Amikor bar�taimat – egyben j�vend�beli c�gt�rsaimat – arra kapacit�lom, hogy keress�k a piaci r�st szorgos hangya m�dj�ra, nehogy akkor kelljen kapkodni, amikor be�t a lott� �t�s (hisz ez b�rmikor megt�rt�nhet, v�rjuk felk�sz�lten), akkor pontosan olyan jelleg� karriert�rt�netet vizion�lok magunknak, mint M�sz�ros G�bor�.

�s olyan term�ket. Ami exkluz�v, min�s�gi, megk�l�nb�ztethet�, annyira egyedi, hogy messzir�l �v�lt r�la, hogy a mi�nk. Amelyn�l a koncepci� egys�ges �s �tfog�, minden r�szletre kiterjed� kerek eg�sz. Mint a chocoMe maga.

Ha visszatekintek a c�g 5 �ves sikereire, tulajdonk�ppen nem csod�lkozom.

Amikor 2010 szeptember�ben, p�r h�nappal az indul�s ut�n ott j�rtam egy workshopon, m�r lehetett �rezni, hogy valami nagyszer� sz�letett. K�l�nleges, �zl�ses, ig�nyes pr�miumterm�k. A c�g �l�n egy fiatal, nagyon szimpatikus, nagyon elk�telezett sr�ccal, M�sz�ros G�borral.

G�bor Balassagyarmaton n�tt fel, kisfi�k�nt szak�cs szeretett volna lenni. Sz�leinek delik�tesz �zlete volt, ahol olyan kuri�zumokat �rt�kes�tettek, amikhez Magyarorsz�gon nem nagyon lehetett hozz�jutni. A multic�gek megjelen�s�vel v�ltaniuk kellett, �gy ital nagykeresked�ss� alakultak. Sz�lei azt szerett�k volna, hogy G�bor vigye tov�bb a v�llalkoz�st. H�tv�genk�nt, illetve minden sz�netben a csal�di �zletben dolgozott.

A k�s�rleti jelleggel indult Kolumbusz Krist�f Utaz�gimn�ziumba j�rt, ami gyakorlati oktat�st ny�jtott. Azon helysz�neket, amikr�l p�ld�ul t�rt�nelemb�l tanultak az �skor, k�z�pkor, �jkor kapcs�n, be is j�rt�k. Rom�ni�t, Bulg�ri�t, T�r�korsz�got, Izraelt, Jord�ni�t, Sz�ri�t, G�r�gorsz�got, stb. �gy m�r fiatalon 28 orsz�gban volt lehet�s�ge megfordulni.

Ezut�n elv�gezte a University of Hertfordshire magyarorsz�gi f�iskol�j�t, ahol a jogon k�v�l mindent angolul tan�tottak, majd a Budapesti Gazdas�gi F�iskola kereskedelem-vend�gl�t�s szakir�ny�n m�soddiplom�zott.

2009-ig a Heineken marketingmenedzsere volt, �m a gazdas�gi v�ls�g miatt, hat �v munka ut�n elbocs�tott�k. Egy ideig k�ld�zgette az �letrajz�t szerte �s szana, de nem j�rt sikerrel. Ekkor fogalmaz�dott meg benne a gondolat, hogy saj�t v�llalkoz�sba kezdjen. A csokol�d�hoz gyerekkora �ta vonz�dott. A kilencvenes �vek k�zep�n k�stolt egy Venezuel�b�l sz�rmaz�, bourbon van�li�s, chilis, v�r�s�fony�s �zes�t�s� csokit, ami annyira k�l�nleges volt, hogy t�bb� m�r nem tudott ugyan�gy tekinteni az akkor t�lnyom� t�bbs�gben n�lunk kaphat�, kaka�s tejmassza alap� k�sz�tm�nyekre. K�lf�ldi utaz�sai sor�n kereste ezt az �zt, de nem tal�lta. K�s�bb elgondolkodott azon, hogy mi�rt is ne k�sz�thetn� el � maga �lmai csokol�d�j�t, mint ahogy a pizz�t is olyan felt�ttel rendelheti, ahogy szereti. Ebb�l a filoz�fi�b�l alakult ki a chocoMe koncepci�, amellyel olyan egyedi, szem�lyre szabott, kiz�r�lag min�s�gi �sszetev�kb�l k�sz�lt csokol�d�kat lehet elk�sz�ttetni, amelyeket a megrendel�k a saj�t sz�juk �ze szerint �ll�thatnak �ssze. Az�rt lett v�g�l chocoMe a term�k neve, mert jelk�pezi a „csokol�d�, ahogy �n szeretem” �rz�st.

Marketinges tapasztalat�val gyorsan felm�rte, hogy egy �tterem, egy k�v�z� inveszt�ci� ig�nye meghaladja akkori k�pess�geit. A csokol�d�t t�bbek k�z�tt az�rt v�lasztotta, mert ez volt a legkisebb t�kebefektet�ssel elind�that� projekt (egy �tlagos f�v�rosi lak�s �r�ba ker�lt az indul�s, ehhez jelz�loghitelt vett fel a lak�s�ra). Magyarorsz�gon ez m�g gyerekcip�ben j�r� �zlet�g volt akkoriban, kevesen m�velt�k eme mesters�get. A hazai csokol�d�k�sz�t�s bonbon, tr�ffel vagy pralin� el��ll�t�s�r�l sz�lt, t�blacsokit gy�rt� c�g nem l�tezett a multikon k�v�l. A hazai piacot felm�rve vil�gosan l�tszott az is, hogy a kommersz csokikkal szemben ink�bb a luxus kateg�ri�t kell megc�lozni, mivel abb�l itthon szinte csak a Lindt m�rka l�tezett.

A v�llalkoz�s beind�t�sa el�tt egy �vig csak a csokol�d�nak �lt. El�sz�r Belgiumban elv�gezte a vil�gh�r� Callebaut Csokol�d�akad�mi�t, ahol chocolatier-v�, azaz csokimesterr� avanzs�lt. Az egy hetes kurzus nagyj�b�l f�lmilli� forintba ker�lt, de a vil�g legkiv�l�bb mestereit�l tanulhatott.

Ezt k�vet�en itthon minden szakirodalmat felkutatott, ut�na pedig f�l �ven kereszt�l reggel nyolct�l �jf�lig semmi m�st nem csin�lt, mint mikr�ban olvasztott, k�stolt, �zes�tett, alapanyagokat tesztelt, �tleteket gy�jt�tt, tan�csokat k�rt, majd k�vetkezett a m�rkan�v, a log�, a c�garculat megtervez�se �s a csokol�d�felt�tek kiv�laszt�sa. A konyh�ja lett a tanul�m�helye, ahol szorgalmasan gyakorolt. Egy s�rk�vesn�l v�gatott m�rv�nylapot, azon temper�lta k�zzel a massz�t.

K�r�lbel�l 200-300 felt�tet kellett 80-ra sz�k�tenie (k�zt�k olyan k�l�nlegess�gekkel, mint a kand�rozott vir�gok, liofiliz�lt gy�m�lcs�k – fagyasztva sz�r�t�s: nagyon alacsony h�m�rs�kletre fagyasztj�k a n�v�nyt vagy gy�m�lcs�t, majd v�kuum al� helyezik, aminek hat�s�ra a megfagyott v�z azonnal l�gnem�v� v�lik, azaz szublim�l. A gy�m�lcs a popcornhoz hasonl�v� v�lik, �ze viszont intenz�vebb lesz - �s 23 kar�tos aranypehely, k�l�nleges f�szerek �s magvak). A felt�tekb�l maximum �t�t tudnak az �rdekl�d�k a csokol�d�jukra v�lasztani (ami lehet �t, tej �s feh�r, mindh�rom alapanyaga pr�mium kateg�ri�s), �gy a l�trehozhat� vari�ci�k sz�ma kb. 60 milli�.

A weboldal, a dobozkonstrukci� kialak�t�s�hoz k�ls� seg�ts�get is ig�nybe vett, de alapvet�en minden G�bor egy�ni �zl�se szerint val�sult meg.

Ahhoz a kezdetekt�l ragaszkodott, hogy magas min�s�g�, „high-end” term�ket hozzon l�tre. Ez vonatkozik az alapanyagokra, a csomagol�sra �s a marketingre is.

A chocoMe 2010. j�nius 17-�n j�tt l�tre. Az indul�sban G�bor seg�ts�g�re volt egy PR-os bar�tja, vele tal�lt�k ki, hogy a c�get beharangoz� sajt�t�j�koztat�n minden �js�g�r�nak elk�sz�tik a szem�lyre sz�l� csokol�d�j�t. A rekl�mfog�s f�nyesen bev�lt, a chocoMe pazar h�rver�st kapott. A sajt�t�j�koztat� m�jusban volt, a t�nyleges indul�sig m�r tucatnyi cikk jelent meg a c�gr�l. A Facebookra is feltelepedtek, s n�h�ny h�nap alatt m�r 5000 rajong�n�l tartottak, ami szint�n nagy l�k�st adott az �rt�kes�t�snek (szerencs�s egybees�s volt, hogy a bevezet�ssel egy id�ben robbant be n�lunk is a k�z�ss�gi m�dia).

B�r a manufakt�ra k�l�nleges csokol�d�i nagy �lelmiszer �ruh�zakban nem kaphat�k (G�bor nem szeretn�, ha tucatterm�kk� v�lna), az internetes rendel�s mellett a viszontelad�i h�l�zat egyre b�v�lt. Vir�g�rusok �s bor�szok is forgalmazt�k a csokikat saj�t term�keik mellett.

Kezdetben 70 n�gyzetm�teren m�k�dtek a XIII. ker�leti Szent L�szl� utc�ban. A kis helyig�ny titka, hogy k�sz alapanyagokkal dolgoznak. Ezek egy r�sze itthon is megv�s�rolhat�, de sok hozz�val�t (p�ld�ul a kand�rozott, ehet� vir�gokat) csak k�lf�ldr�l tudj�k beszerezni. A csokol�d� egy pr�mium min�s�get el��ll�t� belga gy�rt� term�ke. Felmeleg�tik a csokipasztill�kat, t�bl�ba �ntik, majd a vev�k k�v�ns�g�nak megfelel� felt�teket tesznek r�. A k�szterm�k v�g�l luxusterm�ket id�z� csomagol�st kap �s m�r k�sz is a szem�lyre szabott csokol�d�.

A csokol�d� az�rt j�val szofisztik�ltabb m�faj, mint ahogy azt majszol�s k�zben gondoljuk. Nem el�g felmeleg�teni �s t�bl�ba �nteni a massz�t. �sszesen h�tf�le krist�lyszerkezete ismert, nek�nk a b�takrist�ly kell ahhoz, hogy sima, f�nyes, homog�n text�r�t kapjunk, hogy amikor let�r�nk egy szeletet, egyenes vonal ment�n roppanjon �s k�zben azt a jellegzetes hangot hallassa. Az is d�nt� a folyamatban, hogy milyen intervallumban temper�l�dik a csokol�d�. Sz�m�t a leveg� p�ratartalm�nak v�ltoz�sa �s a huzat is. Borzaszt�an k�nyes, �rz�keny port�ka, �rnyalatnyi k�rnyezeti k�l�nbs�gek miatt gyakran el�lr�l kell kezdeni a m�veletet.

G�bor a workshopon bemutatta, hogy k�sz�ti a k�zm�ves csokikat: el�sz�r megolvasztotta a Belgiumb�l v�s�rolt csokipasztill�kat a temper�l�g�pben. A megfelel� h�m�rs�klet be�ll�t�s�val kialakul az ide�lis krist�lyszerkezet. Nagyon fontos a h�m�rs�klet, hisz bizonyos hat�r f�l�tt m�r s�r�l a csokol�d�. Ugyanilyen fontos a fizikai behat�s is. Erre p�ldak�nt G�bor gr�nit lapon, k�zzel temper�lta a feh�rcsokol�d�t.

Ezut�n egy t�lcs�rb�l felt�lt�tte a m�anyag sablonokat, majd egy r�z�g�pen kir�zta a csokib�l a l�gbubor�kokat. 

Ezt k�vet�en ker�lnek a k�v�ns�goknak megfelel� felt�tek a t�bl�ra, majd ir�ny a h�t�. Dermed�s ut�n �tl�tsz� zacsk�ba, majd a d�szdobozba ker�l a k�szterm�k.

Ez itt az �ltalam k�rt �ssze�ll�t�s.

G�bor eleinte mindent egyed�l csin�lt, a csokik�sz�t�st is bele�rtve. Okt�bert�l, a kar�csonyi szezon k�zeledt�vel megugrott a forgalom, �gy m�r alkalmazottra is sz�ks�ge lett. �v v�g�ig a v�rt 600-800 kil� helyett 5 tonna csokol�d�t �rt�kes�tett. Az indul�s �v�nek v�g�re forgalma m�r akkora volt, mint amit h�rom �vvel k�s�bbre tervezett, �s Franciaorsz�gban is �rus�tani kezdte term�keit.

Tavasszal eladta a franchise jogot, ennek k�sz�nhet�en Ausztr�li�ban is forgalomba ker�lt a chocoMe egy magyar h�zasp�r j�volt�b�l.

Egy �v alatt 100 ezer t�bla csokol�d� ker�lt ki a kis m�helyb�l �s z�porozni kezdtek az elismer�sek is (ekkor m�g „csak” belf�ldiek).

K�zben elkezdtek bor �s p�linkak�sz�t�kkel is kooper�lni, adott bor- vagy p�linkat�pushoz hozz�juk ill� �ssze�ll�t�st k�sz�tettek.

2011. szeptember 29-�n megny�lt a bemutat�terem. Az enteri�rt Ebedli Gyula tervezte (csak�gy, mint minden m�s diz�jnt, ami a c�ggel kapcsolatos). Equadori kaka�bab zs�kok dekor�lj�k a mennyezetet, csoki sz�n� a fal. Sz�ps�gversenyt is tartottak a megnyit�n az elm�lt egy �v 76 egyedi kre�ci�i k�z�tt (mivel nem minden viszontelad�nak volt t�relme �s affinit�sa kiv�logatni egy-egy saj�t �zvari�ci�t, G�bor �gy l�tta, �rdemes a csokol�d�kat term�kcsal�dokba csoportos�tani �s olyan aj�nlott kre�ci�kat k�n�lni, amelyek mindenf�le ig�nyt kiel�g�tenek).

M�sf�l �v alatt m�r 200 ezer t�bla, vagyis 20 tonna csokol�d�t adtak el, ami gourmet kateg�ri�ban nagyon soknak sz�m�t. A belga, Callebaut nev� alapanyag besz�ll�t�juk esettanulm�nyk�nt vizsg�lta a chocoMe jelens�get, mert sehogyan sem �rtett�k, hogy siker�lt ennyi csokit �rt�kes�teni�k. Egy�ttal azt is konstat�lt�k, hogy mind az �zemet, mind az irod�t kin�tt�k.

2012 tavasz�n mutatt�k be k�v�s kollekci�jukat. 

K�zben folyamatosan j�rt�k a vil�got, nemzetk�zi gasztron�miai rendezv�nyeken, szakki�ll�t�sokon mutatkoztak be. A c�g m�sodik sz�linapj�n m�r 9 orsz�gba export�ltak.

2012 okt�ber�ben megny�lt az �j, 300 n�gyzetm�teres manufakt�ra, k�zvetlen�l a bemutat�terem mellett (p�r h�znyi t�vols�gra a kor�bbi m�helyt�l). 

A fogad�folyos�ra bel�pve fot�illusztr�ci�k fogadj�k a vend�geket, hiszen sokan nem ismerik pontosan, hogy milyen term�sb�l is k�sz�l a csokol�d�. A f�nyk�pekr�l megtudhat�, hogy a kaka�cserj�ket p�lmaf�k k�z� �ltetik, hogy �rny�kban legyenek, vagy hogy a kaka�babokat vil�gos ny�lkar�teg bor�tja a h�velyben, de arr�l is k�pet kaphat az �rdekl�d�, hogy mik�nt zajlik a ferment�ci� �s a kons�roz�s, valamint az is kider�l, hogy a nyers �llapot� kaka�bab val�j�ban lila sz�n� (a chocoMe ecuadori ter�leten termesztett Arriba t�pus� kaka�babokat haszn�l term�kei elk�sz�t�s�hez).

Bemutatt�k az �j, saj�t m�rkajelz�ssel ell�tott �nt�form�t is, amelyet szint�n Ebedli Gyula tervezett az aranymetsz�s szab�lyai szerint. A csokol�d�t�bla ilyen m�don t�rt�n� megk�l�nb�ztet�s�re az�rt is sz�ks�g volt, mert gombam�d elszaporodtak a koppint�sok, a hamis�tv�nyok.

2012 v�g�re a term�k m�r 12 orsz�gban volt jelen, 12 d�j tulajdonos�v� v�lt �s G�bor m�r 20 alkalmazottat foglalkoztatott.

2010-ben 42 ezer t�bl�t adtak el f�l �v alatt, 2011-ben 162 ezret, 2012-ben 290 ezret. G�bor szerint az a siker magyar�zata, hogy siker�lt egy nemzetk�zi piacokon is egyed�l�ll� r�st tal�lni. Ablakos, pr�mium min�s�g� csokol�d�t gy�rtanak m�shol is, de �ltal�ban egyfajta felt�ttel. Olyan, hogy k�l�nb�z� �zeket p�ros�tsanak, egyedi f�szeres, vir�gos kre�ci�kat k�sz�tsenek, vagy net�n kifejezetten olyan �ssze�ll�t�sokat k�n�ljanak borokhoz �s p�link�khoz, amelyek azonos �zjegyekkel rendelkeznek, mint az adott t�pus� ital, olyan nincs.

Harmadik sz�let�snapjukra is t�bb �jdons�ggal k�sz�ltek. Bevezett�k a 40%-os tejcsokol�d�t (kor�bban 39%-osat haszn�ltak). Hitvall�suk szerint a csokol�d� kaka� sz�razanyag tartalm�nak ak�r 1%-os n�vel�se is �ri�si v�ltoz�st id�zhet el� a min�s�gi csokol�d�k�sz�t�sben, ami fogyaszt�i �lm�nyn�vel�shez vezethet.

Bemutatt�k az antioxid�ns tartalm� Gere-chocoMe k�l�nlegess�geket. Minden t�bla Gere csokol�d�ban egy feln�tt ember sz�m�ra elegend� napi adag (5g) sz�l�mag mikro�rlem�ny ker�l temper�l�sra, ami rendelkezik a sz�l� legjelent�sebb antioxid�ns vegy�leteivel. 

�j felt�tk�nt bevezett�k a vil�g legfinomabb �s legjobb min�s�g� mogyor�j�nak titul�lt piemonte-i mogyor�t, tov�bb� a liofiliz�lt anan�szt �s a hazai k�sz�t�s� liofiliz�lt panyolai szilv�t.

Ebben az �vben kaptak el�sz�r nemzetk�zi d�jat is: az 1994-ben alap�tott, londoni sz�khely� ^*Great Taste Awardson k�t term�k�ket 1-1 csillaggal jutalmazt�k.

2013 szeptember�ben dobt�k piacra vadonat�j term�k�ket a Raffin�e-t, ami franci�ul kifinomultat jelent.

G�bor azzal indokolta a term�k l�trej�tt�t, hogy nem szerette volna, ha beskatuly�zz�k a chocoMe-t az „ablakos, mindenf�l�vel megsz�rt t�bl�s csoki” kateg�ri�ba, �gy gondolkodni kezdett egy �j ir�nyvonalon.

Mivel az eladott csokik 80%-�n liofiliz�lt gy�m�lcs van (vagyis rajonganak �rt�k a v�s�rl�k), �gy adottak voltak a f�szerepl�k, m�r csak a k�r�t�st kellett kital�lni. G�bor kiv�lasztotta az �des epret, a savanyk�s meggyet �s mell� tette b�nuszk�nt az olajos piemonte-i mogyor�t, �gy alkotva meg az els� h�rom chocoMe drazs�t.

A gy�m�lcs�ket �s a mogyor�t 40 r�teg csokival vonj�k be, mintegy 75 perc leforg�sa alatt, majd, hogy k�l�nb�zzenek a t�bbi forgalomban l�v� hasonl� term�kt�l, kapnak m�g egy k�ls� burkot, az epret p�ld�ul saj�t porr� t�rt anyag�ba forgatj�k.

A csoki nagyon v�kony r�teget alkotva ad l�gmentes burkot a bels�nek, hogy ne nyomja el az �zeket. El�sz�r 14 fokos leveg�vel h�tve ker�l a drazs�roz�ba a kiv�lasztott alapanyag, majd 50 fokosra meleg�tett leveg�vel megolvasztj�k a burkot, �s az egym�sra zuhan�st�l, kevered�st�l sz�p g�mb alakot kap a Raffin�e. 

Nyilv�nval�v� v�lt az is, hogy az �jdons�g csomagol�sa fontosabb, mint a t�bl�s csokik�, mivel a d�sz�tett csokol�d� m�r �nmag�ban is sz�p l�tv�ny, de ez a drazs�n�l nincs �gy. A c�l az volt, hogy a csomagol�shoz k�sz�tett doboz k�n�l� funkci�t is ell�sson. Megjelen�se legyen vonz�, de inform�lja is a fogyaszt�t a tartalm�r�l. M�r r�pillantva azt a hat�st keltse, hogy ezt most meg szeretn�nk k�stolni. 

Az �sz m�sik nagy term�kfejleszt�se a cukormentes t�bl�s csokol�d� volt. Alapanyaga a harmonikusan telt �zvil�g�, kiv�l� belga �tcsokol�d�, 53,9% kaka�tartalommal. �des�t�k�nt a teljesen mell�k�zmentes maltitolt haszn�lj�k.

2014-ben a Raffin�e csal�d 3 �j �zzel b�v�lt.

Tavasszal bemutatt�k meg�jult weboldalukat, ami a „chocoMe-galaxis” nevet kapta. Itt a k�l�nb�z� term�kek egy gravit�ci� n�lk�li t�rben lebegnek, a vil�g�rben kering� bolyg�kat �s egy�b objektumokat id�z� elrendez�sben. 

Ez�vi fejleszt�s�k az 50 grammos Carr�, a teny�rnyi m�ret� csokol�d�. 

�prilisban a Raffin�e term�kcsal�d csomagol�s�t a gy�ztesek k�z� v�lasztott�k a vil�g legnevesebb designverseny�n Mil�n�ban.

Augusztusban a Great Taste Awardson h�rom term�k�k kapott �sszesen 4 csillagot.

A nemzetk�zi, f�ggetlen �s a vil�g egyik legrangosabb csokol�d�verseny�n, az ^**International Chocolate Awardson is megm�rett�k magukat, az eur�pai el�d�nt�ben, majd a vil�gbajnoks�gon is  ez�st �rmet nyert a mogyor�s Raffin�e.

Nett� �rbev�tel�k alakul�sa (milli� forint): 2010: 26, 2011: 132, 2012: 249, 2013: 322, 2014: 400.

A 2015-�s �vet az �velt �s has�b alak� fejleszt�s, a Voil� term�kcsal�d nyitotta. K�zzel has�tott narancsh�j �v, egyenes sz�l� citromh�j �s has�b alak� gy�mb�r burkol�zik a Cacao Barry 70% kaka�tartalm� �tcsokol�d�j�ba (ut�bbival 170 �ve dolgozik a francia gasztron�mia).

Vadonat�j technol�gi�val k�sz�l, ami fejleszt�st is k�v�nt, mert sem a t�bl�s vari�ci�k, sem a drazs� elj�r�s�val nem lehetett volna megval�s�tani, k�l�n m�rt�sort vettek hozz�. A Voil� csal�d az �tlett�l sz�m�tva kb. f�l �v alatt val�sult meg. G�bor az�rt kezdett ebben gondolkodni, mert nagyon kevesen k�sz�tenek hasonl�t.

A bevonat nem a t�bl�s csokol�d�b�l ismert �z, teljesen �j karaktert kerestek a Voil� csal�dhoz. �gy tal�ltak r� a Cacao Barryra. Mivel mind a narancs, mind a citrus nagyon er�s, saj�ts�gos zamat�lm�ny, csak az intenz�ven kaka�s �zvil�g illik hozz�, hogy karaktere minden r�szlete �rv�nyes�lj�n. K�l�n�sen igaz ez a gy�mb�rre.

Tavasszal az ^***Academy of Chocolate Awardson 3 bronz�rmet nyertek h�rom k�l�nb�z� Raffin�e term�k�kkel, ny�ron a Great Taste Awardson tov�bbi k�t csillagot szereztek.

Az id�n megszerzett d�jakkal a chocoMe az els� a magyar csokol�d�k�sz�t�k k�z�tt, aki a vil�g mindh�rom szakmai verseny�n elindult �s d�jat is nyert.

�szi �jdons�g, hogy a kiv�l� belga t�bl�s �tcsokol�d�k alapanyag�t lecser�lt�k egy m�g t�k�letesebbre, a tekint�lyes francia Valrhona csokol�d�gy�r egyik term�k�re, mert a pr�mium kateg�ri�ban a franci�k verhetetlenek.

Szint�n az � term�k�k a 2012-ben bevezetett sz�kecsokol�d�, amit haz�nkban kiskereskedelmi kiszerel�sben a chocoMe haszn�l el�sz�r.

Szalmasz�ke sz�n�vel a tej- �s feh�rcsoki k�z�tt helyezkedik el, �z�ben ink�bb ut�bbira hajaz, element�ris karamell�zzel kieg�sz�tve.

Relat�v ismeretlens�ge f�leg bonyolult k�sz�t�si folyamat�nak k�sz�nhet�: a tejpor meg�get�se n�lk�l karamelliz�lni a cukrot csak k�l�nleges szaktud�ssal lehets�ges.

Okt�berben az International Chocolate Awards kelet-eur�pai region�lis el�d�nt�j�ben 9 �rmet szereztek, ebb�l 4 arany. A vil�gbajnoks�g d�nt�j�ben pedig tov�bbi 3 �rmet, ebb�l 1 arany.

Ezzel hivatalosan is a vil�g legjobb drazs�ja lett a sz�kecsokival bevont szic�liai mandula h�ntolt osty�val.

A term�kekkel jelenleg 41 orsz�gban vannak jelen, a termel�s 80%-a exportra megy.

A sz�k 5 f�s vezet�i csapat mellett 22 f�t foglalkoztatnak cs�cs id�szakban. Napi 5500-6000 t�bla csokit gy�rtanak. Magyarorsz�gon �k b�szk�lkedhetnek a legt�bb k�lf�ldi rangos elismer�ssel. �sszesen 23 arany, ez�st, illetve bronz�rmet nyertek.

Id�n v�rhat�an 500 milli� forintos forgalmat �rnek el, ebb�l 400 milli� az export bev�tel.

Folyamatosan �j�tanak, kar�csonyra p�ld�ul az az �tlet, hogy a Raffin�e-t 1 kilogrammos csomagol�sban is �rulj�k. Emellett vannak egy�b tervek: szeretn�nek a belv�rosban, a turist�k �ltal legink�bb l�togatott helyek valamelyik�n (Bazilika k�rny�ke, V�ci utca, Andr�ssy �t, V�r�smarty utca) preszt�zsn�vel�, 100-120 n�gyzetm�teres mintaboltot nyitni, aminek egyel�re a horror b�rleti d�jak �llj�k �tj�t.

G�bor minden �vben r�szt vesz valamilyen k�lf�ldi tov�bbk�pz�sen. Tan�tani is k�sz�l �vek �ta, de k�ptelen r� id�t szak�tani.

Tan�csa a fogyaszt�knak: ahhoz, hogy a csokol�d� �lvezeti �rt�ke maxim�lis legyen, ne ess�nk egyb�l neki, hiszen a csoki nem csak az �zlel�bimb�inknak tartogat meglepet�seket. El�sz�r gy�ny�rk�dj�nk a l�tv�nyban, azt�n t�rj�nk le egy darabot (k�zben figyelj�nk a roppan�sra). Az �zeket akkor �rezz�k a legintenz�vebben, ha hagyjuk a csokit a nyelv�nk�n kiss� felolvadni, majd megforgatjuk a sz�nkban.

Gondolkodtam azon, vajon mit�l annyira vonz� sz�momra maga a term�k. A vizualit�s borzaszt�an fontos. A csokik annyira sz�pek a sz�nes �s rusztikus felt�tekt�l, amit kiv�l�an ellens�lyoz a visszafogott, eleg�ns �s decens csomagol�s, hogy az emberben m�r a l�tv�nyt�l fel�bred a birtokl�si v�gy.

Az �zl�s, a st�lus �s a folyamatos innov�ci� jutott m�g eszembe a Raffin�e kapcs�n. Mert ugyan a Lindtnek is van szezon�lis drazs�ja, amik mikul�sra szoktak el�ker�lni, de mindig ugyanazzal a h�rom bels�vel (mogyor�, mandula, crispy) �s a fah�jas csokis bevonattal, �s ugyan a Milka mandul�ja is finom, de sem a staniclis csomagol�s, sem a monoton v�laszt�k, sem a szezonalit�s nem sz�l mellett�k. Nem vagyok egy g�ngy�leghalmoz�, de a Raffin�e vizu�lis orgazmusos dobozait k�ptelen vagyok kidobni. Maguk a drazs�k pedig olyan komplex �z�lm�nyt adnak, amire t�bbsz�r �n is r�csod�lkoztam. Mert, hogy a magvakat, a csokit, a fah�jat, a van�li�t �s a tonkababot szeretem, azt tudtam. De hogy s�nak �s borsnak is tudok �r�lni, azon magam is meglep�dtem. �s mindez a kifinomult ar�ny�rz�k diadala, ami nem tol t�l, nem nyom le, hanem kiemel.

Az �ra is nagyon �gyesen van poz�cion�lva. A Carr� kiv�tel�vel minden 2000 forint k�r�l mozog, ami nem olcs�, de nem is irrit�l�an dr�ga vagy megfizethetetlen.

Sz�val bar�taim, a lecke fel van adva, ezt kell fel�lm�lni. 

^*Great Taste Awards

Az 1994-ben alap�tott, londoni sz�khely� Great Taste Awards verseny a vil�g legnagyobb �s legszigor�bb �telk�stol� versenye, ahol k�l�nb�z� term�kkateg�ri�ban nevezhetnek a p�ly�z�k.

A 400 zs�ritag t�bb ezer �r�t t�lt �tel-vakk�stol�ssal a verseny sor�n. A verseny csak az �zr�l sz�l, nem az okos marketingr�l vagy a szemet gy�ny�rk�dtet� csomagol�sr�l: a zs�ritagok csomagol�anyag �s b�rmilyen m�s inform�ci� n�lk�l kapj�k a term�keket k�stol�sra, akik k�zt neves Michelin csillagos �ttermek s�fjei, elismert gasztron�miai szakemberek, patin�s �ruh�zak (Harrods, Fortnum&Mason, Selfridges, Harvey Nichols �s Whole Food Markets) beszerz�si igazgat�i, neves �telkritikusok is helyet kapnak.

^**International Chocolate Awards

Az International Chocolate Awards egy f�ggetlen verseny, ahol a legkiv�l�bb csokol�d�k�sz�t�k �s legjobb min�s�g� csokol�d�val k�sz�lt term�kek r�szes�lnek elismer�sben. A vil�g egyetlen, teljess�g�ben f�ggetlen min�s�gi csokol�d� versenyek�nt az a c�ljuk, hogy a vil�g legjobb csokol�d�it �s csokol�d�mestereit t�mogass�k, valamint a kis c�geket, m�helyeket, k�zm�veseket, akik a legkiv�l�bb csokol�d�kkal dolgoznak. Azzal, hogy ezeknek a piacoknak seg�tenek a n�veked�sben, a legjobb min�s�g� kaka�kat termel� farmereket is k�v�nj�k t�mogatni. A d�jat 2012-ben alap�totta sok �ves csokol�d�s �s hasonl� rendezv�nyszervez�si tapasztalat�ra t�maszkodva egy nemzetk�zi partneri csoport az Egyes�lt Kir�lys�gb�l, Olaszorsz�gb�l �s az Egyes�lt �llamokb�l. A szab�lyokat �s a b�r�latot egy bizotts�g fel�gyeli, ami a f� b�r�kb�l, a partner orsz�gok k�pvisel�ib�l �s f�ggetlen szak�rt�kb�l �ll. Ez a bizotts�g �ll�tja fel a b�r�lati szempontokat a versenyz�kkel folytatott folyamatos konzult�ci� sor�n. A versenyt �vr�l-�vre egyre t�bb helyen rendezik meg, p�ld�ul Olaszorsz�gban, Angli�ban, az USA-ban, Kanad�ban, a n�met-osztr�k-sv�jci r�gi�ban, �s Skandin�vi�ban. A region�lis gy�ztesek a vil�gbajnoks�gra jutnak tov�bb (World Final), ahol az �v legjobb versenyz�it d�jazz�k. A d�jra b�rki szabadon nevezhet b�rmilyen kiskereskedelmi term�kkel, ami a szab�lyokban meghat�rozott min�s�gi krit�riumoknak megfelel. A b�r�k k�z�tt rengeteg szakembert �dv�z�lhet�nk, bloggereket, gasztron�miai �js�g�r�kat, hivatalos k�stol�kat, sommelier-eket �s s�feket, a verseny f�b�r�i pedig: Martin Christy - Seventy% (Anglia), George Gensler - Manhattan Choclate Society (USA), Nancy Gilchrist - Master of Wine (Anglia), Monica Meschini - csokol�d� �s tea k�stol�, sommelier (Olaszorsz�g), Maricel Presilla - s�f, vend�gl�tulajdonos �s �r� (USA), Alex Rast - konzult�ns �s �telkritikus (Anglia), Michaela Schupp - chocolatsde-luxe.de GmbH (N�metorsz�g), Pam Williams - hivatalos k�stol� (USA), Eagranie Yuh - The Well-Tempered Chocolatier csokol�d�-kritikai oldal szerz�je (Kanada).

A verseny jelent�s�g�ben a Michelin csillaghoz hasonl�that�, m�g jelleg�ben a Bocuse d’Or versenyhez.

^***Academy of Chocolate Awards

Ezen a verseny kiz�r�lag a vil�g legjobb csokol�d�k�sz�t�i m�rik �ssze tud�sukat. Itt a legszigor�bbak a nevez�si felt�telek, magas krit�riumrendszernek kell megfelelni. A verseny s�ly�t �s jelent�s�g�t legink�bb ahhoz lehet hasonl�tani, mintha az olimpi�n induln�nak �s siker�lne �rmeket szerezni.

Az Academy of Chocolate (Londoni Csokol�d� Akad�mia) 2005-ben alakult Londonban azzal a c�llal, hogy teret adjon a val�ban min�s�gi csokol�d�fogyaszt�snak, a csokol�d�term�kek legjobb min�s�g� �sszet�tel�nek, a legjobb kaka�bab term�ter�letek felvir�goztat�s�nak, a “fair” kereskedelmi elveknek.

K�t�vente rendezik meg. Az idei �vben minden eddigin�l nagyobb volt a verseny, soha ennyi term�kkel nem neveztek m�g, t�bb mint 500 p�ly�zat �rkezett a vil�g 35 orsz�g�b�l.