A világ legdrágább műkincsei közé tartoznak a Fabergé tojások. Fabergé, a cárok kedvenc ékszerésze újító és kreatív zseni volt. Az orosz nemességnek dolgozó Fabergé műhely forradalmasította az ékszerekről és dísztárgyakról uralkodó nézeteket, és önálló művészetté emelte az ékszerkészítést. A Fabergé tojások kézzel készültek a legnemesebb anyagokból, úttörő zománcozási technikák használatával. Fabergé mestere volt az aranyművességnek, és kizárólag a legképzettebb mestereket és művészeket alkalmazta, velük készíttette el azokat a feltűnő szépségű remekműveket, amelyekkel elkápráztatta korának gazdag és híres embereit.

A történet Franciaországban kezdődött, ahonnan a hugenotta Fabergé családnak menekülnie kellett vallása miatt. Végül Szentpéterváron találtak menedéket, itt született a híres tojások atyja, Peter Carl Fabergé 1846-ban.

Carl Fabergé Gustav Fabergé híres pétervári ékszerész fiaként született. A család, Carl születése után néhány évvel otthagyta „Észak Velencéjé”-t, s Drezdába költözött, igaz a pétervári ékszerműhely továbbra is működött. Carl majd csak 26 évesen tért vissza szülővárosába. 1882-ben ékszerészmester lett, s átvette a családi vállalkozást és azzal a lendülettel meg is reformálta az ékszerkészítést: az akkoriban népszerű súlyos ékszerekről könnyedebb, finomabb stílusra tért át. Az ötlet jónak bizonyult, ugyanis egyre megbecsültebb ékszerésszé vált, csecsebecséit előszeretettel vásárolták.

Egy moszkvai pán-orosz kiállításon a cár le volt nyűgözve Fabergé egyik alkotásától (állítólag olyan pontosan alkotta meg egy Kr. e. IV. századi arany karperec mását, hogy az uralkodó nem tudta megkülönböztetni az eredetitől).

A legendás Fabergé tojások első darabját 1885-ben megrendelésre alkotta meg, amit III. Sándor cár, feleségének szánt ajándékba húsvétra. A tojás tömör aranyból készült, amit finom, fehér zománcréteg fedett, hogy egy tojásra hasonlítson. A tojás belsejében egy miniatűr tyúkot helyezett el, amely nyitáskor felfedte a cári korona szintén miniatűr mását. 

Fabergé ezáltal olyan egyedülálló ékszerdobozkát készített, hogy azt követően minden évben tőle rendelt az udvar ilyen húsvéti „tojásokat”. Néhány év múltán hivatalos cári ékszerésszé nevezték ki, s a vállalkozás minden költéségét állami pénzből finanszírozták. Egy-egy tojás elkészítése gyakran egy évig is eltartott. A cár kikötése csupán annyi volt, hogy minden tojás más-más meglepetést tartalmazzon. Az évek múlásával a tojások formavilága egyre bonyolultabbá vált, már gyémántot, ezüstöt, aranyat, rubint, smaragdot és egyéb nemes anyagokat használtak fel készítésükhöz.

A cár halála után fia, II. Miklós sem szakította meg a hagyományt, így a derék aranyműves több mint harminc éven át készítette a különleges, cári tojásokat. 1885 és 1917 között mintegy ötven darab készült a cári család különböző tagjai számára, amelyeken egyre kifinomultabb díszítést és egyre kidolgozottabb mechanikát alkalmazott a mester.

A Koronázási tojást II. Miklós orosz cár ajándékozta feleségének, Alexandra Fjodorovnának 1897-ben koronázásuk első évfordulója alkalmából. A belsejében elhelyezett apró arany és platina hintó annak a cári hintónak a miniatűrje, amivel Alexandra Fjodorovna megjelent koronázási ünnepségén Moszkvában. Kerekei forognak, ajtói nyithatók, lenyitható fellépővel és rugózással készült. Az eredeti hintó kárpitozását a miniatűrön lakkal utánozták. A hintó tetején a korona látható, a tojás alján pedig az évszám. Ez a remekmű 15 hónap alatt készült el, George Stein munkája. A tojás magassága: 12,7 cm.

„Fabergé, ön páratlan zseni!” – kiáltott föl egyszer Maria Fjodorovna hercegnő, amikor meglátta az ajándékot, amellyel az udvar hivatalos szállítója abban az évben kedveskedett húsvét alkalmából. A szép tárgyak legszebbike abban az évben az a nemes anyagokból készült „meglepetéstojás” volt, amelynek belsejében Nagy Katalin cárnő aranyból készült, tűzzománccal díszített szobrocskája rejtezett. Hordszéken ült, a széket két díszes öltözetű mór figura emelte, s mivel belsejükben miniatűr szerkezet rejtezett, mechanikus mozgásra is képesek voltak. 

A különleges tojások hírnevet hoztak az ékszerésznek Oroszországon túl is. Távol-Keleten, az Egyesült Államokban és Európa más országaiban is közkedveltek voltak a Fabergé darabok. Az 1900-as párizsi világkiállításon pedig aranyérmet nyert. Jöttek hát a megrendelések szép számmal, így a huszadik század első éveiben Londonban és Kijevben is fióküzletet nyitott Fabergé, és több száz alkalmazottat foglalkoztatott, akik ékszerek és dísztárgyak ezreit állították elő. Fényes pályafutásának a forradalom és a Romanov-dinasztia bukása vetett véget. 1918-ban Fabergének be kellett zárnia oroszországi üzleteit és menekülnie kellett. Először Németországban, majd Svájcban telepedett le, végül Lausanne-ban halt meg 1920-ban.

Az utolsó Fabergé-tojás 1917-ben készült, és több szempontból is különleges. Az acélból készült, arannyal díszített darab komor, katonás hangulatot áraszt, tökéletesen kifejezi a kort, melyben készült. Ez is volt a mester célja, ugyanis annak állít emléket, hogy a cár az orosz frontra látogatott az I. világháború alatt, a szokatlanul zord küllemű tojás az eseményről készült akvarellt rejti.

A mintegy ötven darabból álló gyűjtemény sorsa ezután meglehetősen fordulatos volt. Egy részük eltűnt a történelem viharaiban, kilenc darab a médiamágnás Forbes családhoz került, amiket később 80-120 millió dollárra becsült áron vásárolt meg egy orosz üzletember. Tíz tojás jelenleg a Kreml gyűjteményében található, további darabok pedig magángyűjteményekben pihennek, időnként feltűnnek egy-egy árverésen, és rendszerint rekordidő alatt rekordáron találnak új gazdára. Ez történt a Rotschildok híres tojásával is, melynek létezéséről 2007-ig csak a tulajdonos tudott, pedig Fabergé egyik legszebb és legbonyolultabb munkájáról van szó. A rózsaszín zománccal készült, gazdagon aranyozott tojás egy órát rejt automata szerkezettel. Minden órában felnyílik, egy kis gyémántkakas bukkan fel belőle, négyszer meglengeti a szárnyait, háromszor megforgatja a fejét, majd következik a csengetés. 

Ezen kívül mindössze két olyan tojásról tudunk, amik ilyen bonyolult óraszerkezetet és mechanikát rejtenek magukban. A műkincset feltehetőleg a család bakui képviselője rendelte meg Fabergétől. A ritka darab 2007-ben került kalapács alá Londonban, és nagyjából tízpercnyi licitálás után egy orosz üzletember tulajdonába került, aki kilencmillió fontos rekordáron vásárolta meg a becses darabot. Hasonló pályát futott be a Téli tojás névre hallgató darab is. Ennek a tojásnak az a különlegessége, hogy 1911-12-ben még orosz fogalmak szerint is kemény tél volt, ami megihlette a mestert, és 1913-ban hegyi kristályból csiszolt műremeket készített. A tojás felületén platinából formált jégkristályok találhatók, melyekbe még gyémántokat is foglaltak. A tojás belsejében platinából készült virágkosár található, ami a reményt szimbolizálja. A rendkívüli darab jelenleg egy ismeretlen magángyűjtő tulajdonában van, aki 5,6 millió dollárért vásárolta meg 1994-ben.

Összesen 71 tojásról tudunk (ebből 50 készült a cári családnak, amiből 42 maradt fenn), de csak 62 vészelte át a történelem viharait. A cári családon kívül Carl Fabergé olyan különleges ügyfeleknek készített a cári tojásokhoz hasonló luxuskivitelű darabokat, mint a svéd Nobelék vagy a bankár Rotschildék. Az ötven leghíresebb tojást nevezik császári tojásoknak, melyek a luxus, a hatalom és hihetetlen kivitelezés mintapéldájaként ismertek.

1917-ben a családi vállalkozást államosították, s a Fabergé család elmenekült Pétervárról. 1920-ban érkeztek meg Svájcba, ahol Carl Fabergé még abban az évben elhunyt. A bolsevik kormány a tojások nagy részét külföldi valutáért eladta, így a Fabergé örökség azóta is szétszórva található a világon.

Peter Carl Fabergé születésének 166. évfordulójára emlékezve, egy nap erejéig még a Google is Fabergé grafikát kapott 2012-ben.

Nemcsak a tojások sorsa volt kalandos 1918 után, hanem a Fabergé márkáé is. A II. világháború után egy amerikai üzletember csúnyán visszaélt a család nevével: Fabergé márkájú parfümöt árult. A híres ékszerész perbe is fogta a csalót, ám időközben pénzzavarba került, így 1951-ben 25 ezer dollárért átadta a jogokat. Ezután több tulajdonosa is volt a márkanévnek, és egyre távolabb került a luxuskategóriától. A mélypont minden bizonnyal 1989-ben következett, amikor az Unilever vette meg a jogokat és Fabergéhez egészen méltatlan termékekre is rányomtatták a márkanevet. A mélyrepülésnek a Pallinghurst csoport vetett véget, akik 2007-ben megvásárolták a márkanevet és közel száz év szünet után újrakezdték az egyedi luxusékszerek és -dísztárgyak gyártását.

Igaz, londoni érdekeltséggel, de közel egy évszázad kényszerpihenő után feltámadt hamvaiból az orosz cári idők legnevesebb ékszerháza.

2007-ben döntött úgy a cég tulajdonosa, hogy elindítja a Fabergé név és a család egyesítését. Ezt sikerre is vitték, 2009-ben már együtt dobtak piacra egy új ékszerkollekciót, és a Fabergé név azóta is virágzik.

Tatjana és Sarah Fabergé igazgatótanács-tagokkal, valamint Katharina Flohr kreatív igazgatóval az élen több országban is elérhetőek az ultraluxus ékszeralkotások. Az ékszerház kategóriáját tekintve szokatlannak tűnő online vásárlás lehetősége mellett már a világ több nagyvárosában is megvásárolhatók a Fabergé alkotások. Kollekciói közt- a jellegzetes tojások mellett - drágaköves high-end ékszercsodák, luxusórák és egy különleges Fabergé illat is megtalálható.

A 2015-ös év sem eseménytelen a cég életében. Egyrészt mert február végén negyedszerre is részt vehetett a híres dohai ékszer-és órakiállításon, ahol bemutathatta legújabb kollekcióját. A keleti térség fontos piac a Fabergé számára, hiszen sok jelentős műgyűjtő otthona. Valamint közeledik a 100. évfordulója az utolsó császári tojás elkészítésének, a Fabergé erre az alkalomra álmodta meg a „Pearl Egg”-et. A fehér színű tojás igazi kincset rejt, egyedi árnyalatú szürke igazgyöngyöt, melyre az Arab-öbölben leltek. Összesen 20 kiváló mester dolgozott a remekművön, amely fehér-és sárga aranyból, valamint 139 darab fehér gyöngyből készült, több mint 3300 gyémánt és sok egyéb drágakő díszíti. A gyöngyök mindegyike Hussain Ibrahim Al-Fardan személyes gyűjteményéből került ki, aki az egyik legnagyobb igazgyöngy gyűjtő a világon.

Az ötnapos óra- és ékszerkiállítás után a kincset áruba bocsátják, és szakértők szerint legalább kétmillió dollárt adnak érte, vagy akár többet is. Az orosz cároknak több mint 100 évvel ezelőtt készült Fabergé tojásokért akár több tízmillió dollárt is megadnak ugyanis.

A legutóbb elárverezett eredeti Fabergé állítólag 30 millió dollárért talált gazdára tavaly. Az utolsó, hivatalosan is megerősített ár egy Fabergé tojásért 18,5 millió dollár volt, ezt 2007-ben fizették a Christie's egy londoni aukcióján.

-----

Az orosz iparművészet remekeit, köztük Fabergé tojásokat bemutató múzeum nyílt 2013 novemberében az egykori orosz cári fővárosban, Szentpéterváron.

A gyűjtemény Viktor Vekszelberg milliárdos tulajdonában van, aki számos, a bolsevik forradalom után külföldre került műremeket vásárolt vissza. Vekszelberg alapítványának munkatársai mintegy tíz éven át aktívan kutattak, vásároltak és szállították Oroszországba a műkincseket.

A belvárosban, a felújított Suvalov-palotában berendezett múzeumban Peter Carl Fabergének kilenc alkotása látható. Vekszelberg a tojásokat 2004-ben vette meg Malcolm Forbes amerikai sajtómágnás (1919–1990) örököseitől.

Több Fabergé tojást a bolsevikok adtak el külföldön, másokat az Oroszországból a forradalom után elmenekülő cári családtagok vittek magukkal.

A gyűjtemény darabjai között van az a tojás, amelyet az utolsó cár, II. Miklós ajándékozott anyjának, Maria Fjodorovna cárnénak. A húsvéti tojást a cár és a cárevics, Alekszej portréja díszíti. Egy másik ékszertojás, amely egy évvel a cár koronázása után készült, szintén látható a múzeumban, ebben egy a koronázási hintó aranyból készült miniatűr másolata látható

Szakértők szerint a szentpétervári gyűjtemény az egyik leggazdagabb a világon. A múzeum összesen mintegy 4000 orosz iparművészeti remeket mutat be, közöttük a Fabergé tojásokat.

-----

Jubileumi Fabergé tojás került kalapács alá a Biksady Galéria 2014. decemberi aukcióján. A Romanov orosz uralkodóház hatalomra kerülésének háromszázadik évfordulójára - 1913-ban - készült darabot tízmillió forintért vitte el egy telefonos licitáló.

A műtárgy finom minőségi ezüstből készült, belseje aranyozott. Felső részén a kétfejű koronás sast ábrázoló cári címer látható, és szerepel rajta a műhely jelzése, a Moszkva, 1908-1917 fémjel, két végén pedig orientális ametiszt díszíti. A tojás ugyan nem egyedi, de nem készült belőle sok példány.

-----

Az angol Cake Masters Magazin szerkesztője, Rosie Mazumder fejéből pattant ki az ötlet, hogy a közelgő húsvét alkalmából felkérjenek híres angol cukrászokat, hogy a Fabergé tojásokból inspirálódva készítsék el azok ehető változatát. A torták 30 cm magasak átlagosan és minden egyes darabjuk elfogyasztható (képek itt).