�gi t�nem�ny, csoda, k�pr�zatos, l�legzetel�ll�t�. Ezek a szavak tolulnak az agyamba �s libab�r�s leszek, ha k�pet l�tok r�la.

�vsz�zadok �ta elb�v�li az embereket e kisz�m�thatatlan, nehezen megmagyar�zhat� f�nyjelens�g. M�r 30 000 �ves barlangrajzokon is felt�nt Franciaorsz�gban. Arisztotel�sz ugr� kecsk�nek nevezte el. Galilei �szak hajnal�nak �rta le. A k�z�pkori eur�pai ember �gy hitte, hogy ezek a f�nyek �h�ns�get vagy h�bor�t jeleznek. Az �slakos amerikaiak pedig �gben t�ncol� isteneknek hitt�k �ket.

Az �szaki f�nyt persze sz�mos legenda �vezi, n�pt�l �s kort�l f�gg�en. �szak-Eur�p�ban a valk�r�k f�nyl� p�nc�lzat�nak �gi t�kr�z�d�s�t jelentette. Sk�ci�ban a mirrie t�ncosoknak tulajdon�tott�k, az oroszok a s�rk�nyok leheletek�nt emlegett�k, a klondike-i arany�s�k a csillog� arany visszat�kr�z�d�s�nek hitt�k.

A finn legenda szerint ilyenkor a m�gikus t�zr�ka halad �t az �gbolton, �s fark�val ragyog� csillagport s�p�r sz�t maga ut�n. Az eszkim�k abban hittek, hogy a t�nd�kl� f�nycs�va nem m�s, mint elhunyt gyermekek lelkei, akik a mennyben t�ncolnak. Az ausztr�liai gunai n�pcsoport pedig a szellemvil�gban �g� boz�tt�znek v�li az aurora australist. Az aboriginalok szint�n a t�zzel k�tik �ssze a f�nyek t�nc�t.

1621-ben egy francia tud�s, Pierre Gassendi nevezte el a k�l�nleges f�nyjelens�get, a r�mai hajnalistenn�, Aurora �s az �szaki sz�l, borealis ut�n aurora borealisnak (d�len aurora australisnak h�vj�k).

A sarki f�ny a F�ld l�gk�r�ben 100-800 kilom�ter k�z�tti magass�gban kialakul� f�nyjelens�g, ami leggyakrabban az �szaki �s a d�li 60-75�-os sz�less�gek k�rny�k�n l�that�.

A XX. sz�zad fordul�j�n egy norv�g fizikus, Kristian Birkeland �rta le, hogy a sarki f�ny eset�ben a f�nyjelens�g egybeesik a napfoltokkal.

Napunknak van egy dinamikus, gyorsan v�ltoz� m�gneses tere. A Nap f� t�meg�t k�pl�keny g�zok �s plazma alkotja, �gy az Egyenl�t� ment�n gyorsabban forog, mint a sarkokn�l. Az elt�r� forg�si sebess�g miatt a m�gneses mez� �sszegabalyodik, tulajdonk�ppen a Nap felcsavarja azt saj�t mag�ra. A m�gneses er�vonalak hurkokat k�peznek, amelyek elszakadhatnak a Nap felsz�n�t�l.

Ilyenkor megv�ltozik a term�szetes h��raml�s a Nap magj�b�l a k�penybe, �s ezeken a helyeken napfoltok, vagyis hidegebb (s�t�tebb) helyek alakulnak ki. Ezeket megfelel� sz�r�vel, m�r egy kisebb t�vcs�vel is l�thatjuk. 

A foltok el�bukkannak, majd elt�nnek, ahogy a Nap felcsavarja mag�ra m�gneses mezej�t. A Nap m�gneses ter�nek v�ltoz�sa ciklusokba rendez�dik. Egy ciklus kb. 11 �vig tart. A napfoltok sz�m�nak id�beli alakul�sa:

Jelenleg a 24-es sz�m� napfoltciklus zajlik, amely 2013 nyar�n �rte el maximum�t. P�r �v m�lva alig lehet m�r napfoltot l�tni, �s 9 �v m�lva �jra maximum lesz.

Ezek a napfoltok nagyon instabil ter�letei a Napnak (pl�ne ha a m�gneses mez� kil�p a napfoltn�l a nap koron�j�b�l) �s hajlamosak kit�rni. 

Ilyenkor a Napkorona egy r�sze kidob�dik az �rbe. Ezt a t�lt�tt r�szecsk�kb�l (proton, elektron) �ll�, gyors sebess�ggel (300-1000 km m�sodpercenk�nt) sz�guld� anyaghalmazt h�vjuk napsz�lnek. V�gigutazik a Naprendszeren, �s ha tal�lkozik egy bolyg�val, aminek m�g m�gneses mezeje is van, akkor a m�gneses p�lusokn�l bel�p a bolyg� l�gk�r�be. Olyan, mintha a bolyg� k�t p�lus�n�l lenne k�t porsz�v� �s ott sz�vn� be ezeket a t�lt�tt r�szecsk�ket mag�ba. 

Emiatt lehet f�leg az �szaki- �s a D�li-sarkk�rn�l l�tni az auror�t, egy nagy k�r�vben a sarkok k�r�l. Ez�rt h�vj�k sarki f�nynek. 

Ha nagyon er�s volt a napkit�r�s, akkor az aurora k�re az Egyenl�t� fel� tol�dik, �gy szerencs�sebb alkalomkor m�g Magyarorsz�gon is lehet sarki f�nyt l�tni, mint id�n m�rciusban p�ld�ul.

A nagy sebess�ggel sz�guld� t�lt�tt r�szecsk�k gerjesztik a leveg� atomjait illetve molekul�it (oxig�n, nitrog�n). Az eg�sz jelens�g nagy magass�gban (100 km f�l�tt), a termoszf�r�ban j�tsz�dik le, ebben a magass�gban az oxig�n �s a nitrog�n m�r atomos �llapotban is el�fordul. Az atomokban, molekul�kban az elektronok gerjesztett �llapotba ker�lnek a napsz�l r�szecsk�inek hat�s�ra, egy magasabb energiaszintre l�pnek, majd onnan kis id� ut�n visszaesnek alap�llapotba. A k�t energia�llapot k�zti energiak�l�nbs�get (ami f�gg az adott atomt�l, molekul�t�l) foton form�j�ban bocs�tja ki mag�b�l a molekula. �gy az oxig�n gerjeszt�s�n�l z�ld �s piros, a nitrog�nn�l pedig k�kes-ibolya sz�nt l�thatunk. 

Az oxig�n z�ld fluoreszcenci�j�n�l az elektron ¾ m�sodpercet t�lt gerjesztett �llapotban, miel�tt visszaesne alap�llapotba, ami ugye a z�ld foton kibocs�t�s�hoz vezet. A piros foton emisszi�j�n�l (atomos oxig�n) ez az id� majd 2 perc. Ha viszont az atom gerjesztett �llapotban �tk�zik egy m�sik atommal/molekul�val, akkor �tadja neki az energi�j�t �s nem bocs�t ki fotont, nem fluoreszk�l. Ezt h�vj�k a fluoreszcencia vil�g�ban kiolt�snak. Az �tk�z�s sokkal val�sz�n�bb, ha t�bb molekula van k�r�l�tte, ha s�r�bb a l�gk�r, vagyis alacsonyabb magass�gokn�l. Emiatt a piros fluoreszcencia csak nagy magass�gokban l�that�, ahol t�bb az atomos oxig�n �s nem tud kiolt�dni a fluoreszcenci�ja az �tk�z�sek miatt.

100 km alatt viszont az �tk�z�sek nagyobb val�sz�n�s�ge miatt (annyira nagy a l�gs�r�s�g) a z�ld emisszi�nak m�r nincs es�lye megmaradni. A z�ld fluoreszcencia teh�t elt�nik ebben a magass�gban. Ezt l�tjuk akkor, amikor egy k�kes-lil�s hat�rvonalat �szlel�nk az aurora alj�n�l: a z�ld fluoreszcencia kiolt�dik �s csak a molekul�ris nitrog�n k�kes-lil�s emisszi�ja marad meg.

Sarki f�nyt a Naprendszer m�s m�gneses bolyg�in�l (Jupiter, Szaturnusz, Ur�nusz, Neptunusz) �s azok egyes holdjain�l (Io, Ganymedes) is megfigyeltek.

A n�pmes�k �s az utaz�k besz�mol�i is t�bbsz�r utaltak m�r arra, hogy a sarki f�ny k�s�ret�ben hangokat is lehet hallani, amelyek ugyan t�bbnyire er�tlenek �s r�vid ideig tartanak csak, de k�ts�gk�v�l l�teznek. Sok�ig a tud�sok k�telkedtek a l�tez�s�ben, �s megfelel� dokument�ci� n�lk�l nem tudt�k azt bebizony�tani sem. Az Aalto University kutat�i Finnorsz�gban viszont egy olyan tanulm�nyt publik�ltak 2012-ben, ami tapshoz hasonl�t� hangok r�gz�t�s�t tartalmazza. A kutat�k a hangokat mintegy hetven kilom�teres magass�gban �szlelt�k, �s felt�telez�s�k szerint akkor keletkeznek, amikor az elektromos r�szecsk�k �ssze�tk�znek a l�gk�r�nkben tal�lhat� g�zatomokkal, l�trehozva �gy a k�l�n�s f�nyj�t�kot. A University of Alaska professzorai ugyanakkor arra hivatkoznak, hogy ezek a zajok annyira ritk�k, hogy szinte csak egyszer az �letben lehet �ket hallani, amikor az aurora borealis �s australis tev�kenys�ge maxim�lis, �s kiz�rhat� a sz�lz�g�s, vagy egy�b zajforr�sok.

Az auror�t legink�bb m�rcius-�prilis �s szeptember-okt�ber k�z�tt figyelhetj�k meg.

Sz�mos honlapr�l beszerezhet�nk inform�ci�t arr�l, hogy mikor volt napkit�r�s, a F�ld fel� t�rt�nt-e, �s v�rhat�-e aurora (a napsz�l sebess�g�t�l f�gg�en 1-2 nap alatt �ri el a F�ldet). M�g egy modellt is l�thatunk, hogy kb. mekkora a jelen helyzetben az aurora k�re, �s ahol vagyunk, lehet-e sz�m�tani sarki f�nyre (k�pek forr�sa itt). 

Ha az �szi vagy a tavaszi nap�jegyenl�s�g k�rny�k�n vagyunk �ppen, akkor ez az id�szak a legkisebb napkit�r�sekb�l is hatalmas auror�kat tud var�zsolni. Ennek a h�tter�t nem pontosan �rtj�k m�g, de val�sz�n� a F�ld m�gneses mezej�nek helyzete van a dolog m�g�tt. Ilyenkor ugyanis a Nap az Egyenl�t�n�l delel 90�-ban, �s �gy a F�ld m�gneses mezeje j� poz�ci�ban van a Naphoz k�pest a napsz�l begy�jt�s�hez. �rdemes teh�t tavasszal �s �sszel a nap�jegyenl�s�g k�rny�k�n figyelni, mert nagyobb az es�ly az auror�ra.

Az aurora borealis egy ov�lis ter�leten figyelhet� meg, amelynek k�zpontja az �szaki-sark. M�holdr�l k�sz�lt felv�telek tan�s�ga szerint a jelens�g f�nygy�r�k�nt, gl�riak�nt veszi k�r�l a m�gneses p�lust (sarki f�nygy�r�). 

A legjobban ezen a k�r�n bel�lr�l l�that�, t�vol a mesters�ges f�nyforr�sokt�l �s a holdf�nyt�l. Ez az ov�lis ter�let a Nappal egy�tt fordul, �s �r�kon bel�l jelent�s m�rt�kben cs�kkenhet vagy n�het is a ter�lete. Sv�dorsz�g, Norv�gia, Finnorsz�g �szaki r�szei mellett Alaszk�b�l, Kanad�b�l, Oroszorsz�gb�l �s kicsit halv�nyabban ugyan, de Sk�ci�b�l is l�that�.

A sarki f�ny igen v�ltozatos alakokban mutatkozik: diff�z, v�r�ses f�gg�nyk�nt; hossz�, mozg�kony, z�ldes, k�kes �s v�r�ses s�vok �s sugarak (drap�ri�k) form�j�ban; a t�volban perspektivikusan �sszefut� sug�rnyal�bok form�j�ban (sarkif�ny-korona).

A sarki f�nynek 5 form�ja ismert:

- folt-forma: kism�ret� f�nyjelens�gek

- �v-forma: enyh�n g�rb�l� szalagok

- s�v-forma: csom�s vagy r�ncos alak�ak

- sug�r-forma: egyenes f�nynyal�bok, amelyek a F�ld m�gneses er�vonalait k�vetik

- f�tyol-forma: diff�z, nagy kiterjed�s� f�nyl�sek.

Sarki f�nyek �szlel�s�hez egyr�szt sz�ks�ges, hogy a k�rd�ses id�pontban legyen akt�v jelens�g a l�gk�rben felett�nk, m�sr�szt legyen der�lt az �jszakai �gbolt. Ennek megfelel�en mind az id�pont, mind a helysz�n kiv�laszt�sa fontos. Biztosra menni nem lehet, de jelent�sen n�velhet� a megfigyel�s val�sz�n�s�ge.

�ltal�ban neh�z megmondani, mikor a leg�rdemesebb nekiindulni a sarkif�ny-vad�szatnak, de az �szaki f�ltek�n az aurora borealis szezonja hagyom�nyosan szeptembert�l m�rciusig tart. Ebben az id�szakban b�rmikor felbukkanhatnak a k�l�nleges f�nyek.

�rdemes t�bb napos utaz�sban gondolkodni, �t-hat napot, vagy ak�r egy eg�sz hetet is erre sz�nni. A sarki f�ny ugyanis kisz�m�thatatlan, ha esik a h� vagy felh�s az �g, semmit nem lehet bel�le l�tni. �gy azt�n j� t�bb t�r�ra is befizetni, hogy biztosra menj�nk.

A l�tv�ny teljes pomp�j�ban a sarkif�nygy�r� ter�let�r�l figyelhet� meg, ahol ak�r az eg�sz �gbolt l�ngba borul, �s a jelens�g olyan f�nyes, hogy m�g �rny�kot is vethet a s�t�tben,

A legl�tv�nyosabb f�nyt�nem�nyek bek�vetkezt�t is csak �r�kkal, f�l nappal lehet el�re jelezni. Ha teh�t maximaliz�lni akarjuk a sarki f�ny megfigyel�s�nek es�ly�t, utazzunk a gy�r� ter�let�re, lehet�leg a k�vetkez� napfoltmaximum k�rny�k�n. A magyar turist�k sz�m�ra Norv�gia, Sv�dorsz�g �s Finnorsz�g lehetnek a f� c�lpontok (utaz�si irod�k aj�nlatai itt, itt �s itt).

A megfigyel�si hely adotts�gai sz�k�tik tov�bb az ide�lis peri�dust. H�m�rs�kleti szempontb�l a t�li h�napok nem kedvez�ek.

�rdemes a teliholdas id�szakokat is ker�lni, mert a Hold „f�nye”elnyomhatja a halv�ny sarki f�nyt.

A t�ls�gosan r�vid �s vil�gos �jszak�k miatt a ny�r k�zepe szint�n nem ide�lis. A legjobb h�napok teh�t a tavaszi �s �szi nap�jegyenl�s�g k�rny�k�n, a m�rcius, �prilis, valamint szeptember �s okt�ber lehetnek. A hossz� id�t�von r�gz�tett statisztikai adatok arra is utalnak, hogy tavasszal �s �sszel valamivel nagyobb a sarki f�nyek gyakoris�ga, mint az �v egy�b id�szakaiban. Ennek pontos oka egyel�re nem ismert, tal�n bolyg�nk tengely�nek t�rbeli helyzete �s a Nap ir�nya k�z�tti viszony kedvez ekkor a jelens�g kialakul�s�nak.

Finnorsz�gban a legsz�razabb �s legkev�sb� felh�s �vszak t�bbnyire a tavasz. Sv�dorsz�gban a ny�r v�ge a leges�sebb peri�dus, �s Norv�gi�ban is az �sz az es�sebb. �ltal�noss�gban teh�t �sszel csapad�kosabb id�szakot v�rhatunk, mint tavasszal - ut�bbi lehet teh�t a sarkif�ny-exped�ci�k ide�lis peri�dusa.

A f�nyszennyez�s �szak-Eur�p�ban sem elhanyagolhat�, b�r t�bbnyire kisebb, mint a kontinens s�r�bben lakott ter�letein - a sarki f�ny pedig kivil�g�tott v�rosokb�l kev�sb� l�tv�nyos. �rdemes tov�bb� a sarki f�nyek el�fordul�s�t az interneten monitorozni. T�bbnyire a f�ldi m�gneses teret jellemz� geom�gneses indexekb�l lehet a sarki f�ny el�fordul�s�ra, pillanatnyi lezajl�s�ra k�vetkeztetni, ak�r a nappali �r�kban is.

Az utaz�sra �rdemes technikailag is felk�sz�lni, a meleg r�teges ruh�zat mindig tartalmazzon es�t�l �s h�t�l v�d�, v�zleperget� k�ls� r�teget, keszty�t, s�lat �s sapk�t is. Fontos a csizma vagy bakancs, amelynek b�rnia kell a h�ban t�rt�n� gyalogl�st is. Az ide�lis megfigyel�hely nemcsak s�t�t, de j� k�rpanor�m�t is biztos�t. Az erd�s ter�letekr�l, magas feny�k k�z�l az �gboltnak csak kis r�sze l�that�, m�g a tiszt�sok �s tavak partvid�ke sokkal jobb adotts�gokat biztos�t.

A finnorsz�gi Kakslauttanenben tal�lhat� iglu falu igazi k�l�nlegess�g: az �veg j�gkunyh�kb�l pomp�san l�tni a sarki f�nyt, �s a csillagokat is. A j�gkunyh�k �vegei nem p�r�sodnak be akkor sem, ha a k�ls� h�m�rs�klet lecs�kken ak�r -30 fok al�. Minden iglu wc-vel �s luxus �ggyal felszerelt. Jelenleg 20 �veg, 60 h� iglu �s egy 150 f�r�helyes luxus �tterem v�rja a vend�geket.

Akinek lehet�s�ge ad�dik arra, hogy az �rb�l n�zze a jelens�get, ezt l�thatja.

Egy biztos: el�bb vagy ut�bb, itt vagy ott, de velem tal�lkozhat, aki elindul levad�szni auror�t. Val�sz�n� nem az �rben fogunk �sszefutni, de csak az�rt nem, mert sarki felszerel�sem van, szkafanderem viszont nincs. M�g.