Amikor 1959-ben gy�z�tt a forradalom, s Castro�k bevonultak Havann�ba, �llamos�tva az �sszes k�l- �s belf�ldi mez�gazdas�gi �s ipari v�llalatot, tov�bb� a teljes term�f�ld-ter�letet, az USA egyetlen tollvon�ssal tot�lis kereskedelmi embarg�t vezetett be a szigetorsz�ggal szemben. Az�ta egyetlen darab, amerikai gy�rtm�ny� �rucikk exportj�t sem enged�lyezt�k. Sem aut��t, sem alkatr�sz�t, sem konzerv�t, de m�g egy r�g�gumi vagy egy kilowatt energia sem �rkezhetett Kub�ba az Egyes�lt �llamokb�l.

K�t, a g�pkocsikat �rint� alapszab�lyt fektettek le:

1.) Az 1959 janu�rj�ban mag�ntulajdonban l�v� g�pkocsikhoz nem ny�ltak; ezek a mai napig is mag�nszem�lyek k�z�tti alku, majd (szigor�an belf�ldi!) ad�sv�tel t�rgy�t k�pezhetik, valamint �r�k�lhet�ek;

2.) Az ezt k�vet� id�szakban viszont senki nem v�s�rolhatott mag�nc�l� g�pkocsit; ez al�l csak igen-igen ritk�n, �s csak a nagyon kiv�telezettek voltak kiv�telek: olimpiai vagy vil�gbajnok sportol�k, h�res m�v�szek – s �k is csak akkor, ha a k�lf�ld�n hivatalosan megkeresett valut�t v�telre felaj�nlott�k az �llamnak. Ezek az aut�k mag�nforgalomban nem �rt�kes�thet�k, kiz�r�lag az �llamnak adhat�k el.

L�v�n, hogy 1959-ben mintegy 150 ezer mag�ntulajdon� g�pkocsi volt Kub�ban (ezek 90 sz�zal�ka amerikai gy�rtm�ny), nem neh�z elk�pzelni, hogy ezekre a kubaiak �gy vigy�ztak, mint a szem�k f�ny�re, hiszen t�k�t, valamint �rt�kes�thet� vagyont�rgyat k�peztek – gyakorlatilag az egyetlent az orsz�gban. A havannai legenda �gy tartja, hogy amikor a forradalom vezet�i megtekintett�k a Kub�b�l elmenek�lt amerikai �zletemberek (�s b�n�z�k) �ltal h�trahagyott luxusaut�kat, mindegyik�k v�lasztott mag�nak egyet: Fidel egy Oldsmobile-ra, Ra�l egy DeSoto Deluxe-ra, Che Guevara egy Chevrolet-re mutatott.

Eltelt �tven �v, �j amerikai kocsik (vagy ezek alkatr�szei) f�l �vsz�zada nem �rkeztek Kub�ba, teh�t az itteniek mindent megtesznek, hogy a megl�v�ket legal�bbis m�k�d�sk�zeli �llapotban tarts�k. B�r havat sohasem l�ttak, a s�s tengeri leveg� miatt az�rt a kubai kocsik is kem�nyen k�zdenek a rozsd�val, plusz a folyamatos t�lterhel�ssel, a milli� apr� koccan�ssal �s a karossz�ria-�t�p�t�k fant�zi�j�val.

Ha a csal�doknak az az egyetlen aut�es�lye, hogy �vtizedeken kereszt�l b�tyk�lik azt a sz�l� leg�lis darabot, h�t b�tyk�lni (vagy b�tyk�ltetni) fogj�k: elk�peszt� m�szaki megold�sok, sufnituning jelleg� �talak�t�sok, k�ls� �s motorikus �jradiz�jnol�sok t�rgyai ezek a r�gi kocsik. T�rt�netek sz�zai sz�lnak a hetvenes-nyolcvanas �vekben v�grehajtott, �s az �llami Zsigulikb�l „kinyert” szovjet alkatr�szek szerv�t�ltet�seir�l, az eredeti benzinzab�l� motorok d�zell� t�rt�n� �talak�t�sair�l, az elt�rt r�szegys�gek megragaszt�s�r�l, �jak eszterg�l�s�r�l, a k�v�f�z�kb�l, vasal�kb�l, traktorokb�l vagy cukorn�dv�g� g�pekb�l kioper�lt (�s haszn�lhat�nak �t�lt) ilyen-olyan cuccok be�p�t�s�r�l. Nash Ramblerek, DeSoto Customok, Kaiser Darrinok, Studebaker Championok, Willysek - olyan aut�kra csod�lkozhatunk r�, amikr�l a fanatikusokon k�v�l m�sok m�g csak nem is hallottak. Persze az esetek t�bbs�g�ben ez csak a k�lcs�n; hogy a motorh�ztet� alatt val�j�ban mi lapul, az �ltal�ban a tulajdonos titka, de m�g az is elk�pzelhet�, hogy egy Wartburg-, Lada- vagy Dacia-motor, esetleg f�alkatr�sz.

Jelenleg ebb�l a kateg�ri�b�l m�g �gy 50 ezer kocsi futhat a z�tyk�l�d�s kubai utakon �s a saj�tosan rusztikus, egyetlen ottani aut�p�ly�n. Az �tvenezer darab fele az �tvenes �vekb�l, 25-25 sz�zal�ka a negyvenes, illetve a harmincas �vekb�l sz�rmazik. Ha a 2008-as hivatalos statisztik�knak hinni lehet, a havannai szem�lyg�pkocsik 12%-a ilyen aut�k�v�let, amelyet a helyi szleng „almendr�n”-nak (mandulaf�nak) nevez. Ha ki szeretn�nk pr�b�lni, semmi akad�lya: sz�mos k�z�l�k taxik�nt �zemel, term�szetesen a szok�sos �r h�rom-n�gyszeres��rt.

Az �tlag kubai n� �let�ben legal�bb k�tszer �l ilyen kocsiban, m�g akkor is, ha a csal�dban vagy a rajong�i k�rben senkinek nincs a tulajdon�ban mandulafa: el�sz�r is, a friss h�zasok szinte k�telez� jelleg� s�takocsik�z�sa kiz�r�lag egy-egy hasonl� amerikai csod�ban/csod�val k�pzelhet� el; a m�sodik lehet�s�g pedig a l�nyok 15. sz�let�snapj�n kopogtat, amikor hercegn�nek �lt�zve (olykor a csal�d hathavi j�vedelm�be ker�l� ruh�ban) l�p�sben v�gighajtanak a telep�l�s f�utc�j�n – mindk�t esetben term�szetesen csakis kabri� j�het sz�ba…

Aki j�rt m�r Kub�ban, meglepve tapasztalhatta, hogy a sok �z�nv�z el�tti amerikai cirk�l� mellett rengeteg szocialista aut� szaladg�l az utakon. K�l�n�sen szovjet gy�rtm�nyb�l van sok, ezek k�z�l a Lad�kat els�sorban �llami k�z�letek, taxit�rsas�gok �s rend�r�k haszn�lj�k, m�g Moszkvicsb�l �s Kispolszkib�l mag�nk�zben is rengeteg van. A keletn�met k�t�tem�eket arrafel� nem ismerik (pl. Trabant), a r�gi Skod�kat viszont igen. Ezek a j�rg�nyok is gyakran sz�rny� �llapotban vannak, de m�ig komoly a preszt�zs�k.

2014 janu�rj�t�l szabad �j aut�t v�s�rolni Kub�ban, amire 1959, a forradalom �ve �ta nem volt p�lda. A lehet�s�ggel kevesek �lhetnek, mert az �rak magasak, a fizet�sek meg rendk�v�l kicsik.

(2011-ben m�r t�rt�nt egy �vatos reformk�s�rlet, �m ez csup�n elm�leti jelent�s�get jelentett, hiszen korm�nyzati enged�ly kellett az aut�v�s�rl�shoz, �s ezeket csigalass�s�ggal dolgozta fel a k�zleked�si miniszt�rium. Term�szetesen ez az akadoz� �gymenet sem volt korrupci�mentes, a kev�ske lepecs�telt dokumentummal �s �tvett aut�val pedig �ri�si p�nzek�rt sefteltek a feketepiacon.)

Az �j aut�k elad�sa tov�bbra is �llami monop�lium, �s legal�bb 400 sz�zal�kos a kocsikon az �llami fel�r. P�ldak�nt egy Peugeut 508-as Havanna egy aut�szalonj�ban v�r vev�re, de csakis olyanra, akinek legal�bb 56 milli� forintnyi p�nze van (ennyib�l m�shol ak�r Ferrarit is lehetne v�s�rolni). A kubaiak z�m�nek viszont mind�ssze 4300 forintnyi a havi fizet�se. Ebb�l 1092 �v alatt j�nne �ssze egy ilyen aut�ra val�. Az eml�tett kocsi kubai �ra egy�bk�nt a vil�g�tlag nyolcszorosa.

Ami a haszn�ltakat illeti, szint�n messze a vil�gpiaci f�l�ttiek az �rak. Egy �t�ves Peugeot 206-os 18 milli� forintnyi �sszegbe ker�l. Haszn�lt aut�t sem r�g�ta adhat-vehet egym�s k�z�tt szabadon a lakoss�g, hanem csak 2011 �ta. Azel�tt csakis az 1959-es �vj�rat�n�l korosabb aut�k mag�nkereskedelm�t enged�lyezte a hat�s�g.

A kubai korm�ny azt �g�ri, hogy az �j kocsik fel�r�b�l r�szben a t�megk�zleked�st fejlesztik majd.

Az amerikai aut�gy�rt�k pedig csak a startpisztoly eld�rd�l�s�t v�rj�k a kubai piacnyit�s k�rd�s�ben.

Barack Obama eln�k meghirdette a nyit�s politik�j�t, �s erre a kubai vezet�s t�mogat�an reag�lt.

Az amerikai belpolitikai k�zdelem m�g zajlik a nyit�s-p�rtiak �s az embarg�-p�rtiak k�z�tt, de az amerikai aut�ipari vezet�k szerint a kubai piac m�r meg�rett a fejleszt�sre. Persze vannak m�g neh�zs�gek: a kereskedelmi korl�tok fenn�llnak, az orsz�g gazdas�ga tov�bbra is nagyr�szt �llami ellen�rz�s alatt van. Emellett hi�nyzik a keresked�i h�l�zat �s a p�nz�gyi infrastrukt�ra is, valamint rossz az �tmin�s�g. Ezzel szemben a piaci lehet�s�gek rendk�v�l vonz�k Kub�ban, hiszen csup�n 38 g�pkocsi jut 1000 emberre.

Mivel a turizmus gyorsan fejl�dik, nagy sz�ks�g lesz b�raut�kra, turistabuszokra, kisbuszokra, mindenf�le n�gykerek�re. Az aut�ipari szak�rt�k szerint a leend� kubai piacot kisebb, olcs�bb szem�lyaut�k �s a kisteheraut�k uralj�k majd. A megfizethet�s�g lesz a vezet� �rt�kes�t�si szempont, de ha a kubai korm�ny dr�k�i ad�kkal s�jtja az importot, akkor az �zletb�l nem lesz semmi.

(tov�bbi �rdekess�gek az �t�p�tett aut�kr�l itt �s itt)