Lehet k�z�mb�snek maradni egy n�p t�rt�nelme ir�nt, ahol olyan neveket adtak uralkod�iknak, mint Sz�phaj� Harald, V�reskard� Erik, Sz�rkek�penyes Harald, Csupaszl�b� Magnus, Nagysz�j� Sigurd, Sz�lesv�ll� Haakon, Papgy�l�l� Erik? Nekem nem siker�lt.

Norv�gia els� lak�i a legut�bbi j�gkorszak v�g�n, kb. 11 000 �vvel ezel�tt �rkeztek �j otthonukba.

A gleccserek visszah�z�d�s�val felbukkantak az els� vad�szok, akik Szib�ri�b�l, a v�ndorl� r�nszarvasokat k�vetve jutottak el id�ig. Nem sokkal k�s�bb a nom�d eur�pai vad�szok el�rt�k a mai Norv�gia d�li vid�keit. A bronzkor ideje alatt Sv�dorsz�g ter�let�r�l is �rkeztek bev�ndorl�k D�l-Norv�gi�ba.

Az eur�pai orsz�gokat, n�peket �talak�t� mozg�sok nem, vagy k�s�n jutottak el erre a f�ldre. Sem a r�mai l�gi�k, sem a n�pv�ndorl�s hull�mai nem �rintett�k partjait. A feud�lis rendszer felt�telei – j�r�szt f�ldrajzi okokb�l – hi�nyoztak. A kies v�lgyek, a fjord menti teny�rnyi f�ldek a hossz� t�l miatt m�g annyit sem teremtek legt�bbsz�r, amennyi a megm�vel� eltart�s�hoz kellett volna, ez�rt tengerre kellett sz�llni, hal�szni, vad�szni. A nagybirtok �s az ezen alapul� hatalmi rendszer csak az erd�gazd�lkod�sban alakulhatott ki. A paraszt, a hal�sz, de m�g az erdei fakitermel� is feud�lis k�t�tts�gekt�l mentesen �lhetett. �gy azt�n nem csoda, hogy 1824-ben minden ellen�ll�s n�lk�l elt�r�lhett�k a megk�l�nb�ztet� c�meket. Ebb�l ad�dik az az �rdekes helyzet, hogy Norv�gi�nak kir�lya van, de arisztokr�ci�ja nincs.

Norv�gia a vikingek ideje alatt befoly�solta legink�bb a t�rt�nelem menet�t. Ez a korszak Kr. ut�n 793-ban vette kezdet�t, amikor viking kal�zok feld�lt�k az angliai Lindisfarne-ap�ts�got. A k�vetkez� sz�z �vben a vikingek v�gigpuszt�tott�k Eur�p�t, �s telep�l�seket alap�tottak Shetland �s Orkney sziget�n, a Hebrid�kon, a mai �rorsz�g ter�let�n �s Normandi�ban (ut�bbi r�luk kapta a nev�t: „North men” – „�szaki emberek”).

A vikingek azon t�l, hogy m�r a puszta h�r�k is retteg�ssel t�lt�tte el a j�mbor kereszt�ny vil�g embereit, haj��p�t�si technik�juk �s els�sorban a felfedez� �tjaik r�v�n �rt�k be nev�ket a vil�gt�rt�nelem k�nyveibe. Mik�zben igyekeztek megszerezni a tengerek feletti uralmat, felfedezt�k �s ben�pes�tett�k Izland sziget�t, eljutottak Gr�nlandra, majd onnan tov�bb �szak-Amerik�ba, a ma Labrador n�ven ismert f�lszigetre (Erik Torvaldsson, ismertebb nev�n V�r�s Erik fedezte fel Gr�nland d�l-nyugati r�sz�t, ahol viking telep�l�st alap�tott. Fia, Leif Eriksson volt az els� eur�pai, aki partra sz�llt �szak-Amerik�ban).

A vikingek kalandoz�saik sor�n kapcsolatba ker�ltek sz�mos eur�pai, az otthonin�l fejlettebb t�rsadalmi rendszer� orsz�ggal, megismert�k kult�r�jukat, a kereszt�ny vall�st �s a k�zponti korm�nyz�s rendszer�t. Ily m�don, hazat�rve �k is hozz�j�rultak a t�rsadalmi viszonyok �talakul�s�hoz Skandin�vi�ban.

Sz�phaj� Harald viking vez�r Kr. u. 872-ben egyes�tette Norv�gi�t. Olaf Haraldsson kir�ly �tvette az �ltala megh�d�tott ter�letek vall�s�t, a norv�gokat kereszt�ny hitre t�r�tette, �s 1024-ben megalap�totta a norv�g kereszt�ny egyh�zat. Hal�la ut�n csod�kr�l kezdtek besz�molni, amelyek a mai Trondheimben tal�lhat� s�rja k�r�l t�rt�ntek, amelyek eredm�nyek�nt � lett Norv�gia v�d�szentje.

A viking kornak 1066-ban �ldozott le. A norv�gok tengeri haderej�nek III. S�ndor sk�t kir�ly adta meg a kegyelemd�f�st, aki 1263-ban sz�tverte a norv�g haj�hadat.

(Tov�bbi �rdekess�geket a vikingek kalandoz�sair�l, vall�sgyakorl�sukr�l, mitol�gi�jukr�l, haland� isteneikr�l, a r�n�kr�l egy olyan h�lgy blogj�r�l cit�lok ide, aki 20 �ve �l Norv�gi�ban.)

A 14. sz�zad els� fel�ben Oslo lett a hatalom k�zpontja. A fejl�d�s id�szaka 1349-ig tartott, amikor az orsz�gon v�gigs�pr� bub�pestisj�rv�ny elpuszt�totta a lakoss�g csaknem k�tharmad�t. 1380-ban Norv�gia egybeolvadt D�ni�val, �s ez az uni� a k�vetkez� 400 �vben fenn is maradt.

1814-ben a francia polg�ri forradalom �s a nap�leoni h�bor�k eredm�nyek�nt Norv�gia elszakadhatott D�ni�t�l, �s m�jus 17-�n �j alkotm�nyt fogadtak el. Ez az�ta a norv�g n�p nemzeti �nnepe. Az orsz�g azonban nem lett igaz�n �n�ll�, r�vid h�bor�skod�s ut�n 1814 november�ben Norv�gia elfogadta az uni�t Sv�dorsz�ggal. A norv�goknak k�l�n alkotm�nyuk �s soroz�sos rendszeren alapul� hadsereg�k volt ugyan, de Stockholmmal k�z�s k�lpolitik�t �s uralkod�h�zat kellett bev�llalniuk.

1884-ben parlament�ris korm�nyz�s kezd�d�tt Norv�gi�ban, �s a n�vekv� nacionalizmus v�g�l 1905-ben a sv�dekt�l val� b�k�s elszakad�shoz vezetett. N�pszavaz�st tartottak, amelyben a norv�gok a monarchi�ra szavaztak a k�zt�rsas�ggal szemben. Nem l�v�n saj�t kir�lyi csal�djuk, a norv�g parlament a d�niai K�roly herceget v�lasztotta meg uralkod�nak, aki beiktat�sakor felvette a VII. Haakon nevet, �s fi�t Olafnak nevezte el, �gy tisztelegve Norv�gia viking m�ltja el�tt.

Az elm�lt sz�zadok sor�n szeg�ny, sokak sz�m�ra m�g elegend� kenyeret sem ny�jt�, s sz�zezreket kiv�ndorl�sra k�sztet� orsz�g a 20. sz�zad elej�n indult el a gazdas�gi felemelked�s �tj�n. A v�zi energia hasznos�t�sa, s ennek eredm�nye az olcs� villany�ram, a gazdag erd�s�gekre �s az �j tudom�nyos elj�r�sokra �p�lt vegyi- �s pap�ripar fejl�d�se, valamint az els� vil�gh�bor�s konjunkt�ra magyar�zza a „gazdas�gi csod�t”.

Norv�gia az I. vil�gh�bor� alatt semleges maradt, s haj�parkj�t a jobban fizet� hadvisel�, az angolok szolg�lat�ban hasznos�totta. A nagy t�k�s gazdas�gi v�ls�g azonban 1929-ben megr�zta az orsz�got. Munkan�lk�lis�g, nyomor k�nozta a munk�ss�g �s a paraszts�g sz�les t�megeit. Sztr�jkok, t�ntet�sek jelezt�k az el�gedetlen munk�ss�g reag�l�s�t, s ugyanekkor adott �letjelet mag�r�l Vidkun Quisling is, aki ekkor had�gyminiszter volt. Elrendelte, hogy a katonas�g l�j�n a keny�r�rt t�ntet� b�ny�szok k�z�.

A harmincas �vekben azut�n tov�bb folytat�dott a gazdas�gi meger�s�d�s, felemelked�s. A II. vil�gh�bor� kit�r�s�t k�vet�en a norv�g korm�ny rem�lte, hogy az orsz�g semlegess�g�t meg tudja �vni, csak�gy mint 1914-ben, ez�rt gazdas�gi �s politikai engedm�nyeket tett Hitler�knek. Ennek ellen�re 1940. �prilis 9-�n a n�metek meglepet�sszer�en megt�madt�k �s lerohant�k Norv�gi�t. A vill�mgyors lefoly�s� akci� az�rt siker�lhetett, mert a Hitler�k zsoldj�ban �ll� norv�g er�k – �l�k�n Quislinggel – el�rult�k haz�jukat (Quislinget a norv�g n�pb�r�s�g k�s�bb felel�ss�gre vonta, hal�lra �t�lte �s 1945. okt�ber 27-�n kiv�gezt�k Osl�ban. A mai napig minden hitv�ny, idegen zsoldban �ll� haza�rul�t quislingnek neveznek szerte a vil�gban.).

Haakon kir�ly Angli�ban �ll�totta fel korm�ny�t, �s a norv�g kereskedelmi flotta nagy r�sz�t a sz�vets�gesek parancsnoks�ga al� helyezte. Noha Norv�gia a h�bor� v�g�ig megsz�llt ter�let maradt, tev�legesen vett r�szt az ellen�ll�sban.

A kir�lyi csal�d 1945 j�nius�ban t�rt vissza az orsz�gba. Haakon kir�ly 1957-ben halt meg, a tr�nra fia, V. Olaf ker�lt, aki 1991-ben bek�vetkezett hal�l�ig uralkodott. Jelenleg fia, az 1991-ben megkoron�zott, 80 �ves V. Harald kir�ly �l a tr�non. Gimnazista �veit egy �llami iskol�ban t�lt�tte, majd elv�gezte a Katonai Akad�mi�t, ezut�n Oxfordban tanult. Kiv�l� vitorl�z� volt, m�g tr�n�r�k�sk�nt h�rom olimpi�n indult. � volt az els� eur�pai uralkod�, aki szerelemb�l h�zasodott, rangj�n aluli n�t vehetett feles�g�l. Sonja Haraldsen, Norv�gia jelenlegi kir�lyn�ja egy textilkeresked� l�nya volt, aki Osl�ban n�tt fel, a szakk�z�piskol�ban divattervez�st �s szab�s�got tanult, az egyetemen pedig a francia, angol �s t�rt�nelem szakot v�lasztotta. Az akkor m�g herceg Harald �s a fiatal l�ny egy partin ismerkedett meg egym�ssal, tal�lkoz�suk pedig szerelem volt els� l�t�sra. A kir�lyi csal�d azonban megtiltotta a hercegnek, hogy Sonj�val legyen. Harald �desapja �veken �t tartotta nyom�s alatt a fi�t, k�telezni akarta arra, hogy rangj�nak megfelel� n�t v�lasszon mag�nak. A fiatal szerelmesek titokban folytatt�k kapcsolatukat. Harald megmakacsolta mag�t, kitartott Sonja mellett, nem volt hajland� m�st elvenni (ezzel ugye vesz�lybe ker�lt az ut�dl�s is, hisz Harald volt az egyetlen tr�n�r�k�s). Kilenc �vig kellett v�rnia, amikorra v�g�l megkapta �desapja hozz�j�rul�s�t a Sonj�val k�tend� h�zass�ghoz. A n�p nagyon szereti a kir�lyn�t, t�bbek k�z�tt az�rt, mert Sonja k�z�l�k val�.

A kir�lyi p�rnak k�t gyermeke sz�letett: M�rta Lujza hercegn�

�s Haakon koronaherceg.

2001-ben Haakon feles�g�l vette a polg�ri sz�rmaz�s� Mette-Marit Tjessem H�ibyt. Egyesek igencsak fanyalogtak, mert az ara egyed�l�ll� anya volt. S�t kor�bbi kicsapong� �let�r�l az osl�i k�b�t�szeres k�r�kben ismert, b�ntetett el��let� bar�tja �ll�t�lag fot�kkal is rendelkezett, amiket azonban sehol nem hozott nyilv�noss�gra. Haakon koronahercegnek �s feles�g�nek az�ta egy kisl�nyuk: Ingrid Aleksandra, �s egy kisfiuk sz�letett: Sverre Magnus. Mette-Marit hercegn� kir�lyi h�zass�gba vitt Marius nev� fi�t azonban nem illeti meg a „kir�lyi fens�g” megsz�l�t�s, �s nem szerepel a tr�nut�dl�si rendben sem.

A minisztereln�k jelenleg Erna Solberg a Konzervat�v P�rt vezet�je.

A norv�gok 1972-ben leszavazt�k az Eur�pai K�z�ss�ghez, majd 1994-ben az Eur�pai Uni�hoz val� csatlakoz�st is.

T�rt�nelm�k egyik legborzaszt�bb trag�di�ja 2011. j�lius 22-�n t�rt�nt, amikor egy sz�ls�jobboldali, iszl�mellenes mer�nyl� 77 embert �lt meg Osl�ban �s Utøya sziget�n. Anders Breivik el�sz�r egy aut�ba rejtett pokolg�pet robbantott fel a korm�nyzati �p�letek k�zel�ben, amelynek k�vetkezt�ben nyolc ember vesztette �let�t, t�bb tucatnyian pedig megs�r�ltek. K�t �r�val k�s�bb rend�regyenruh�ban �thaj�zott Utøya sziget�re, ahol v�logat�s n�lk�l elkezdte agyonl�ni a Munk�sp�rt ifj�s�gi szervezet�nek tizen�ves t�boroz�it. A szigeten 69-en haltak meg: 35 f�rfi �s 34 n�. 67 szem�ly l�tt sebekt�l, 1 szem�ly l�v�st�l �s fullad�st�l �s 1 fiatal v�zbe fullad�st�l. 15 �ves volt a legfiatalabb, 52 pedig a legid�sebb �ldozat. A rengeteg s�r�lt k�z�l nagyon sokan maradand� s�r�l�st szereztek, elvesztett�k v�gtagjaikat, l�t�sukat, hall�sukat, stb.

Breivik a lehet� legs�lyosabb b�rt�nb�ntet�st kapta: 21 �vet. Ez meghosszabb�that�, ha fenn�ll a vesz�lye annak, hogy szabadul�sa ut�n tov�bbra is vesz�lyt jelenthet a t�rsadalomra.