Ez�stszombat p�r�s reggel�n, am�g a n�pek egym�st tiport�k az aj�nd�kok�rt folytatott elkeseredett k�zdelemben, mi ink�bb elvonultunk kultur�lis magaslatokba.

Sz� szerint, mert a z�ldell� (nem norm�lis az id�) domboldalt megm�szva a Kiscelli M�zeumban ind�tottunk.

Kor�n �rkezt�nk, �gy felt�rk�pezt�k az udvar minden zeg�t �s zug�t.

J�vetel�nk val�di c�lja azonban a Holttest az utaz�kos�rban - A M�gn�s Elza-rejt�ly c�m� ki�ll�t�s volt. 1914 janu�rj�ban egy meztelen, fiatal n�i holttestet rejt� utaz�l�d�t tal�ltak a mai Bem-rakparton. Kil�t�re, gyilkosaira viszonylag hamar f�ny der�lt, �s mai szemmel n�zve rekordsebess�ggel megsz�letett az �t�let�k is. Ami miatt az eg�sz sztori �rdekes �s elgondolkodtat�, hogy egy egyszer�, alacsony sorb�l �rkezett n�nek milyen kiugr�si lehet�s�gei voltak 100 �ve a f�v�rosban, tov�bb� az akkoriban sz�let� bulv�rsajt� m�k�d�s�t is megismerhetj�k a b�neseten kereszt�l (�rdekes cikk a t�m�r�l itt).

Hogy mi�rt �pp ez a m�zeum ad otthont a t�rlatnak, az kider�l a helysz�nen. K�l�n �rdekess�g m�g, hogy a ki�ll�t�st az �jonnan megnyitott ki�ll�t�teremben, a templom �szaki �s d�li toronyszob�j�ban rendezt�k be. Janu�r 10-ig l�togathat�.

Elind�tottak egy blogot is a t�ma kapcs�n, ahol tov�bbi �rdekess�geket olvashatunk.

�s m�g mindig „van m�sik”: k�sz�lt egy film is Elz�r�l F�lvil�g c�mmel, Kov�cs Patr�cia f�szerepl�s�vel. A kritik�k �radoznak r�la (remek a sz�zadfordul�s hangulat, kiv�l�ak a sz�n�szek, gy�ny�r� sz�piaszer�ek a k�pek).

Akit �rdekel, megn�zheti december 30-�n a Dun�n, 21:25-kor.

K�vetkez� utunk a Hopp Ferenc Kelet-�zsiai M�zeumba vezetett. Itt megtekintett�k a Gendzsi herceg nyom�ban – Jap�n k�pen �s �r�sban c�m� ki�ll�t�st. De persze csak az udvar felfedez�se ut�n.

Gendzsi herceg a XI. sz�zadi, Heian-kori jap�n cs�sz�ri udvar egyik nemes h�lgy�nek, Muraszakinak a h�se, aki csaknem ezer �ve alkotta meg a vil�girodalom els� �s egyik legjelent�sebb reg�nyfolyam�t, amelyet sokan ma is a klasszikus jap�n irodalom cs�csteljes�tm�ny�nek tartanak. A Gendzsi monogatari f�szerepl�j�nek, a jap�n cs�sz�r fi�nak szerelmi �let�n kereszt�l, 54 fejezetben r�szletesen bemutatja a korabeli nemess�g szok�sait �s �let�t, ami m�g �vsz�zadokkal sz�let�se ut�n is az illem �tmutat�ja volt az arisztokr�cia k�r�ben. Az �les esz�, j�k�p�, figyelmes �s nagylelk� herceg halhatatlan f�rfiide�l, akinek alakj�t �s t�rt�neteit szinte kiv�tel n�lk�l mindenki ismeri a szigetorsz�gban. (Gendzsi re�lis meg�t�l�s�hez az�rt hozz�tartozik, hogy l�pten-nyomon „romantikus” kalandokba keveredik, kv�zi b�rkivel, nemre, korra, rokons�gi fokra val� tekintet n�lk�l.)

A ki�ll�t�s c�lja, hogy �rz�keltesse a reg�ny folyamatos jelenl�t�t Jap�n kult�r�j�ban. A herceg kalandjait k�l�nb�z� korokb�l sz�rmaz� alkot�sokon kereszt�l mutatja be.

L�ttunk r�kat�nd�r szobrot, megismerkedt�nk a fukimuki-jataival, azaz a sz�l �ltal lef�jt tet� perspekt�v�val, amelyn�l mint egy �ri�s, aki leemelte picinyke jap�nk�k apr� h�zik�inak tetej�t, fel�lr�l les�nk be otthonaikba.

�jdons�gk�nt szolg�lt az illatok �lvezet�nek szertart�sa, tov�bb� j�t�kaik, mint az a p�rkeres�, ahol a kagyl�k h�jait kett�vett�k, bel�lr�l kifestett�k Gendzsi kalandjait �br�zol� k�pekkel, azt�n meg kellett keresni az �sszetartoz� p�rokat. Nem is els�sorban a benn�k �br�zolt jelenet, hanem a k�ls� mint�zat alapj�n.

Vagy ott a Gendzsi-k�, az �t illat �lvezet�n alapul� illatcerem�nia, amely val�j�ban egy illatfelismer� verseny.

A t�j�koztat� feliratok el�g but�n, t�rd-, de sokszor bokamagass�gban vannak elhelyezve, viszont erre tekintettel pap�rpuffokat lehet ig�nybe venni elolvas�sukhoz, illetve azon leporell� tanulm�nyoz�s�hoz, amelynek lapjain Gendzsi �lete elevenedik meg a m�r eml�tett fukimuki-jatai technik�val �br�zolva.

A teremfel�gyel� n�nik csak�gy, mint Elz�n�l, itt is �rt�kelt�k lelkes �rdekl�d�s�nket �s tov�bbi adal�kokkal, sztorikkal gazdag�tott�k a l�tottakat sz�munkra.

V�gs� �llom�sunk a Nemzeti M�zeumban tal�lhat� Hemz� K�roly eml�kki�ll�t�s volt. Bevallom, �n �t �n�ll� jogon nem ismertem, csak a Lajos Mari – Hemz� K�roly �sszef�gg�sben. Kider�lt, hogy alapvet�en sportfot�s volt, ami az 50-es �vekbeli fot�technik�val az�rt nem volt kis teljes�tm�ny.

A t�rlat v�gigvezet eg�sz �let�n, a folyamatosan jelen l�v� v�rosf�nyk�pez�st�l, a lovakon �t, az �telfot�kig.

Ut�bbi k�t ki�ll�t�s tavaszig nyitva lesz, aj�nlom mindh�rmat mindenkinek. Mi egy pillanatig sem b�ntuk meg, hogy a tumultus helyett az elm�lyed�st v�lasztottuk.