Sz�momra term�szetes velej�r�ja utaz�saimnak, hogy az �tik�nyvek elolvas�s�n t�l nyakig mer�l�k annak az orsz�gnak a kult�r�j�ban is, ahov� indulok.

Norv�gia eset�ben nem is volt annyira k�nny� dolgom, mert innen n�zve neh�z sz�tv�logatnunk, mi az, ami t�l�k sz�rmazik, m�g ha abban 100 sz�zal�kosan biztosak vagyunk is, hogy az adott dolog skandin�v.

Ha hirtelen kell mondani p�rat, tuti, hogy ilyenek ugranak be, hogy IKEA, ABBA, Nils Holgersson, A tetov�lt l�ny, de ezek k�z�l semmi sem norv�g. Egyetlen biztos pont maradt: a norv�g minta.

R�j�ttem, hogy nagyon keveset tudok err�l az orsz�gr�l, �gy neki�lltam p�tolni hi�nyoss�gaimat.

El�sz�r t�rk�peket kezdtem el b�ng�szni, hogy bejel�ljem rajtuk j�vend�beli c�lpontjaimat. Ez a tev�kenys�g hamar kudarcba fulladt, ugyanis a nyugati tengerpart olyannyira szaggatott, hogy kev�sb� r�szletes t�rk�pen k�ptelens�g volt megtal�lni a keresett helyeket a sok cikkben �s cakkban.

A vil�gt�rk�pn�l be�rtem annyival, hogy konstat�ljam, j�rtam m�r k�zelebb is az �szaki sarkk�rh�z.

Azt�n beszereztem egy brut�l m�ret�, igaz�n r�szletes darabot,

amin m�r be tudtam azonos�tani minden helyet, amit ny�ron �rinteni fogunk.

Ezzel indult a felk�sz�l�s. �s hogy milyen eredm�nnyel z�rult, arra az a szpes�lsorozat fog v�laszt adni, amit az elk�vetkez� hetekben, h�napokban fogok r�tok z�d�tani.

�ltal�nos tudnival�k

Norv�gia nem a m�eml�ki l�tnival�k orsz�ga. K�z�pkori v�rakat, g�tikus sz�kesegyh�zakat csak elv�tve tal�lunk, de a renesz�nsz �s a barokk korb�l is alig van norv�g �p�t�szeti eml�k. Ez�rt nem a v�rosokra kell a figyelmet koncentr�lni (b�r p�ld�ul Osl�t, Bergent okvetlen�l l�tni kell), hanem a minden�tt jelenl�v� csod�latos t�j sz�ps�g�re.

Feh�r tanyah�zak �s �si gerendatemplomok, fest�i hal�szfalvak, zegzugos v�lgyek, meredek szakad�kok, ez�st�sen csillog� tavak, h�f�dte hegycs�csok, pisztr�ngos hegyi patakok, sokezer par�nyi sziget, f�lsziget �s a j�gkorszak nagyszer� aj�nd�ka, a vadreg�nyes fjordok vid�ke – ez az igazi Norv�gia.

Norv�gia egyike a vil�g legprosper�l�bb orsz�gainak, kieg�sz�lve egy fenntarthat� skandin�v j�l�ti rendszerrel. Az orsz�gban egyar�nt jelen van a liber�lis piacgazdas�g, a kulcs szektorokat �rint� nagym�rt�k� korm�nyzati ir�ny�t�s �s �llami tulajdon. Az orsz�g rendk�v�l gazdag term�szeti er�forr�sokban, mint pl. k�olaj, v�zenergia, faanyag.

Norv�gia ter�lete 323 759 km² (a szigetek n�lk�l). A tengerpartot fjordok tagolj�k, a sz�razf�ldi r�szek t�bb mint fele hegyvid�k, a cs�csok n�melyik�t Eur�pa legnagyobb gleccserei bor�tj�k. Az orsz�g ter�let�nek csup�n 3%-a m�velhet�, 70%-a pedig lakatlan hegy, gleccser, t� �s erd�. A hegyek �s a csapad�kos �ghajlat miatt sokfel� tal�lkozunk gy�ny�r� zuhatagokkal.

Ter�let�nek majdnem a harmada az �szaki sarkk�r�n t�l fekszik. Itt m�r �vente legal�bb egy olyan nap van, amikor a Nap nem nyugszik le, �s legal�bb egy olyan, amikor egy�ltal�n nem kel fel.

�ghajlata �sszetett. A nyugati partoknak �ce�ni �ghajlata van, ami a partok ment�n �szaknak tart� Golf-�ramlatnak k�sz�nhet�. Ugyancsak ennek k�sz�nhet�en, az �ghajlati sz�ls�s�gek nem �szak-d�li ir�nyban, hanem a tengert�l val� elt�volod�s m�rt�k�ben jelentkeznek. A foly�k v�zv�laszt� vonala k�zelebb van a nyugati tengerparthoz, mint a sv�d hat�rhoz. A v�zv�laszt�t�l nyugatra �ce�ni, att�l keletre kontinent�lis hat�sok �rv�nyes�lnek.

Sz�ls�s�ges az a k�p is, amit a csapad�keloszl�s adatai mutatnak: a nyugati parton, ugyancsak a Golf-�ramlat hat�s�ra az �vi mennyis�g el�ri a k�t-, s�t h�romezer mm-t, m�g a hegyekben az �vi �tlag mind�ssze 3-400 mm.

A t�lr�l egy�bk�nt Norv�gi�ban soha nem felejtkezhet�nk el, hiszen alig van olyan vid�ke, ahonnan nem t�nik szembe ny�ron is h�val fedett hegytet�, vagy ahol ne l�tn�nk havasokat, gleccsereket.

Nyugat-Norv�gi�ban 2500 m�ter k�r�li hegycs�csok is emelkednek, �szakabbra haladva a hegyek magass�ga cs�kken.

A legk�l�nb�z�bb helyeken tal�lkozhatunk �desv�zi tavakkal. A legt�bb gleccser eredet�, viz�t a hegyekb�l lefoly� olvad� h�b�l nyeri. Igen gyakori jelens�g, hogy a kisebb-nagyobb terjedelm� t�nak nincs lefoly�sa. Ennek, az Eur�pa m�s r�sz�ben csak kiv�telesen el�fordul� jelens�gnek az a k�r�lm�ny a magyar�zata, hogy a j�gkorszakban, s az azt k�vet� id�szakban, a mozg�, cs�sz� t�bb sz�z, s�t esetenk�nt t�bb ezer m�ter vastag j�gmez� �ltal kopaszra tarolt hegys�gek �sk�zete m�r vizet �t nem ereszt�, t�m�r anyag.

Norv�gia legnagyobb �desv�zi tava a Mjøsa, Osl�t�l �szakra tal�lhat�. Fel�lete 369 km².

K�l�n kell sz�lni a fjordokr�l. A j�gkorszakban Skandin�via volt az eur�pai j�gtakar� k�zpontja. Az �vezredek alatt t�bb ezer m�ter vastagra dagadt j�gt�meg hatalmas s�ly�val cs�szott �t a hegyl�ncokon az �ce�nba. �tja sor�n az alatta fekv� k�zetet alaposan lecsiszolta, a v�lgyeket kim�ly�tette. Az �gy kiv�jt v�lgyekbe a j�gtakar� elolvad�sa ut�n behatolt a tengerv�z �s l�trej�ttek Norv�gia meredek fal�, fest�i fjordjai. Helyenk�nt 1000 m�ter magas hegyfal tornyosul a soksz�z m�ternyi m�ly, keskeny v�zt�kr� fjord f�l�. A 204 km hossz�, fens�ges Sogne-fjord falai p�ld�ul 1308 m�terre emelkednek a v�z f�l�.

A nyugati, sziklafalak k�z�tt k�pz�d�tt fjordok �rdekess�ge, hogy a v�z medre m�lyebb a k�z�ps� r�szen, m�g a torkolati t�jakon gyakran t�bb sz�z m�terrel sek�lyebb. Ennek magyar�zata, hogy az elmozdul�, cs�sz� j�ghegy, amely kor�bban szikl�t repesztett �s sodort, a torkolatk�zelben a melegebb v�z hat�s�ra maga kezdett el repedni �s olvadni.

A hatalmas mennyis�g� mozg� j�gt�meg hegyet farag� ereje a magyar�zata annak is, hogy a fjordokat nem jellemzi a v�lgyek szok�sos „V” form�ja. A legt�bb fjord sziklafal�t a j�g �gy faragta-form�lta, hogy a meredeken al�zuhan� t�bb sz�z m�teres hegyoldal a k�zte elhelyezked� v�zt�k�rrel „U” form�t �rz�keltet.

Norv�gia a maga 5,2 milli� lakos�val az egyik legalacsonyabb n�pess�g� eur�pai orsz�g. A norv�gok t�bbs�ge a k�z�poszt�ly tagja. Miut�n az orsz�g ter�lete 4-szerese Magyarorsz�g�nak, lakoss�ga pedig a fele, a n�ps�r�s�g a mi�nk nyolcada.

Norv�gia 18 fylke (ker�let, megye) �s 2 v�rosi – Oslo, Bergen – k�zigazgat�si egys�gre oszlik.

A norv�g t�rv�nyek szerint az 5000 f�n�l t�bb lakossal rendelkez� telep�l�sek m�r v�rosnak sz�m�tanak (haz�nkban 10 000 f� a hat�r). A legnagyobb v�ros - �s egyben f�v�ros - Oslo 640 ezer lakossal, ezt k�veti Bergen, Trondheim �s Stavanger.

Eur�pa leg�szakibb fekv�s� v�ros�ban, Hammerfestben az �jf�li nap f�nye ny�ron 2 h�napig ragyogja be a t�jat, m�g t�len 2 h�napon �t szinte teljes s�t�ts�g uralkodik.

Az orsz�g messzi, �szaki t�jain k�r�lbel�l 50 000 sz�mi �l (kor�bban lappoknak h�vt�k �ket). Ez a bennsz�l�tt n�p ma Norv�gia legnagyobb sz�m� etnikai kisebbs�ge. K�z�l�k sz�mosan m�g mindig hagyom�nyos nom�d �letet �lnek, r�nszarvasokat legeltetnek.

A norv�gok k�r�lbel�l 86%-a protest�ns evang�likus-luther�nus vall�s�.

A orsz�g hivatalos megnevez�se: Norv�g Kir�lys�g.

Korm�nyzati rendszere alkotm�nyos monarchia �s parlament�ris demokr�cia. Az �llam feje a kir�ly, � a fegyveres er�k f�parancsnoka, az egyh�z feje. Legfels� t�rv�nyhoz� szerve a Storting nev� parlament. 165 tagja van, akiket 4 �venk�nt v�lasztanak.

P�nzneme a norv�g korona (NOK, jelenleg 34 Ft k�r�l �ll az �rfolyama), v�lt�p�nze az øre (�re, mint azt keresztrejtv�nyekb�l m�r megtanulhattuk).

�s hogy azzal z�rjam, amivel kezdtem, l�ssunk egy r�vidke �sszefoglal�t a norv�g mint�r�l is.

Minden �sszel, t�len rend�letlen�l �jra �s �jra belebotlunk. Mi�rt ekkor �s ny�ron sosem? Mivel Norv�gia alapvet�en hideg orsz�g �szaki volta l�v�n, els�sorban a t�li divat meghat�roz�ja lehet. A norv�g minta jellegzetes norv�g n�pviseleti elemeket haszn�l, belecsemp�szve az orsz�g ism�rveit, p�ld�ul a helyi �l�l�nyek k�z�l a r�nszarvast. Sz�nvil�g�t tekintve a fekete-feh�r kombin�ci� domin�l. Mivel nem ny�ri, vid�m darabok, ez�rt a sz�nek is ezt t�kr�zik: a s�t�tebb sz�neket r�szes�tik el�nyben a fekete mellett, �gy sok a barna, sz�rke �s ezek k�l�nb�z� sz�n�rnyalatai. N�ha az�rt n�mi �l�nks�ggel, mondjuk pirossal dobj�k fel. F�leg pul�vereken, azon bel�l is els�sorban k�t�tt, meleg, vastag darabokon jelenik meg.