Szerintem sokat elárul egy nemzetről, hogy mely fiaira és lányaira büszke annyira, hogy rányomtassa őket pénzeire.

Kifejezetten szerencsés időpontban kerül terítékre ez a téma, mert a régi bankjegyek még forgalomban vannak, de már megkezdték az újak bevezetését, így egy füst alatt értekezhetek mindkettőről.

A norvég korona Norvégia hivatalos pénzneme 1877 óta.

A 10 és 20 koronás érméken az uralkodó arcképe látható, a 10 koronáson emellett az uralkodó jelmondata is (V. Harald esetében: Alt for Norge, azaz mindent Norvégiáért). Korábban az 1 és 5 koronásokon is az uralkodói arckép szerepelt, újabban azonban stilizált uralkodói és nemzeti szimbólumok díszítik ezeket az érméket.

Az 50 koronás bankón látható Peter Christen Asbjørnsennel,

az 500-ason szereplő Sigrid Undsettel,

és az 1000 koronásra nyomtatott Edvard Munch-kal

már találkoztunk korábbi írásaimban, most ismerjük meg a további két hírességet is.

100 korona

Kirsten Flagstad (1895-1962)

A norvég drámai szopránt a legnagyobb Wagner énekesként tartják számon.

Zenész családban nőtt fel, apja karmester és hegedűművész, anyja zongorista volt. 1933-ban lépett fel először Wagner operában. Leghíresebb felvétele az 1952-tes Trisztán, Furtwängler vezényletével, amelyet a Wagner-opus etalonjának tekint az utókor. Flagstad egész életében csak testre szabott szerepeket énekelt, így hibátlan, tökéletesen hangzó életművet hagyott maga után.

A már 18 esztendősen közönség előtt debütáló énekesnő szinte páratlanul hosszú és töretlen karrierje során - a korszak lemezterméséhez viszonyítva - temérdek felvételt készített.

200 korona

Kristian Birkeland (1867-1917)

A portré Kristian Birkelandot, az északi fény kutatóját ábrázolja. Laboratóriumában egy nagy kísérleti szekrényben elő is tudott állítani északi fényt egy mágneses gömbön, amit Terrellának, Földecskének nevezett. Ezt katódsugarakkal bombázta és a gömb északi és déli mágnesezhető sarkán fel is lépett a sarki fény. Ő adta meg a sarki fény tudományos magyarázatát.

Számtalan más ötlete volt, például az elektromos ágyú a hadsereg számára. Ez puskapor helyett elektromosság és mágnesesség kombinációjával lőtt volna ki lövedéket. A közönség számára rendezett bemutatón azonban rövidzárlat miatt óriási ívfény lépett fel akkora durranással, hogy az első sorban ülők majd leestek székükről. Nitrogén-oxid keletkezett, amit Birkeland a szagáról felismert. Ívfényből a levegő oxigénje és nitrogénje egyesült. Onnan egy lépés a nitrogéndioxid, ami a salétromhoz kell, az pedig a műtrágya előállításához. Birkeland kapcsolatba lépett az iparmágnás Sam Eydével, aki azonnal felismerte az ebben rejlő ipari lehetőségeket, s megalapították a Norsk Hydro nevű műtrágya üzemet. A majdnem súlyos balesetet okozó robbanás a modern műtrágyagyártáshoz vezetett.

Birkeland tovább kutatott s észrevette, hogy ha az északi fény fellép, akkor mágneses jelenségek is észlelhetők a Földön. Ebből megjósolta, de bizonyítani nem tudta, hogy a Föld körül lennie kell elektromos áramlásnak. A modern tudományos célú műbolygók 1960-ban már tudták ezt mérni, s az áramlás a Birkeland áramlás nevet kapta. (További munkásságáról és találmányairól érdekes cikk itt olvasható.)

Kilenc alkalommal jelölték Nobel-díjra, de az erőszakos Sam Eyde azt követelte, hogy mindkettőjüknek adják meg a díjat, mert ők egész életükben együtt dolgoztak. Nem fogadta el, hogy iparmágnásoknak nem jár Nobel-díj. Akkor Birkeland se kapjon - mérgelődött.

A 200 koronás elején a portré mellett egy hókristályt látunk, attól balra pedig a kísérleti szekrényt, amelyben a kis északi fény megjelent. A szekrényt a Teknisk Museumban őrzik. 

A hátsó oldalon az északi fény és a Birkeland áramlás található, de utóbbi csak ultraibolya fényben látható.

Az idei évtől kezdte meg a régi bankjegyek cseréjét a Norvég Központi Bank, az új, pixelgrafikus hátlappal rendelkező pénzekre. Így a technológiai kép első korszakára visszatekintő Pixel Art több mint negyven éves pályafutás után 2017-ben egy nemzeti valuta arculatára kerül.

A Norges Bank versenyt írt ki arra 2014 tavaszán, hogy hogyan is nézzen ki az új norvég korona. Két elképesztő dizájn nyerte meg a versenyt. A bankók elején a "norvég élettér" elnevezésű, hagyományosabb grafikákat láthatjuk, amelyeket a Metric System tervezett.

A pénz hátuljára viszont rendkívül egyedi képet választottak: a norvég partszakaszok pixelesített rajzait. A "lüktető effektek" Enzo Finger munkái (attól a Snøhetta nevű építészcégtől, amelyik olyan emblematikus norvég épületeket tervezett már, mint például az oslói Operaház). A képeken furcsa, pixeles, elmosódott alakzatok láthatók. Elmondásuk szerint a képek úgy lesznek egyre absztraktabbak, ahogy nő a pénzek értéke. Ennek megfelelően az 50 korona bankjegyén még egy idilli tájat látunk, míg az ezresen egy szélfútta lila tengert.

Az új bankjegysorozat három szakaszban kerül forgalomba:

- 2017 májusában indult az új 100 és 200 koronás címlet,

- 2018 Q4-ben az 50 és 500-as (májusban bevonják a régi 100 és 200 koronást),

- 2019 Q4-ben az 1000 koronás (májusban bevonják a régi 50 és 500, 2020 Q4-ben pedig a régi 1000 koronást).

A bankjegyek témáit összekötő vezérmotívum a tenger, ami a norvég gazdaság, történelem és nemzeti identitás kulcsfontosságú eleme.

50 korona

Előlapján a Solund településen található Utvær világítótorony látható, amely 1900-ban épült Norvégia legnyugatibb pontján.

100 korona

Előlapján a Gokstad hajó látható, amely a viking hajóépítők művészetének remeke, nyílt tengeri közlekedésre építették. A viking hajó a skandináv vándorlást szimbolizálja.

200 korona

Előlapján a tőkehal található.

Évszázadok óta kulcsfontosságú jövedelemforrás és a kultúra fontos része a halászat a norvég partvidék mentén.

Az új 200 koronás bankjegy megjelenését egy vicces dallal harangozták be.

A számot a KLM nevű norvég paródiacsapat írta, akik a nyolcvanas években már egyszer megrengették a világot a Jönnek a tonhalak című számukkal.

A mostani dal ennek a második része, amelyben most a jegybank elnöke, Øystein Olsen is felbukkan.

Az alkotás három halászt mutat be, akik éppen pénzzé teszik frissen fogott zsákmányukat. A tőkehalakat pénzgyártógép-szerűségbe dobják, hogy aztán bankjegyekké konvertálódjanak, és végül ugyanazon halászok által megvizsgáltassanak. Mint minden jó zenei videóban itt is megjelenik egy pedagógiai célzatú rappelő szakasz. Ez a bankó olyan különlegességeiről szól, mint a sajátos vízjel és egy mozgó horgonylánc.

500 korona

Előlapján a híres norvég hajóépítő,

Colin Archer által tervezett RS 12 „Stavanger” mentőhajó látható.

Archer ismert volt a tartós és biztonságos hajók építéséről (ő készítette a Framot Nansennek). Később mentőhajókat tervezett és épített.

1000 korona

Előlapján egy hullám látható a nyílt tengeren.