Ahogy egyre beljebb haladtam a k�nyvek, blogok olvas�s�ban, eszm�letlen mennyis�g� �rdekess�g ugrott r�m b�rmely t�m�val kapcsolatban. Ezek j� r�sz�t lejegyeztem �gy, ahogy tal�ltam. Nem cizell�ltam, nem is nagyon tematiz�ltam. �gy sz�letett ez a cseppet sem szab�lyos, a legkev�sb� sem patent szpes�l.

M�jus 17. – az alkotm�ny �nnepe – a legnagyobb norv�g �nnep. Ilyenkor szerte az orsz�gban k�l�nf�le rendezv�nyeket tartanak, �s sok norv�g hagyom�nyos n�pviseletben (bunad) vonul ki az utc�ra.

Ezen az �nnepen minden h�z fel van lobog�zva, akinek nincs z�szl�tart�ja, az a vir�g�gy�sba t�zi a nemzeti lobog�t, piros-feh�r-k�k vir�gokat tesznek a v�z�kba, bokr�t�t a kocsik h�t�r�cs�ra.

A legnagyobb �nnepet Osl�ban �lik, ahol f�v�szenekarok (majdnem minden iskola rendelkezik ilyennel, �k vezetik a menetet) �s sok ezernyi iskol�s vonul v�gig a Karl Johans �ton eg�szen a kir�lyi palot�ig, ahol a kir�lyi csal�d �dv�zli �ket.

Az iskol�kban maj�lisokat szerveznek, vet�lked�kkel �s j�t�kokkal. A felvonul�s ut�n a csal�dok be�lnek k�v�zni, fagyizni. Szinte csal�di �nnepnek sz�m�t, hiszen d�lut�n �ltal�ban �sszej�nnek valakin�l a csal�dtagok. Teljesen mindegy, hogy milyen id� van, ez a program minden �vben ugyan�gy zajlik le.

A v�gz�s k�z�piskol�sok, azaz a russ�k (r�ssz), ezen a napon �nneplik meg, hogy befejezik a tanul�st. Ekkor viselik utolj�ra a piros/fekete/k�k kant�ros nadr�gjukat, amiben h�rom hete j�rnak, �k ebben is vonulnak.

Az 1960-as �vek v�g�n k�olajat tal�ltak az �szaki-tengerben. Norv�gia m�g mindig a vil�g egyik legnagyobb halexport�re, de k�zben a harmadik legnagyobb olajkitermel�je is. Az olaj megtal�l�s�val az addig is magas �letsz�nvonal tov�bb emelkedett.

A magas ad�knak k�sz�nhet�en az �llam �ltal biztos�tott ell�t�s kiv�l� min�s�g�, az �letsz�nvonal pedig magas.

A meg�lhet�si k�lts�gek viszonylag magasak, az �ruk �s szolg�ltat�sok min�s�ge �ltal�ban els� oszt�ly�. Napjainkban a norv�gok t�bbs�ge valamelyik nagyobb v�rosban �l. A legt�bbj�k azonban egy vid�ki hytte (h�zik� vagy kunyh�) tulajdonosa, vagy legal�bbis b�rl�je, �s a h�tv�g�ket �s az �nnepnapokat itt t�lti.

A Rimi, REMA1000, Kiwi nev� boltokban �rdemes v�s�rolni. Vas�rnap minden z�rva van. A legals� polcokon sokkal olcs�bb, de hasonl� min�s�g� term�keket tal�lunk. Az �rak 3-4-szerese a magyarorsz�giaknak.

A norv�gok grillf�gg� n�p. A teraszok sokszor ar�nytalanul nagyok a lak�sokhoz k�pest, hogy a kerti b�torokon k�v�l elf�rjen rajtuk egy grill is, ami a h�olvad�ssal egy id�ben ker�l el� �s �szig nem is t�nik el.

Sok norv�g elvb�l nem eszik makr�l�t, mert �ll�t�lag �k falj�k fel a tengerbe fulladt emberi tetemeket.

A norv�gok rendk�v�l szeretik a k�v�t, Norv�gi�ban a m�sodik legmagasabb a vil�gon az egy f�re jut� k�v�fogyaszt�s, �vi 160 liter.

A szeszesital �rus�t�s �llami monop�lium. A sima boltokban nem, csak egy speci�lis �zletben, a Vinmonopolban lehet r�vid italokat, bort, pezsg�t �s a 3,5%-n�l magasabb alkohol tartalm� s�rt kapni. Ilyen boltok csak a nagyobb v�rosokban vannak. Az �rak nagyon magasak az extra ad�k miatt. Ezek a boltok csak d�lut�n 4-ig vannak nyitva �s este 8 ut�n letakarj�k a sima boltokban is a s�rt, onnant�l nem lehet �rulni.

Az alkohol nagyon dr�ga, egyr�szt mert a politikusok nagy r�sze �gy gondolja, ha olcs�bb lenne, akkor t�bb alkoholista lenne, m�sr�szt horribilis ad�bev�tel folyik be bel�le.

Az emberek �gy mennek el sz�rakozni h�tv�genk�nt, hogy el�tte otthon kicsit bemeleg�tenek (megissz�k a megfelel� mennyis�g� r�videt) �s akkor m�r csak s�rt kell venni a sz�rakoz�helyen.

Ha buliba mennek, mindenki viszi mag�val az ital�t �s abb�l m�s nem iszik, ha nem k�n�lj�k meg.

Jellemz� m�g az is, hogy lej�rnak h�tv�gente a Norv�gia (Larvik) �s D�nia (Fredrikshavn) k�z�tt k�zleked� komphoz. A haj�n olcs�bban lehet alkoholt v�s�rolni �s egy oda-vissza �ton rendesen be lehet pi�lni (sokan ki sem mennek a v�rosba, m�r mennek is vissza).

Kev�s �rott eml�k maradt r�nk a vikingek ut�n. Els�sorban s�rk�veken �s eml�km�veken (csontokon �s f�meken) tal�lhat� merev, egyenes vonal�, v�sett jelek, amelyek ink�bb a var�zsl�st, semmint a k�zl�st szolg�lt�k. Ezeket a k�l�n�s jeleket r�n�knak nevezt�k. Ma m�r megfejthet� a r�na�r�s, minden jel �rtelmezhet�v� v�lt. Skandin�vi�ban sz�mos r�najellel ell�tott k�vet tal�ltak.

A r�na�r�s a r�gi germ�nok �r�sa, amit a latin �r�s el�tt haszn�ltak. A legr�gebbi r�nasor 24 jelb�l �llt. Az i.e. 100 �s i.sz. 100 k�z�tti id�ben keletkezett, val�sz�n�leg a Keleti-tenger k�rny�k�n. Legr�gibb eml�kei (sziklafeliratok, fegyver- �s �kszerleleteken tal�lt feliratok) az i.sz. II. sz�zad m�sodik fel�b�l val�k.

A norv�g �b�c� v�g�n a norv�g nyelv h�rom k�l�nleges mag�nhangz�t is tartalmaz: Æ, Ø, Å.

Az Å az egykori „aa” kett�s bet�t helyettes�ti, amely manaps�g m�r csak nevekben �s r�gi dokumentumokban fordul el�. Kiejt�se a magyar o-nak felel meg. Az Æ-t e-nek, az Ø-t pedig �-nek ejtj�k.

�rdekess�g m�g, hogy az o kiejt�se u (ritk�bban o), az u �s az y pedig �.

�gy m�r �rtj�k, mi�rt ejtj�k Peer Gynt�t „g�nt”-nek, Åset „oz�”-nak, Jo Nesbøt „ju neszb�”-nek, Osl�t pedig „usl�”-nak kellene.

A Nobel-b�ked�j egyike a hat Nobel-d�jnak. �rdekess�ge, hogy m�g a t�bbi �t�t Stockholmban, ezt az egyet Osl�ban adj�k �t a V�rosh�z�n, minden �v december 10-�n.

A d�jat Nobel v�gakarat�hoz h�ven azok kaphatj�k meg, akik sokat tettek a n�pek bar�ts�g��rt, a fegyverzetcs�kkent�s�rt �s leszerel�s�rt, tov�bb� b�kekonferenci�k szervez�s��rt. Elt�r�en m�s Nobel-d�jakt�l, a b�ked�jat kaphatja szem�ly vagy szervezet is. 

A p�nzzel is j�r� med�l kioszt�sa, politikai term�szet�b�l kifoly�lag, mindig is vit�k t�rgy�t k�pezte.

A Nobel-b�ked�j bizotts�g�t a norv�g parlament (Storting) jel�li ki. A test�let pedig felk�rt szak�rt�k (ezek k�z�tt egyform�n tal�lni kor�bbi d�jazottakat, nemzetk�zi jog�szokat, a nemzeti d�jbizotts�gok tagjait, egyetemi professzorokat �s a bizotts�g saj�t tan�csad�it) �ltal megejtett jel�l�sek nyom�n alak�tja ki azt a list�t, amelyb�l a Nobel-bizotts�g v�g�l kiv�lasztja a gy�ztest.

A norv�gok azt tartj�k, hogy nincs rossz id�, csak nem megfelel� �lt�zet. �gy azt�n rengeteg praktikus ruh�zatuk van. Ilyen az �ltal�nosan ismert „norv�g mint�s pul�ver”. Tiszta gyapj�b�l k�sz�l, finom meleg. Most m�r lehet olyan fonalat is kapni, ami nem sz�r. Ha erre felveszi az ember az es�kab�tot, vagy a sz�ldzsekit, t�k�letes t�li viselet.

Minden t�li olimpi�ra �j mint�val tervezik formaruh�nak. Aki szeret k�tni, megveheti egys�gcsomagban a fonalat �s kap hozz� olimpiai feliratot is, amit az ujj�ra kell felvarrni. Nagyon �rdekesen �ll�tj�k �ssze ezeket a pul�vereket: a minta miatt k�rbek�tik, �s nem csin�lnak karkiv�g�st. Amikor elk�sz�l a pul�ver, bejel�lik az ujjai hely�t �s a jel�l�s mellett apr� �lt�sekkel leg�pelik, majd bev�gj�k a megfelel� hossz�s�gban.

A norv�gok igen eg�szs�gtudatos emberek, �s a kutat�sok szerint t�bb mint 70 %-uk �z valamilyen sportot vagy m�s rendszeres mozg�sform�t. Az extr�m sport Norv�gi�ban hozz�tartozik a j� modorhoz.

A „s�el�s” norv�g eredet� sz�, �s a norv�gok joggal tartanak ig�nyt a sport feltal�l�s�nak dics�s�g�re. Olyan 4000 �ves leletet tal�ltak, ami m�r s�haszn�latr�l �rulkodik. Ez a nemzet t�li szenved�lye, �s szinte soha nem vagyunk messze egy s�p�ly�t�l.

Norv�gi�ban �l egy olyan mond�s, hogy a norv�gok s�l�ccel a l�bukon sz�letnek. Ez sok mindent elmond a sportol�si szok�sokr�l. T�len nincs olyan norv�g, aki ne menne s�elni h�rom �s hetven �ves kor k�z�tt, vagy am�g menni b�rnak. Aki nem s�el, az nagy val�sz�n�s�ggel nem norv�g. Ny�ron nagyon k�zkedvelt a kerekes s�l�c�ken val� s�el�s, illetve a nordic walking, ami tipikus �szaki gyalogl�si forma, s�tabotok seg�ts�g�vel. N�pszer� a ker�kp�roz�s, a golf, a sz�rf (�vszakt�l f�ggetlen�l) �s mindenf�le ny�lt v�zen v�gezhet� sport. Ny�ron a grillez�s �s t�r�z�s a f� program. Nagyon sok id�t t�ltenek a szabadban, az iskol�kban els� oszt�lyt�l hetente egyszer eg�sz napos t�ra van a gyerekeknek is, ha esik, ha f�j, t�len, ny�ron.

Az osl�i Holmenkollen-s�s�nc azt testes�ti meg a s�el�sben, mint az operavil�gban a mil�n�i Scala. 1892-ben �p�lt, 1982-ben fel�j�tott�k, 50 ezer embert tud befogadni. A s�nc hossza 128 m�ter.

A t�li olimpi�kon el�rt sikereket tekintve Norv�gia egyed�l�ll� eredm�nyekkel b�szk�lkedhet. Nem kevesebb mint 118 arany-, 111 ez�st- �s 100 bronz�rmet gy�jt�ttek �ssze a skandin�v orsz�g sportol�i (ez �sszesen 329 olimpiai �rem!). A t�li olimpi�k sorozat�nak legeredm�nyesebbike a mai napig az 1994-ben, Lillehammerben rendezett t�li j�t�kok, ahol a norv�g versenyz�k 26 �rmet (ebb�l 10 aranyat) gy�jt�ttek be, �gy az �remt�bl�zat alapj�n is az �len v�geztek.

A t�li olimpi�kon legeredm�nyesebb versenyz�je Bjørn Dæhlie. Nyolcszoros olimpiai �s kilencszeres vil�gbajnok, ezzel minden id�k legeredm�nyesebb s�fut�ja.

Norv�gi�ban nagyon dr�ga az �zemanyag, holott az orsz�g a vil�g egyik legjelent�sebb olajexport�re. 1 liter benzin 2017 m�rcius�ban 538 forintnak megfelel� norv�g korona volt. A vil�gon kev�s m�s helyen dr�g�bb a benzin (Izland, Hongkong).

Az �zemanyag�rak heti viszonylatban ingadoznak, �ltal�ban h�tf�n (pontosabban a h�t els� munkanapj�n) kor�n reggel, �s cs�t�rt�k reggel is olcs�bb, mint m�skor, �tlagosan 10-15%-kal. Legt�bbsz�r ezt a kereslet-k�n�lat ingadoz�s�val �s a rakt�roz�si kapacit�ssal magyar�zz�k, az olaj aktu�lis vil�gpiaci �ra, illetve annak r�vidt�v� v�ltoz�sa nagyon csek�ly hat�st gyakorol a kutakn�l olvashat� �rlist�ra.

Aut�p�ly�n a megengedett sebess�g max. 100 km/h, ami sima k�z�ton 70-80-ra cs�kken, vagy 40-50-60 egy kanyar miatt. Mindenhol m�rnek, szigor�an b�rs�golnak.

Eur�p�n bel�l Norv�gi�ban adja az �llam a legnagyobb t�mogat�st az elektromos aut�k v�s�rl�s�hoz: elengedik az �F�-t, elmarad az �j aut� regisztr�ci�s ad�ja, ingyenes a parkol�s, felment�st kapnak egyes �thaszn�lati d�jak megfizet�se al�l, �s Osl�ban haszn�lhatj�k az aut�busz-s�vot. Az Osl�ban m�k�d� t�lt�h�l�zat jelenleg kb. 3500 (2014-es adat) nyilv�nos t�lt�pontb�l �ll, melyek k�z�l sok ingyenesen haszn�lhat�. 2025-re ki akarj�k tiltani Norv�gi�b�l a benzines �s d�zelaut�kat.

A norv�gok rendk�v�l b�szk�k a gy�m�lcsf�ikra. A m�jus v�gi, j�nius elejei almafavir�gz�s szinte nemzeti �gy. Az �js�gok els� oldalon, k�pekkel �s rajzokkal d�sz�tett cikkekben �rnak az esem�nyr�l, a turistairod�k pedig kir�ndul�sokat szerveznek a tenger menti v�lgyek e l�tv�nyoss�g�hoz.

Hab�r �rzik a r�gi hagyom�nyokat, Norv�gia egyike a vil�g leghalad�bb orsz�gainak a k�rnyezetv�delmi k�rd�seket, a nemek k�z�tti egyenl�s�get �s az azonos nem�ek h�zass�g�t lehet�v� tev� t�rv�nyeket illet�en.

A norv�gok nem t�relmetlenkednek. Az orsz�gban elterjedt sz�l�s: Ting tar tid („A j� dologhoz id� kell.”) az �t�p�t�sre �pp�gy �ll, mint az �ruh�zi kiszolg�l�sra. A s�rcsapol�sra viszont nem. Nagyon kev�s sz�nsavval m�rik a s�rt, s ez�rt kevesebb mint 15 m�sodperc alatt megtelik a kors� – fizetni pedig azonnal kell �rte.

A norv�gok csak s�r�skor haszn�lnak pap�rzsebkend�t, az orrukat sz�vj�k. Mindenki. A kir�lyn� is.

Norv�gi�ban febru�r 2. vas�rnapja any�k napja.

Nagyfok� tisztas�g jellemzi mind a v�rosokat, mind a vid�ket.

Dr�g�bb a pizza, ha a helysz�nen eszed, hisz mosogatni kell ut�nad, ami p�nzbe ker�l, akkor is, ha telefonon rendelsz h�zhoz sz�ll�t�st, hisz a benzin is p�nz, a h�t�tt �d�t� dr�g�bb, mint a h�tetlen, k�l�n kijel�lt �s ki�p�tett horg�szhely van mozg�ss�r�lteknek, az ad�bevall�sn�l levonhat� a munk�ba j�r�s k�lts�ge, stb. stb. stb.

A felsorol�s most v�get �r, de az aj�nl� nem. A hosszadalmas kutakod�s sor�n k�l�n�sen azokat a blogokat szerettem, amelyekkel kinn �l� magyarok szem�n �t pillanthatunk be a norv�g szok�sokba �s h�tk�znapokba.

Sz�mtalan �rdekes, megd�bbent�, irigyl�sre m�lt� t�ny �s k�r�lm�ny. A becs�letess�g, a bizalom, az �sszetart�s, a bev�ndorl�k ir�nti tolerancia �rad ezekb�l a besz�mol�kb�l. Aki gyereket akar p�ld�ul �r�kbefogadni, annak import�lnia kell (t�bbek k�zt t�l�nk), mert n�luk nem keletkezik f�l�sleg (nem szok�s elhagyni, lemondani r�luk). Az �vod�kban 4 gyerekre jut egy nevel�, de akinek m�g t�bb seg�ts�gre (nyelvi vagy egy�b felz�rk�ztat�sra) van sz�ks�ge, amell� kiutalnak egyet, k�l�n csak neki. Persze ott sincs lazacb�l a ker�t�s. Sokat k�szk�dnek az id�j�r�s miatt, de az orvosi ell�t�s k�r�l is akadnak gondok. Ezekkel a m�lys�gekkel persze egy, az orsz�gon v�gigszalad� turista nem tal�lkozik, hisz a sz�kre szabott idej�ben csak a felsz�nt tudja karcolgatni, viszont engem ezek a dolgok is rendk�v�l �rdekelnek. Ez�rt aj�nlok n�h�nyat ezen blogok k�z�l, b�ng�szhessen rajtuk, aki tov�bbi inf�kra k�v�ncsi. T�bbre, mint amit �n most megosztottam veletek.

Els�k�nt k�t olyan blogra h�vn�m fel a figyelmet, amelyek 2-3 �vet �lelnek fel az illet� h�lgyek kik�lt�z�se ut�n. Sajnos mindkett� hirtelen szakadt meg, pedig �n sz�vesen olvastam volna �ket tov�bb, mert mindketten nagyon j� st�lusban �rtak, intelligens megl�t�sokkal. Egyik�k egy orvosn�, aki els�sorban a kinti eg�szs�g�gy helyzet�be �s az eg�szs�g�gyi dolgoz�k munkak�r�lm�nyeibe enged bepillant�st.

A m�sik h�lgy (szerintem kor�bbi pedag�gus) pedig leny�g�z� m�velts�ggel �s fergeteges humorral �rta le kinti tapasztalatait.

A k�vetkez� kateg�ri�ba tartoz�k �let�t kik�lt�z�s�kt�l (11 �s 4 �v) a mai napig k�vethetj�k figyelemmel. Id�vel h�gul a t�rt�net, t�ls�lyba ker�lnek a szem�lyes momentumok, kevesebb a norv�g vonatkoz�s, de az els� kb. 3 �v�ket mindenk�pp �rdemes elolvasni.

Egyik�knek m�r kinn sz�letett 2 gyereke, m�sikuk egy autista kisfi�val �rkezett Norv�gi�ba. �ll�s- �s lak�skeres�s�kr�l �pp�gy besz�molnak, mint p�ld�ul a gyerekek �vodai �s iskolai �lm�nyeir�l.

Utols�k�nt egy olyan h�lgy �r�sait aj�nlom, aki 20 �ve �l kint (blogja csak 7 �ves), �gy � m�r kv�zi bennfentesk�nt szeml�li az esem�nyeket. N�la - a t�bbiekkel ellent�tben- az aktualit�sokon fel�l olvashatunk t�rt�nelemr�l, mitol�gi�r�l, �tkez�si szok�sokr�l, stb. F�k�nt az els� 2 �v term�s�re �rdemes koncentr�lni, mert ut�na t�ls�lyba ker�lnek a receptek �s a patchwork takar�k.

V�g�l pedig j�jj�n egy gy�jtem�nyes oldal, ahonnan elindulva �jabb �s �jabb �rdekess�gek, linkek ir�ny�ba haladhatunk tov�bb, ha ig�nyelj�k.