Ha azt mondom Füvészkert, mindenki azonnal rávágja: A Pál utcai fiúk. De ha megkérdezem, jó-jó, de jártál-e ott, arra hány igen a válasz? A regény helyszíneit ugyan már csak részben tudjuk fellelni, de a flóra mindenért kárpótol.
Az 1771-ben alapított kert többszöri költözködés után (Nagyszombatról Budára, majd Pestre) telepedett le mostani helyén.
József nádor javaslatára vásárolta meg az egyetem a Festetics család Józsefvárosban lévő 10 hektáros birtokát 1847-ben, amelynek része volt a Pollack Mihály (lásd pl. Nemzeti Múzeum) által tervezett, 1802-ben felépült vadászkastély is.
1864-65-ben készült el az európai viszonylatban is jelentős méretű, ma is álló pálmaház.
A XIX. század utolsó évtizedeiben a gyűjtemény már nemzetközi hírnevű, 1893-ban pedig felépül az országban máig is egyetlen "Victoria-ház", amelynek nagy vízmedencéje a trópusi, amazonasi tündérrózsának ad otthont.
Az eredetileg angolpark stílusban létrehozott kert, a természetes forrással táplált tóval, szigettel, műromokkal tájképileg is szép látványt nyújtott a látogatóknak. Széleskörű népszerűségét azonban igazán Molnár Ferenc regényének köszönheti. A Füvészkert elnevezés, ami a nyelvújítás korából származik, a regény nyomán terjedt el, s lett máig is használatos (Füvész: természettudós, ki a füvekről rendszeres ismeretekkel bír. Szélesb értelemben tudós, ki általán a növényország terméseit tudományosan ismeri vagy ezen tudománnyal különösen foglalkodik. Füvészkert: kert, melyben különféle füvek öszvegyűjtve tenyésztetnek. Szorosb értelemben ritkább, főleg gyógyerejű növényekkel beültetett kert, a tanuló gyógyszerészek, orvosok vagy más műkedvelők használatára.)
A kiegyezés után a város (az egyesített Budapest) a századfordulóra már körülnövi az egykor a város határaitól messzinek tűnő kertet. Az egyetemnek a gyarapodó lakosság és az orvostudomány fejlődése következtében több klinikaépületre lett szüksége, mert a Mária és Baross utcai épületek már szűknek bizonyultak. Ekkor zsugorodott a kert eredeti területének egyharmadára.
A regényből ismert tó a kert közepén lévő kastély és az Üllői úti bejárat között terült el. Az egykori tó helyén ma kórházi épületek állnak. A terület beépítésére az első világháború előtt került sor az orvosi egyetem és a klinikák bővülése valamint a város beépülése révén fellépő helyhiány miatt.
1960-ban sikerült elérni a kert országos értékű természetvédelmi területté nyilvánítását. 2005 szeptemberétől a Magyar Örökség díj tulajdonosa, 2006 májusában pedig, mint Kulturális Örökség került védelem alá.
Jelenlegi alapterülete 3,1 hektár, az üvegházak területe meghaladja a 2000 m²-t.
Rendszeres programok is színesítik a kert hétköznapjait. Ilyen például a tavasszal megrendezett Sakura ünnep. Nevezetes a Viktória virágzás, amely két különleges faj, az amazonasi, vagy a paraguai óriás tündérrózsa éjszakai megfigyelése. Az őszi szezonban pedig a Ginkgo napokon a kínai kultúra kerül előtérbe.
Aki a korábban elmondottak ellenére mégis annyira motivált, hogy rápróbálna a Sakura ünnep második (április 16-17-én folytatódó) hétvégéjére, az megtekintheti a virágzó cseresznyefákon túl a különböző kiállításokat és bemutatókat (lesz kalligráfia tanítás és bemutató, origami készítés és kiállítás, többféle japán harcművészeti bemutató, japán versek felolvasása, japán zenei koncertek, manga bemutató, szusikóstoló, kokeshi baba kiállítás és készítés, reiki, stb.). Részletes program itt.
Aki pedig elrettent, annak maradnak a képek. Meg a személyes látogatás egy másik időpontban.