Receptek Széllel bélelve
lelkesedés Erdős Éva nyomán
Inspiráljuk egymást vice versa. Vagy Vica-Marian?
Ő felhívta figyelmem a Konyhafőnökre, én megfőztem a győztes újragondolt rakott krumpliját. Én lefényképeztem neki hajnalban, a villamosmegállóban a Mautner-Széll párbajt beharangozó plakátot, ő megfőzte nekem Széll Tamás egyik receptjét (isteni volt, isteni). Ráirányítva ezzel a figyelmemet arra a blogra, amelyet el is engedtem akkor, amikor rájöttem, hogy ez nem egy főzős tévéműsor, hanem valójában Lidl reklám. De ez botorság volt.
Hisz -mint az a korábbiakból már kiderült- szeretem a modern gasztrokultúrát és maximálisan elfogult vagyok az Onyx csapatával, így Széll Tamással is. És ugyan nem egy született előadóművész, de a videókon átjön személyiségének huncut bája. Nem utolsó sorban meg a szakmai tudása.
Így az itt-ott kicsit döcögő szövegmondást kompenzálja az előbbi két dolog. Nem beszélve arról, hogy egy Michelin csillagos séf tanítgat bennünket tökéletes csokiszuflét készíteni, illetve megosztja velünk újragondolt rakott krumplijának receptjét (úgy fest, ez a tök egyszerű magyar étel mindenkit megihlet). Cuki, mert látszik, hogy folyamatosan koncentrálnia kell, nehogy túl szakmai vagy mislenes legyen. Be is csúszik néha egy-egy szakkifejezés.
Mautner Zsófiát nem csípem. Nincs rá semmi racionális magyarázatom, egyszerűen nem szimpi. De ez ne befolyásoljon senkit, nézzétek csak át az ő receptjeit is. A túrószufléját például tuti el fogom készíteni.