A f�v�ros harmadik h�dja, amely k�z�ti �tkel�k�nt szolg�l.
A Szent Gell�rt t�r �s a F�v�m t�r k�z�tt vezet �t a Dun�n, a Kisk�r�t folytat�sak�nt.
Budapest legr�videbb h�dja.

1893-ban a Kereskedelmi Miniszt�rium nemzetk�zi p�ly�zatot �rt ki a h�d terv�re. 21 p�lyam� �rkezett be. A nyertes tervet Feketeh�zy J�nos k�sz�tette.

Az �p�t�s 1894-ben kezd�d�tt el, az alapokat l�gnyom�sos m�dszerrel rakt�k le.  1895 december�re a pill�rek �s a h�df�k is elk�sz�ltek. A h�d vasszerkezet�t a Magyar Kir�lyi �llamvasutak G�pgy�ra sz�ll�totta. Ennek be�p�t�s�re hossz� h�napokra volt sz�ks�g. 1896 augusztus�ra fejezt�k be, de csak okt�ber 4-�n adt�k �t Ferencz J�zsef jelenl�t�ben, aki �ll�t�lag az utols� szegecset maga verte be. 

M�r akkor is ment a marketing.

Sajnos az 1945. janu�r 16-�n a visszavonul� n�met hadsereg – a t�bbi budapesti Duna-h�ddal egy�tt – felrobbantotta. A robban�t�lteteket a k�z�ps� h�dny�l�sban helyezt�k el, �gy a h�d k�z�ps� r�sze teljesen megsemmis�lt.

A Szabads�g h�d helyre�ll�t�sa 1946 tavasz�n kezd�d�tt el, az �jj��p�t�s terveit S�voly P�l k�sz�tette. A k�z�ps� h�dr�szt az 1894-es tervek alapj�n �jra legy�rtott�k, majd �sz�daruk seg�ts�g�vel csatlakoztatt�k a megmaradt �s meger�s�tett elemekhez. A h�dr�szeket a parton szerelt�k �ssze 50 tonn�s elemekk�, amelyeket egyben emeltek be a hely�kre. 

A h�don helyre�ll�tott�k a villamosv�g�nyokat, a kiskockak�-bor�t�s� �ttestet, valamint a j�rd�kat. A k�z�ps� ny�l�sban az eredeti d�szes korl�tokat egyszer�bbekkel p�tolt�k. A p�lyaszerkezet kieg�sz�t�se a Dun�b�l kiemelt, k�l�nb�z� min�s�g� h�droncsanyagokb�l k�sz�lt. A hidat 1946. augusztus 20-�n nyitott�k meg a forgalom sz�m�ra, egy�ttal a mai, Szabads�g h�d nevet adva neki. A felrobbantott budapesti hidak k�z�l els�k�nt �ll�tott�k helyre, sz�ne azonban sz�rk�re v�ltozott, az eredeti z�lddel szemben, mivel nem �llt rendelkez�sre m�s sz�n� fest�k. 

Az eredeti z�ld sz�nt 1984-ben kapta vissza. K�s�bb a 2007-2008-as fel�j�t�skor az eredeti d�sz�t�s� korl�tokat is megkapta v�gre.