30 �v ut�n szert tettem �letem m�sodik Tisza cip�j�re.

A k�t v�s�rl�s k�zti motiv�ci�ban alapvet� elt�r�s mutatkozik. Anno az�rt vett�nk Tisz�t, mert nem volt m�s. Adidas-szal, Pum�val csak olyan tal�lkozhatott, aki kijutott nyugatra. Mivel az �n sz�leim fegyveres test�letn�l dolgoztak, n�lunk ilyesmi sok�ig sz�ba sem ker�lhetett. �tmenetet jelentett Jugoszl�via, ami ugyan "bar�ti" volt, de olyan kelet-nyugati m�don. Na oda eljutni is men� dolog volt, mert ott volt Adidas meg tenger is.

Ma pont ford�tott a helyzet. Belefulladunk a sok vil�gm�rk�ba, �gy �d�t� �s nosztalgikus visszany�lni a gy�kerekhez, �s a nemzetk�zi kavalk�db�l kiemelni valamit, ami a MI�NK.

A Tisza-t�rt�net 1971-ben indult, vagy m�gis ink�bb az 1930-as �vekben? K�t nevet �rdemes felemlegetni a martf�i cip�gy�r kapcs�n: Thomas Bat��t, aki megalap�totta a gy�rat Martf�n, majd az 1949. augusztusi �llamos�t�s ut�n m�r Tisza Cip�gy�r Nemzeti V�llalat n�ven fut� c�g�t, amely Magyarorsz�g legnagyobb cip�gy�ra lett. �rthet� okokb�l ekkor ez f�leg a magyar piacra �s a szocialista orsz�gokba k�sz�tette term�keit. 1970 december�ben adt�k be �j log�juk enged�lyez�si k�relm�t, melyet 1971 els� h�napjaiban hagytak j�v�. A ma is ismert Tisza cip� T-s log�ja ekkor sz�letett meg.

A 70-es �vekben kezd�d�tt meg teh�t az ikonikuss� v�lt sportcip�k gy�rt�sa. A modellek egy pillanat alatt meghozt�k a Tisz�nak az ismerts�get �s az elismerts�get. 1971 m�jus�t�l m�r a n�metorsz�gi Adidas is a Tisza Cip�gy�rral �ll�ttatta el� a La Paz modelln�vre hallgat� futballcip�it. 1976-t�l kezdve a magyar Tisza m�r sz�ll�tott sportcip�ket az Adidas r�sz�re, az Egyes�lt Kir�lys�gba, �s meg�llapod�s sz�letett az els� amerikai cip�exportra is. �vi k�tmilli� p�r cip�t sz�ll�tottak a szocialista orsz�gok piacaira is, valamint olimpiai csapatokat is ell�ttak term�kekkel.

Azt�n j�tt a rendszerv�lt�s, az emberek �rdekl�d�se m�s ir�nyt vett. A Tisza elvesztette men� st�tusz�t, minden negyedik magyar l�b�n m�r nem T bet�s modell volt, hanem import cip�, �gy a kereslet a m�rka ir�nt er�sen megcsappant. Igaz, a tornacip�k gy�rt�sa a 90-es �vek k�zep�ig m�g folytat�dott, majd megpr�b�lkoztak az utcai modellek el��ll�t�s�val, nem t�l nagy sikerrel. A nyugati versenyt�rsak k�nnyed�n �t�tt�k ki a nyeregb�l, a Tisza sportcip� hamarosan kifejezetten cikiv� v�lt, �s gy�rt�s�t besz�ntett�k.

Ez�rt is n�ztek csod�lkozva Vid�k L�szl�ra a martf�i gy�rban, amikor 2002-ben megkereste �ket azzal, hogy szeretn� a r�gi Tisza cip�ket �jragy�rtatni. � maga onnan kapta az �tletet, hogy 2001-ben a De�k t�ren megpillantott egy fiatalembert, aki egy r�gi, elny�tt Tisz�ban korz�zott. A v�llalkoz� kor�bban a nagy siker� Buffalo cip�k import�re volt, �gy azonnal szakmai szemmel l�tta a lehet�s�get. Londonban ekkoriban m�r tal�lkozott a Puma �s az Adidas retr� modelljeivel, ez�rt �gy gondolta, itt az ideje itthon a Tisz�t fel�leszteni. M�sok azonban szkeptikusak voltak. A martf�i gy�rat f�l �ven �t kellett gy�zk�dnie, m�g lassan komolyan vett�k, �s el�ker�ltek az arch�v felv�telek, majd a r�gi szab�smint�k, v�g�szersz�mok �s kaptaf�k. A hosszas t�rgyal�sok ut�n Vid�k L�szl� rendk�v�l kedvez� meg�llapod�st k�t�tt az �tlethez nem sok rem�nyt f�z� gy�rral: �v� lett az eml�kezetes T bet�s log� �s az �j modellek minden joga, az �j Tisz�b�l sz�rmaz� �sszes nyeres�g. A koncepci� egy�rtelm� volt: n�gy r�gi modellel kezdt�k meg a gy�rt�st, vagyis sz� szerint maradtak a kaptaf�n�l. Ugyanakkor a min�s�g XXI. sz�zadi: az izzaszt� m�b�r helyett val�di b�rb�l k�sz�tik a l�bbeliket, �s a bet�t is v�ltozik, figyelembe v�ve a k�nyelmi szempontokat.

Egyes alapanyagokat ez�rt Olaszorsz�gb�l �s Spanyolorsz�gb�l hoztak, de a cip�k el��ll�t�sa teljes m�rt�kben Magyarorsz�gon t�rt�nik. Mindezzel az �j Tisza modellek versenyk�pesek lettek a k�lf�ldi sportcip�kkel. Ez azonban az �rukon is megl�tszott: ugyanannyiba ker�lnek, mint a Nike, az Adidas �s a Puma term�kei.

Hogy a Tisz�ra a sokak szerint magas �r ellen�re volt ig�ny, els�sorban a j�l megv�lasztott c�lcsoportnak �s az alulr�l szervez�d� marketingnek k�sz�nhet�. Az egyik c�lcsoport az volt, amelynek a szocializmusb�l m�g eml�kei f�z�dtek a Tisza cip�h�z. Aki n�ha visszagondol r�, honnan is j�tt, sz�vesen nosztalgi�zik. A m�sik, fiatalabb csoport viszont nem ismerte kor�bbr�l a m�rk�t, nem voltak k�zvetlen �lm�nyei r�la, �s nem eml�kezett a rekl�mokra. A t�bbs�g ide tartozik, mivel a koroszt�lyt tekintve els�sorban a 16–26 �vesekre esett a v�laszt�s. A k�t csoportot az �letst�lus k�ti �ssze. A tulajdonos a fel�j�tott branddel azt a l�zad�, fiatal r�teget c�lozta meg, amely elutas�tja a fogyaszt�i kult�r�t, �s amelyet ink�bb irrit�lnak, semmint v�s�rl�sra buzd�tanak a rekl�mhadj�ratok. Olyanokat, akik st�lusukban tudatosak, felv�llalj�k magukat, �s szembe mernek menni a mainstreammel, a nagy k�lf�ldi m�rk�kkal. A Tisza teh�t nem sportcip�k�nt, hanem sokkal ink�bb kultcip�k�nt lett poz�cion�lva. �ppen ez�rt a n�pszer�s�t�snek sem a szokv�nyos m�dj�t v�lasztotta, hanem az �gynevezett gerillamarketinget. Az els� sz�ria darabjait Vid�k sz�tosztotta bar�tai k�z�tt, �s csak annyit k�rt, mondj�k el, milyen visszajelz�seket kapnak. A megc�lzott szubkult�ra sz�m�ra hiteles zen�szeket, lemezlovasokat �lt�ztetett Tisz�ba, a m�rka k�pviseltette mag�t a Volt fesztiv�lon �s m�s hasonl� esem�nyeken. E rendezv�nyeken jellegzetes T bet�s, nyakba akaszthat� kulcstart�kat, �ngy�jt�kat, k�rtyanapt�rokat, matric�kat osztogattak, ami hamarosan komoly �rt�k lett a fiatalok k�r�ben. A kamp�nyra a sajt� is felfigyelt, rengetegen �rtak r�luk, ingyenrekl�mot csin�lva a m�rk�nak. Ez a fajta szponzor�l�s mindm�ig megmaradt, a DJ-k k�z�l Vida G, Negro �s Crimson, a zenekarokb�l pedig a Kerekes Band, a Barab�s L�rinc Eklektric, �s a B�lga tartoznak a Tisza m�rkak�vetei k�z�.

(a Kerekes Band-nek tervezett modell)

2003-ban, a nyit�s �v�ben l�nyeg�ben csak az egykori modellek m�sait lehetett kapni. Az Astori�n�l ny�lt m�rkabolt k�n�lata mind�ssze n�h�ny cip�modell �s enn�l is kevesebb p�l� volt. A sz�nek k�z�tt pedig a Tisza alapsz�nei, a k�k, feh�r, piros domin�ltak. A kezdeti sikereket l�tva azt�n egy �v m�lva m�r egy arculattervez� csapat dolgozott a Tisza m�rk�n, �j elemeket is be�p�tve.

A m�lt legink�bb k�t �rtelemben „k�s�rtett”. Egyr�szt a cip�k eset�ben a v�g�- k�sek adottak, az egykori modellek form�it kell haszn�lni. A m�sik adotts�g a h�res T log�, ami a cip�k �lland� tartoz�ka is. Minden m�s ter�leten azonban el lehetett rugaszkodni, modernebb� t�ve a m�rk�t.

Ami mindezeket formailag �sszek�ti, a log�, ami maradt az eredeti, 1971-es.

Szezononk�nt v�ltozik a k�n�lat, �s az �j kollekci� megjelen�s�vel p�rhuzamosan v�ltozik az arculat. A fenti �lland� elemekt�l, vagyis a log�t�l �s a cip�k alapform�it�l eltekintve ilyenkor minden meg�jul: a cip�k sz�ne, a m�rkaboltok kirakata �s belseje, a honlap �s az alkalmazott kommunik�ci�s eszk�z�k is.

A Tisza m�rkaidentit�s�hoz hozz�tartozik a rendhagy� �rt�kes�t�s. Tisz�t csak Tisza boltban v�s�rolhatunk, azaz a Tisza brand nem keveredik m�s m�rk�kkal.

A m�rka �jj�sz�let�se �ta jellemz� az is, hogy ter�let�k�n ismert �s elismert embereknek Tisza cip�t adnak, vagy egyedi cip�t terveznek kifejezetten sz�mukra. Ilyenkor a Tisza m�rka arculat�t �ssze kell hangolni az illet� arculat�val, szem�lyis�g�vel, jellemz� �lt�zk�d�s�vel. �gy sz�letett cip� Harcsa Veronika, F�bi�n Julianna �nekesn�k �s Elekes Iselina modell sz�m�ra

A Tisza arculat�nak rugalmass�g�t mutatja, hogy 2006-ban a sportcip� 35. sz�let�snapj�ra k�l�n log�t tervezett, ami megjelent a boltokban, a vezet�k Mini Morris g�pkocsij�n, valamint a sz�ll�t�aut�kon is.

A jubileum kapcs�n a Tisza a fogyaszt�kat is bevonta az arculat�p�t�sbe, cip� - tervez� versenyt hirdetett. A legjobb 25 tervet kiv�lasztott�k, majd le is gy�rtott�k, �s a Tisza Cip� Torna ki�ll�t�son a nagyk�z�ns�gnek is bemutatt�k. Az M bet�s, metr�s kollekci�, amely a f�v�rosi metr�j�ratok meg�ll�inak rajz�t szerepeltette, olyannyira sikeres lett, hogy a cip�k �s t�sk�k nemcsak a ki�ll�t�son, hanem k�s�bb a boltokban is megjelentek.

Nagyon sajn�lom, hogy err�l lecs�sztam. Nagyon tetszik, nagyon st�lusos. H�tha m�g a 4-es metr� kapcs�n el�veszik egyszer �jra.