Ezt az �r�st olyan l�tnival�knak szentelem szubjekt�ve, amiknek z�m�t nem fogjuk l�tni ottl�t�nkkor, de el�g szenz�ci�snak tartom �ket ahhoz, hogy eml�t�st tegyek r�luk. Nem taglalok viszont olyanokat - ha m�goly nagyszer�ek is -, amelyek ugyan jelent�sek, de �gyis szerepelni fognak az �tibesz�mol�mban.

Norv�gia egyik leghihetetlenebb �tja az Atlanterhavsveien (kb. Atlani �t, vagy Atlanti-�ce�ni �t) n�vre keresztelt aut�p�lya. Ez a nagyj�b�l 5 m�rf�ldes �tszakasz a kontinenst k�ti �ssze az �ce�nban elhelyezked� szigetekkel.

A dimbes-dombos szigetek k�zt h�z�d� aszfaltszalag szinte megd�bbent� hurkokat �r le a t�r minden ir�ny�ban: nem csak jobbra �s balra, de fel- �s lefel� is csavarodik, n�ha egyszerre, ak�r egy �r�lt hull�mvas�t. Rajta utazva pedig sz�d�letes kil�t�s ny�lik az Atlanti-�ce�nra �s a Skandin�v-f�lsziget hegyeire, mik�zben a p�lya alacsonyabban h�z�d� r�szein rendre �tcsapnak az �ce�n hatalmas hull�mai.

R�szben lakott szigeteken �s sziklak�pz�dm�nyeken halad �t, sz�less�ge 6 �s f�l m�ter, emelked�si sz�ge maximum 8 fokos. R�sze t�bb g�t, viadukt �s nyolc h�d, ut�bbiak k�z�l a legjelent�sebb a Storseisundet-h�d (a helyiek csak “r�szeg h�dnak” nevezik a szokatlan form�ja miatt). A rendk�v�li m�rn�ki kreativit�st 2005-ben “Az �vsz�zad norv�g konstrukci�ja” d�jjal ismert�k el. Maga a meg�p�t�s 12 �vbe telt, ezalatt 12 hurrik�nt kellett elviselnie. 122 milli� norv�g koron�ba ker�lt. 1989. j�lius 7-�n nyitott�k meg az aut�sok el�tt �s 1999-ig fizet�s volt.

Norv�gia legnagyobb �s Skandin�via m�sodik legnagyobb rep�l�tere az Osl�t�l 48 km-re �szakra l�v� Gardermoeni rept�r. Rajta k�v�l a Sandefjordi rep�l�t�r is kiszolg�lja a f�v�rost, oda f�k�nt a fapados l�git�rsas�gok rep�lnek.

Elk�peszt� rekordot �ll�tott fel a norv�g NRK2 csatorna 2011 j�nius�ban azzal, hogy 134 �r�n �t – megszak�t�s n�lk�l – k�zvet�tette a Nordnorge (Hurtigruten) �ce�nj�r� �tj�t a fjordok ment�n, ami a vil�g leghosszabb t�v�m�sor�v� avanzs�lt. Mindezt a norv�g lakoss�g fele, 2,5 milli� ember k�vette.

A m�sor abb�l �llt, hogy a n�z� b�mulhatta a haj�orrot, al�fest�snek zene sz�lt, vagy m�g az sem, csak hallgathatta, ahogy esik az es�, n�ha meginterj�voltak egy-egy utast, akik f�lig �r� sz�jjal elmondt�k, hogy eg�sz nap zuhogott, �gy a vil�gon semmit nem l�ttak a t�jb�l. Ha m�r nagyon esett, gyorsan bekapcsoltak a haj�testbe.

A norv�gok azonban �gy l�tszik, hogy im�dj�k az ilyen meditat�v t�v�z�st, na meg a fjordjaikat. A leny�g�z� k�pkock�kkal szolg�l� utaz�s a n�zetts�gi piac 35 sz�zal�k�t uralta, ami p�ld�tlan siker volt az NRK2 t�rt�net�ben, a csatorna ugyanis az el�z� h�ten alig �rte el a 6 sz�zal�kos n�zetts�get.

A Hurtigruten (norv�g�l Hurtigruta, jelent�se „gyors j�rat”) a hagyom�nyos norv�g postahaj�-j�rat elnevez�se, amely a Norv�gia 2650 km hossz� nyugati partja menti telep�l�seket k�ti �ssze m�r 1893 �ta.

Manaps�g a hagyom�nyos teher- �s szem�lyforgalmat bonyol�t�, valamint turist�kat is sz�ll�t� haj�k a Bergen �s Kirkenes k�z�tti utat 6 �s f�l nap alatt teszik meg, mik�zben a t�nyleges postaforgalom m�r 1984-ben megsz�nt. A Hurtigruten �tvonala, eredeti rendeltet�s�nek megtart�sa mellett ma m�r nemzetk�zileg ismert turista l�tv�nyoss�gnak tekinthet�.

A Hurtigruten haj�i szigor� menetrend szerint k�zlekednek. Egy haj� minden nap ugyanabban az id�pontban elhagyja Bergent, �s 12 nap eltelt�vel t�r vissza a kiindul�si kik�t�be. A j�rat �ltal �rintett kik�t�kben, k�l�n�sen �szak-Norv�gi�ban a haj�k meg�rkez�se a lakosok napirendj�ben fix programot jelent, hiszen azokat a helyi lakosok orvoshoz j�r�sra, hat�s�gi �gyek int�z�s�re �s csal�di l�togat�sokra is ig�nybe veszik. A turist�k f�leg az �szakra, vagy a d�lre men� utat, vagy pedig a teljes k�rutat v�lasztj�k, de b�rmelyik kik�t�ben fel, �s ki is lehet sz�llni.

A haj�k Kirkenesben fordulnak vissza d�lre, �s csaknem ugyanazon az �tvonalon mennek vissza Bergenbe. Ugyanakkor az odamenet sor�n �jszaka �rintett kik�t�ket a vissza�ton nappal �rik el, �gy egy teljes k�r�t sor�n minden kik�t�ben nappal is kik�tnek.

Sem a t�li �s a ny�ri �tvonal, sem pedig az �szakra �s d�lre men� �tvonal nem egyezik meg teljesen: a haj�k ny�ron �szakra menet a Geiranger-fjordba, visszafel� pedig a Trollfjordba is bemennek.

Abb�l ad�d�an, hogy egy-egy napos indul�si k�l�nbs�ggel egyszerre mindig 11 haj� j�rja ugyanazt az �tvonalat, az �szakra �s a d�lre men� haj�k rendszeresen �s meghat�rozott t�rs�gekben tal�lkoznak, ami az utasok sz�m�ra mindig esem�nyt jelent, hiszen a haj�k el��rt rendszer szerint �dv�zlik egym�st, nappal hang-, s�t�tben pedig f�nyjelz�ssel.

Az egyes kik�t�kben a tart�zkod�si id� a ki- �s berakod�s idej�t�l, illetve a kik�t�, vagy v�ros turisztikai jelent�s�g�t�l f�gg. Egyes kik�t�kben a v�rakoz�s t�bb �ra is lehet, ilyenkor az utasok lehet�s�get kapnak a szervezett kir�ndul�sokon �s v�rosl�togat�son val� r�szv�telre, vagy egyedi s�t�t tehetnek. Ak�r t�bb napos kir�ndul�sokra is lehet jelentkezni.

A vil�g leghosszabb k�z�ti alag�tja a 24,51 kilom�teres Lærdal-alag�t. A f�v�rosb�l, Osl�b�l ezen kereszt�l lehet az orsz�g m�sodik legnagyobb v�ros�ba, Bergenbe eljutni.

Az alag�t �p�t�se 1995-ben kezd�d�tt �s 2000-ben nyitott�k meg a forgalom el�tt. Az �p�t�si k�lts�gei 1082 milli� norv�g koron�ba ker�ltek. Annak ellen�re, hogy Norv�gi�ban sz�mos alag�tn�l a k�lts�geket �td�jak kirov�s�val teremtett�k el�, ezt nem alkalmazt�k ebben az esetben. Meg�p�t�s�hez 2,5 milli� k�bm�ternyi szikl�t kellett elt�vol�tani. Hossz�s�ga miatt az alagutat n�gy r�szre osztott�k, n�gy pihen�hely kialak�t�s�val. Ezekben a pihen�kben k�k felh�ket vet�tenek a plafonra, �gy egy-egy ilyen ponthoz k�zeledve az embernek az az �rz�se, mintha az alag�t v�g�hez k�zeledne, azt�n m�gsem. Val�sz�n�leg ezzel pr�b�lj�k oldani a klausztrof�bi�sokban a fesz�lts�get, illetve megt�rni a 24, 51 km monotonit�s�t.

A leveg� nagyfok� tisztas�g�t k�tf�lek�ppen biztos�tj�k az alag�tban: ventil�l�s �s �ntisztul�s seg�ts�g�vel. A Lærdal-alag�t a vil�gon az els� olyan alag�t, amelynek leveg�j�t egy l�gtiszt�t� er�m� seg�ts�g�vel tiszt�tj�k meg. A m�velet sor�n az alag�tb�l sz�rmaz� szennyezett leveg�b�l kivonj�k a nitrog�n-dioxidot. K�t nagy ventil�tor vezeti ki a leveg�t, amelyeken elektrosztatikus sz�r�ket helyeztek el, melyek megtiszt�tj�k a szabadba t�voz� leveg�t a port�l �s a koromt�l.

Norv�gia legd�libb pontja Mandalt�l 36 km-re nyugatra tal�lhat�. Itt, a vad tengerparton �ll a Lindesnes Fyr nev� klasszikus vil�g�t�torony.

A Spitzberg�kon tal�lhat� a Nemzetk�zi Magbunker, ahol k�zel egymilli� n�v�ny magvait t�rolj�k arra az esetre, ha valamilyen glob�lis katasztr�fa miatt kihaln�nak. A vil�gon ezen k�v�l kb. 1300 magbank m�k�dik, ennek k�szleteit csak akkor haszn�ln�k fel, ha a t�bbi megsemmis�lt.

A bunker �p�t�s�t 2008-ban fejezt�k be. 120 m�ter m�lyen tal�lhat� egy homokk�hegy gyomr�ban, a h�t�shez helyben b�ny�szott sz�n biztos�t energi�t. A magokat -18 ^oC-on t�rolj�k, �gy ak�r �vsz�zadokon �t is meg�rizhet�ek.

A bej�rat f�l�tti vil�g�t� install�ci�t Dyveke Sanne k�sz�tette. A rozsdamentes ac�lszerkezet a ny�ri h�napokban az aurora borealis f�ny�t veri vissza, t�len 200 �vegsz�las k�bel biztos�tja a k�k-t�rkiz-feh�r f�nyeket.

�ltal�ban Nordkappot (�szaki-fok) tekintik a kontinens leg�szakibb pontj�nak, de igaz�b�l a sziget szomsz�dos, Knivskjellodden nev� ny�lv�nya k�zel 1500 m�terrel k�zelebb van az �szaki-sarkhoz. Val�j�ban azonban mindk�t pont egy szigeten tal�lhat�, a szoros �rtelemben vett kontinent�lis Eur�pa leg�szakibb pontja a Nordkinn-fok (Kinnarodden).

Eur�p�nak ugyan nem Nordkapp a leg�szakibb pontja, de az�rt m�g hatalmas �lm�ny oda eljutni. A 307 m�ter magas sziklafenns�k Osl�t�l 2163 kilom�ter t�vols�gra, Magerøy sziget�n fekszik. Egy 6,8 kilom�ter hossz� alag�ton kereszt�l juthatunk el a szigetre. M�jus �s j�lius k�z�tt �lvezhetj�k az �jf�li napot.

Norv�gia egyetlen sz�kesegyh�za a Trondheimben tal�lhat� Nidaros-d�m, ahol egykor a norv�g kir�lyokat megkoron�zt�k. A d�m alatt tal�lhat� az orsz�got katolikus hitre t�r�t� Szent Olaf kir�ly s�rja. Norv�gia legjelent�sebb g�tikus �p�lete �s �szak-Eur�pa legjelent�sebb zar�ndokhelye volt a k�z�pkorban. Eg�sz Skandin�via legnagyobb k�z�pkori �p�tm�nyek�nt tartj�k sz�mon.

Trondheim legmeredekebb utc�j�ban, ha valaki biciklivel szeretne feltekerni a rendk�v�l meredek emelked�n, seg�ts�g�re van az 1993 �ta m�k�dtetett ker�kp�r lift. 2012-ben ezt a remek megold�st fel�j�tott�k �s hely�re a CycloCable nevet visel� lift ker�lt.

Nem csak ker�kp�rosok, rollereseknek, hanem babakocsit tol� �desany�knak is hasznos a zseni�lis tal�lm�ny. A CycloCable a meredeken 130 m�ter hossz�s�gban m�sodpercenk�nt 2 m�tert halad.

�gy m�k�dik, hogy a delikvensnek az egyik l�b�t be kell akasztania a felvon�ba, �s m�ris megk�nny�ti dolg�t, hogy eljuthasson otthon�ig.

A vil�g�t�tornyok �s�t, a tradicion�lis, k�b�l k�sz�lt �p�tm�nyt Norv�gi�ban, Verdens End�ben (Vil�g V�ge) tal�ljuk, Tjøme sziget�n, az Oslo-fjord ment�n (nem eredeti, 1932-ben emelt m�solat).

Egy lapos szikl�n �ll a nagy kerek k�vekb�l �p�lt h�zik�. G�mesk�tszer�en felh�zhat� vaskosara sz�nnel volt tele, azt gy�jtott�k meg, a f�ny�vel vil�g�tottak, ez szolg�lt t�mpontul a haj�soknak, a h�zb�l pedig �rs�g tudta figyelni a vizet.

Van magyar vonatkoz�sa is: a kor�bban megismert Farago h�zasp�r 2011-es Northern Women in Chanel c�m� fot�sorozat�nak legk�l�nlegesebb ki�ll�t�si helysz�n��l is szolg�lt.

Tov�bbi �rdekess�gek l�that�k m�g itt, itt �s itt.