Ugyanis �tgondolva a honnan hov� akarok most eljutni �v�t, r�j�ttem, hogy nem tudom, hol kezd�dik, �s hol v�gz�dik a fogalom hat�ra. Most ne kacagjunk el�re, hogy hehehe nem tudja, hogy a m�anyag, a fa, a porcel�n, a gy�ngy nem nemesf�m, v�rjuk ki t�relemmel, hogy eljussunk ahhoz a szinthez (a bizsuk kir�lyn�j�hez), hogy �t tudjuk �rezni ennek a dilemm�nak a s�ly�t.

N�zz�k el�sz�r, mik a hivatalos ism�rvek:

A bizsu m�s n�ven csecsebecse, divat�kszer. A kifejez�s a francia nyelvb�l sz�rmazik (bijou). Hagyom�nyosan �rt�kes dr�gak�vekre hasonl�t�, f�ldr�gak�vekb�l, mesters�ges k�vekb�l k�sz�lt �kszer.

Coco Chanel haszn�lt bizsukat els�k�nt, ennek hat�s�ra j�tt divatba az 1920-as �vekben. Miut�n megsz�nt a vele kapcsolatos el��t�let – miszerint a divat�kszer csup�n ut�nzat - , kedvelt kieg�sz�t�v� v�lt.

A bizsuk nem tartalmaznak sem nemesf�meket, sem dr�gak�veket. A 20. sz�zad v�g�n m�r b�rmilyen anyagb�l k�sz�lhettek �s m�r nem volt „ciki” a visel�s�k. M�ra m�r divatt� v�lt, s�t van, aki jobban szereti, mint a val�dit. Olcs� �s tart�s �kszer. A bizsu sokkal sz�nesebb, v�ltozatosabb, mint a val�diak, ez�rt nagyon n�pszer�.

A bizsuk v�ltozatoss�ga, egyedis�ge, pomp�ja m�g �lt�ztet is. Szinte nem is a ruh�hoz kell venni a bizsut, hanem a bizsuhoz a ruh�t.

(bizsu t�rt�nelem itt)

A k�lcs�n sz�momra ugyanolyan fontos, mint a belbecs. Aki erre felszisszen, gondolja �t, hogy igenis sokat sz�m�t sz�m�ra is a k�ls� �s az els� benyom�s. Lehet ez ellen k�zdeni k�zzel-l�bbal, de att�l m�g �szt�n�s emberi be�ll�totts�g marad.

Nekem az �lt�zk�d�s egy komplex egyens�lyi rendszer. �gy kell �rteni, hogy hozz�m semmi sem ker�l be csak �gy v�letlen�l, nem l�g k�l�n mag�ban, hanem illeszkedik, sz�pen belesimul az eg�szbe. 18 �ves koromra megtal�ltam a st�lusomat, az�ta �p�tkezem. Ha esetleg keletkezik egy szabad vegy�rt�k (�rtsd: beker�l egy �j ruha, amihez nem passzol a megl�v� cip�k, t�sk�k, kieg�sz�t�k k�z�l semmi, vagy megtetszik egy cip�, de ruh�t kell tal�lni hozz�), akkor megindul a keres�s ezen vegy�rt�k lez�r�s�ra �s a felborult egyens�ly vissza�ll�t�s�ra. �gy miel�tt megveszek valamit, m�r p�rgeti is az agyam, hogy mit tudok k�r� �p�teni a megl�v�kb�l, hogy lesz teljes ez az �lt�z�k. Teh�t m�r a v�s�rl�s pillanat�ban tudat�ban vagyok annak, hogy esetleg ez tov�bbi k�lts�geket von maga ut�n, illetve lehet, hogy �vekig a szekr�ny m�ly�n fog pihenni az adott darab, am�g a megfelel� hi�nyz� elemekre r�tal�lva lehet�v� v�lik, hogy el�rukkolhassak a t�k�letes komb�val.

Tudom, ez �gy f�raszt�nak �s betegnek t�nhet, de nem az. Ez egy roppant �lvezetes �s izgalmas j�t�k sz�momra. Mert �n az �lt�zk�d�st nem a puc�r �s f�z�s testr�szek elfed�s�nek, hanem �nkifejez�si form�nak tekintem. Azt szoktam mondani, ez az �n m�v�szetem. R�ad�sul egy bizonyos szint el�r�se ut�n m�r dilemm�zni is alig kell, hisz neh�z olyan lyukra futni, ami k�r�l a t�bbi m�r nincs bet�mve. Magyar�n egyre k�nnyebb �s egyre kevesebbet kell v�s�rolni.

De a f�sodorn�l maradva, visszapofozom magam a bizsui �tra. Teh�t a gy�jtem�nyt k�z�piskol�s korom �ta �p�tem. Az elej�n nem volt k�nny�, mert a szocialista gazdas�gban nem nagyon adtak az ilyen dekadens burzso� attrib�tumokra, mint az egyedi, ig�nyes �lt�zk�d�s �s kieg�sz�t�i, de a '80-as �vek k�zep�re-v�g�re megjelentek a butikok ahol v�gre megv�s�rolhattuk a hi�nyp�tl� darabokat. F� vad�szhelyem Pataki �gi bizsus butikja volt a Felszab t�ren �s ruh�s �zlete a V�ci utca 10-ben. A ruh�kat sajnos elsodorta a t�rt�nelem (�rtsd: a doh�nyz�sr�l val� leszok�s, a 10 �vente t�rt�n� hormon�trendez�d�s �s h�t f�leg a hedonizmus miatt elvesztettem kompatibilit�somat a tin�dzser- �s hun�dzserkori ruhat�rammal), de az akkor �j�tott bizsuk mai napig a kieg�sz�t�im alapdarabjai maradtak.

K�s�bb az Avont�l �s az Oriflamet�l is nagyon klassz �kszereket tudtam beszerezni.

Az ut�bbi id�ben viszont annyira felh�gult a k�n�lat, hogy a vurstli c�ll�v�ld�j�ben n�v�sabb darabokat lehet l�ni, f�leg, ha k�tp�lc�sak. Azt�n ott a Bijou Bridgitte, ahol els� r�n�z�sre vonz� cuccok vannak, de nagyon dr�g�k �s sokszor sil�ny a min�s�g�k.

Na �s akkor a szerintemholnemek ut�n j�hetnek a szerintemholigenek.

Kedvenc lel�helyem - ahov� mindenkit k�ldeni szoktam - �jlip�tv�rosban, a Holl�n Ern� utc�ban tal�lhat� �s L�va bizsu n�vre hallgat. Egy picike, t�lzs�folt �zlet, �sk�osznak t�nik a k�n�lat az el�sz�r bel�p� sz�m�ra. De minden van, neh�z �ket zavarba hozni ak�r extr�m k�v�ns�ggal is. Ink�bb a „melyiket v�lasszam” szokott neh�zs�get okozni, nem a „van-e nekik egy�ltal�n”. Na h�t �s fill�rekbe ker�l. �gy �ltal�ban sosem t�vozom egy darabbal, a „melyik lesz a tuti” c�m� d�nt�st otthonra halasztom. Ezek p�ld�ul a piros-feh�r-fekete �s a narancs-feh�r beszerz�sem eredm�nyei.

M�sik kedvencem a k�zm�ves vonal. Ennek kapcs�n nagyon helyes emberekkel ismerkedtem �ssze. Egyik t�rsas�g a Mintapalint�sok�. Ez egy csal�di v�llalkoz�s, ami akkor j�tt l�tre, amikor az anyuka nyugd�jba ment �s keresni kellett neki elfoglalts�got. Mindig is k�z�gyes volt, mindig is k�zm�vezett, akkoriban indult a magyaros mint�k renesz�nsza, �gy erre a vonalra �lltak r�. A l�nyok int�zik az alapanyagok beszerz�s�t �s a k�szterm�k elad�sokat, kutatj�k a mint�kat �gy, hogy azok min�l autentikusabbak legyenek. Amikor �jpesten laktam �s rendeltem a webshopjukb�l, kider�lt, hogy a kisebbik l�nnyal k�t utc�nyira lakunk egym�st�l. �gy mindig h�zhoz hozta a rendel�semet. J�kat dum�ltunk, megkedveltem, �sszehaverkodtunk. �s ugyan a magyaros vonal k�r�li hype lefutott, n�lam p�r j�l eltal�lt darab v�ltozatlanul a ny�ri outfit r�sz�t k�pezi. �gy gondolom, hogy ezeknek a sokszor zs�folt, t�ld�sz�tett n�pm�v�szeti elemeknek, �zl�sesen �s megfelel� ar�nyban megv�logatva, igenis hely�k van a mindenkori divatban. 

M�cs�r Andrea fa�kszereit valamelyik �js�gban sz�rtam ki anno. Azt�n ell�togattam a ny�ckerben l�v� kis �zletbe (majd �jra �s �jra), ami egy val�s�gos kis �kszerdoboz volt abban a zord k�rnyezetben. B�jos kis kuck�, ami var�zslatos hangulatot kapott a finom faillatt�l, amely a ki�ll�tott �kszerekb�l �radt. Andrea egy helyes, lelkes teremt�s, aki sz�vesen mes�l a munk�j�r�l. Eredetileg f�t kombin�lt textillel, de ma m�r mindenf�le m�s megold�sokban is gondolkodik.

�s ezennel fel�rt�nk a cs�csra, a Frey Will�hez. Minden szempontb�l. Eleganci�ban, preszt�zsben �s – ebb�l ad�d�an – �rban is. Innen indult a dilemm�m, hogy egy m�regdr�ga pr�miumterm�ket lehet-e bizsunak aposztrof�lni az�rt, mert alapvet�en nem nemesf�mb�l, hanem r�diumb�l k�sz�l (van am�gy egy sz�k�tett, 18 kar�tos arany kollekci�juk is). De oldjuk fel ezt azzal, hogy a Freyt luxusbizsunak min�s�tj�k.

A Frey Wille osztr�k t�zzom�nc k�sz�t� c�g, amelyet Michaela Frey iparm�v�szn� alap�tott 1951-ben. Az ir�ny�t�st 1980-ban Dr. Friedrich Wille vette �t, az � kiv�l� �zleti �rz�k�nek k�sz�nhet�, hogy a Frey Wille vil�gh�rre tett szert.

A kollekci�kat k�l�nb�z� t�rt�nelmi korszakok, a kort�rs m�v�szet �s vil�gh�r� m�v�szek inspir�lj�k. A Frey Wille t�zzom�nc k�l�nleges technikai elj�r�ssal, speci�lis �get�si technik�val k�sz�l� m�v�szeti alkot�s. Saj�toss�ga, hogy a t�zzom�ncba 24 kar�tos aranyport �getnek, amelyet aranyozott, r�diumozott, illetve 18 kar�tos arany foglalatokba helyeznek.

V�g�l egy rekl�mszlogen, ami nagyon j�l le�rja a Frey �kszerek visel�s�nek feelingj�t: egy olyan k�l�nleges �kszerr�l van sz�, ami esszenci�lisan tartalmazza a sz�ps�g �r�m�t, a m�v�szet ir�nti rajong�st �s az egyedis�g meg�l�s�t.

�s akkor j�hetnek is a kedvenc kollekci�im.

Hundertwasser

Klimt

Mucha

Monet

Venise

18 kar�tos Nautilus gy�r�k

Ezennel v�gezt�nk a tudatos ir�nyokkal. De j�rjunk nyitott szemmel mindig mindenhol, mert az inspir�ci� b�rhol r�nk ugorhat. Szereztem �n be cuki tenger�sz �kszereket Balatonf�reden a baz�rban, de hoztam korallt Caprib�l �s tengeri csillag alak� bizsut Szic�li�b�l, �me.

De t�bb ig�nyes �kszerem, s�lam sz�rmazik m�zeumi shopokb�l p�ld�ul. Vettem nyakl�ncokat a Loire menti kast�lyokban, s�lat Pr�g�ban a Mucha m�zeumban, �s Sk�ci�ban a Rosslyn-k�polna boltj�ban.

V�g�l szeretn�k r�tok er�ltetni egy tan�csot. Sokan abba a hib�ba esnek, hogy a ruh�jukkal megegyez� sz�n� kieg�sz�t�ket v�lasztanak. Ezeket �n nem kieg�sz�t�knek, hanem beleolvad�knak nevezem, mivel olyanok, mintha ott sem lenn�nek. Ahelyett, hogy keretbe foglaln�k, felemeln�k a t�bbi darabot, feltenn�k az i-re a pontot. Ehhez kontrasztokban kell gondolkodni.

Ha tudatos ruhat�r�p�t�sbe nem is fogtok a szavaim hat�s�ra, de legal�bb ezt az egy intelmet megfogadj�tok, m�r el�rtem a c�lom, m�r �rdemes volt ma felkelnem.