De Beers Millenium Star

Olyan hibátlan és olyan hatalmas gyémánt volt, hogy a világ szakértői közül egyik sem tudta még csak felértékelni sem. A 80-as évek elején találták meg Kongóban, a De Beers bányájában. Több, mint három évig tartott, míg lézerek segítségével kicsiszolták a követ. Így bontakozott ki az egyedi, belsőleg és külsőleg is a legcsillogóbb, 203 karátos (40,6 g) körte-csiszolású gyémánt. Harry Oppenheimer, a gyémántipar nesztora, így nyilatkozott a De Beers Millenium Star-ról: „a legszebb gyémánt, amit valaha lehetőségem volt látni”. A gyémántot a De Beers Millenium Diamond Collection legfőbb darabjaként mutatták be.

A teljes gyűjtemény további - hasonlóan egyedi - kék színű gyémántokat tartalmaz, melyek összesen 118 karátot nyomnak, valamint közéjük tartozik a 27 karátos Heart of Eternity nevű gyémánt is.

A gyűjteményt 2000-ben tekinthette meg a nagyközönség a London’s Millenium Dome-ban.

Hope

A leghíresebb színes gyémánt a 45,52 karátos (9 g), kék színű Hope. Indiában találták meg, és onnan 1642-ben hozta el Jean Baptiste Tavernier. 1668-ban nagy haszonnal eladta XIV. Lajos királynak, aki hamarosan túl is adott rajta, hogy kifizesse fia hatalmas adósságait. Azután Tavernier visszatért Indiába abban a reményben, hogy visszanyerheti veszteségét, de életét vesztette, mikor megtámadta egy falka vadkutya. A király elnevezte a követ a Korona Kék Gyémántjának és a következő 118 évben a francia koronázási ékszerek között tartották, gyakran áthelyezve ékszerből ékszerbe. 1792-ben, a francia forradalom alatt a gyémántot ellopták. Évekkel később Amsterdamban jelent meg, ahol Wilhelm Fals cégénél rendelték meg a kő átcsiszolását. Fals fia ellopta a követ, ő maga pedig egészségügyi problémái, pszichikai kimerültsége és bánata miatt meghalt. A fiú hamarosan rájött, hogy milyen károkat okozott családjának és ezért öngyilkos lett. 1830-ban a gyémánt Henry Hope-hoz, egy gazdag bankárhoz került, és azóta az ő nevét viseli az elátkozott drágakő. Egyik leszármazottja, Lord Francis Hope csaknem becsődölt, házassága tönkrement, amiért felesége a gyémántot hibáztatta. Az új vevő a francia bróker Jacques Colot megőrült és öngyilkos lett, a következő két tulajdonost pedig meggyilkolták. A török szultán, aki 1908-ban vásárolta meg a követ 400 000 dollárért, nem sokkal ezután leszúrta a feleségét és őt pedig az 1909-es forradalomban fosztották meg hatalmától. Edward McLean-t, aki 1911-ben szerezte meg a baljós gyémántot, családjával együtt egész életében sajnálatos balesetek üldözték. Azt mondják, hogy az egyetlen módja annak, hogy lehet a balszerencsét hozó tárgy erejéből kiszabadulni, az annak elajándékozása. Ezért is érdekes, hogy az egyetlen ember, akivel semmi katasztrófa nem történt, mikor megszerezte a Hope gyémántot, az Harry Winston, egy amerikai ékszerész. Ő megvásárolta a gyémántot a McLean családtól és elajándékozta a Smithson intézetnek, ahol máig megmaradt, mint egy mineralógiai csoda.

Centenary

1988 júliusában fedezték fel a De Beers Premier nevű bányájában. Nyers formájában 599,10 karátot (119,82 g) nyomott. Gabi Tolkowski csiszoló egy kisebb csapattal csaknem 3 évig dolgozott rajta, és végül a világ egyik legnagyobb gyémántja lett belőle. A legmodernebb módszerrel megmunkált (247 fazettel), kiváló minőségű és színű, zárványoktól mentes gyémánt csiszolás utáni súlya 273,85 karát (54,77 g). A drágakövet 1991 májusától a Tower of Londonban őrzik.

Star of South Africa

A 83,5 karátos (16,7 g) csiszolatlan gyémántot egy bennszülött pásztor találta 1869-ben, Griquatown mellett. E gyémánt megtalálása gyémántlázat indított és a területet keresők százezrei árasztották el. A pásztor a gyémántot egy farmerrel cserélte el 500 juhért, 10 ökörért és egy lóért. A briliáns csepp formájúra csiszolása után a gyémánt 47,69 karátot (9,5 g) nyomott és az ára az utolsó ismert eladásnál 225 000 font volt. A jelenlegi tárolás helye nem ismert, de időnként megjelennek fényképek, melyek bizonyítják, hogy továbbra is forgalomban van.

Cullinan

1905-ben találták a De Beers cég Premier nevű bányájában (Dél-Afrikában) a világ eddigi legnagyobb gyémántját. Nyers állapotában 3 106 karátot (621,2 g) nyomott és a kristály méretei kb. 10 x 6 x 5 cm voltak, mely egy nagyobb grapefruit-hoz hasonlított. A gyémántot Cullinnannek nevezték el, a bánya alapítója, Thomas Cullinan tiszteletére. A csiszolatlan gyémántot Transvaal ország kormánya vásárolta meg, kb. 1 millió dollárért (ez akkor 1188 kilogramm aranyat ért) és VII. Edward angol királynak ajándékozta 1907. november 9-én a születésnapjára. 1908-ban a gyémántból 4 nagy és 5 kisebb brillt gyártottak. A megmunkálás során közel 66% volt a veszteség.

Az 530,20 karátos (106,04 g) Cullinan I-et elnevezték Dél-Afrika nagy csillagának. A Cullinan II 317,5 karátos (63,5 g). Mindkét kő az angol koronázási ékszerek részét képezi.

Taylor – Burton

Ezt a 69,42 karátos (13,9 g) csepp alakú követ 1969-ben adták el egy aukción. Az új tulajdonosa a New-Yorkból származó Cartier lett, aki azonnal saját nevével keresztelte újra. Azonban mindjárt másnap megvette az amerikai színész, Richard Burton a nem kevésbé híres feleségének, Elizabeth Taylornak. Így a gyémánt új neve Taylor-Burton lett. Debütje egy jótékonysági bálon történt az év novemberében, Monacoban, ahol Taylor a nyakán viselte. 1978-ban az amerikai színésznő bejelentette, hogy eladni kívánja a követ és hogy a pénz egy részét egy botswanai kórház építésére ajánlja. A potenciális vevőnek csak a gyémánt megnézéséért 2500 dollárt kellett kifizetnie, végül 1979 júliusában adták el 3 millió dollárért. Az utolsó hír a kőről Szaúd-Arábiából származik.

De Beers Diamond

1888-ban, nem sokkal a De Beers Corporation alapítása után, már jött is az első nagy felfedezés. A 428,5 karátos (85,7 g) kő sötét sárga színű volt. Közvetlenül a csiszolás után, 1889-ben a De Beers társaság be is mutatta a párizsi világkiállításon. Az elbűvölt tömeg özönlött, hogy megpillanthassa a 228,5 karátos (45,7 g) remekművet, az abban az időben a legnagyobbnak számító, csiszolt gyémántot a világon. Annak ellenére, hogy azóta még sok gyönyörű követ találtak, a De Beers Diamond továbbra is a világ negyedik legnagyobb csiszolt gyémántja

Brahma szeme, avagy a legendás Orlov gyémánt

A 250 karátos (50 g) drágakő szintén Indiából származik, a legenda szerint eredetileg egy indiai szentély közelében lévő hindu bálvány szobor szeme volt, amit egy szerzetes lopott el évekkel ezelőtt. A sors, és az istenek ezért átokkal sújtották a követ, a későbbi évek folyamán tulajdonosai sorra öngyilkosok lettek. A gyémántról számos mendemonda kering, a történet szerint, 1772-ben Nagy Katalin számára vásárolta meg Grigoríj Orlov, a cárnő kegyence, a követ a koronájába foglaltatta, ám hamarosan kiábrándult szerelméből. Az ezután következő történet némileg zavaros, a történelem és a legendák homályába burkolózik. Állítólag a követ 1920-ban kimenekítették Szentpétervárról, 1932-ben pedig az Egyesült Államokba importálták. Nem sokkal ezután az importőr leugrott egy manhattani felhőkarcoló egyik felső emeletéről. Nadia Orlov, és Leonila Galitsine-Bariatinsky orosz hercegnők, akik szintén birtokolták az ékszert, ugyanúgy a mélybe vetették magukat, a két esetet pedig csupán hetek választották el egymástól. Egyesek szerint, az Orlov gyémántot később három darabra vágták, hogy megtörjön az átok, mások azt állítják, jelenleg is a Moszkvában található az orosz nemzeti kincs féltett darabjaként, a kétkedők pedig meg vannak róla győződve, hogy az itt található kő már csak jól sikerült másolat, és hogy jelenleg hol van az elátkozott gyémánt, azt senki nem tudja biztosan.