Tekint�lyes mennyis�g� olvasm�ny�lm�nyem egyetlen ter�leten nem tett r�m m�ly benyom�st, �s az a norv�g gasztron�mia. A besz�mol�k nagyj�b�l kimer�ltek a k�vetkez� n�h�ny �telben: hot dog (Pølse med brød, azaz p�lsze), s�lt-f�tt halak f�tt krumplival, v�r�s �fonya sz�sszal illetve vaj- vagy barnam�rt�ssal, virslicske/kolb�szka minden alkalomra, tejsz�nhabbal laz�tott tejberizs �s karamell puding. (Ezek az�rt durva leegyszer�s�t�sek persze, �gy aki kimer�t�bb �s r�szletesebb besz�mol�kat ig�nyel, tov�bbi �rdekess�geket tal�lhat itt, itt, itt, itt, itt, itt �s itt.)

Az �tkez�si szok�sok is elt�r�ek a mi�nkt�l. A norv�gok napk�zben szendvicseznek, esetleg este esznek meleg �telt, amelyek z�me f�lk�sz mirelit. A gyerekek az �vod�ban otthonr�l viszik a reggelit, maximum 1-2 alkalommal kapnak f�tt �telt hetente, m�r ahol egy�ltal�n. Eb�dre kenyeret kapnak valamilyen kenc�vel, ami gyakran hal alap�.

�s ott van m�g a barna sajt, a brunost, amir�l a magyarok �ll�t�lag a mi csokol�d�s mesesajtunkra asszoci�lnak.

A brunost nem csokis, viszont karamell�s, �des �s kr�mes. Ennek oka, hogy addig f�zik a tejsav�t, a kecsketejet �s a tejsz�nt, ameddig a tejcukor meg nem karamelliz�l�dik benne, ett�l van a sz�ne is.

Plusz cukorral �s tejsz�nnel �sszekeverve kapj�k a primet, a barnasajt kenhet� verzi�j�t.

A norv�gok - gyerekt�l feln�ttig- nagy brunost fogyaszt�k. �vente 12 milli� kil�t gy�rtanak bel�le, �s �tlagosan 4 kil�t esznek meg fejenk�nt.

Nem lehet teljes a besz�mol� a lutefisk eml�t�se n�lk�l. A t�m�ny l�goldatban �ztatott, kimosott �s f�tt hal b�d�s, mint egy �rett camembert �s remeg, mint a kocsonya.

A legenda szerint a 15. sz�zadban egy csal�d eg�sz t�lre elrakt�rozott sz�r�tott t�kehal�ra (a sz�r�tott hal ak�r �vekig el�ll, fontos t�pl�l�kk�nt szolg�lt szezonon k�v�l is) r��gett a fa�p�tm�ny, amely meg is �zott, �s az �gy k�pz�d� hamul�gban �zott halat voltak k�nytelenek jobb h�j�n elfogyasztani.

Egy m�sik t�rt�net szerint a viking haj�sokat pr�b�lta halk�szleteik bel�goz�s�val megm�rgeztetni Szent Patrik, de a vikingek ahelyett, hogy meghaltak volna, vid�man elfogyasztott�k a l�gos halat.

A sz�r�tott t�kehalat 3-5 napig, naponta k�tszer v�ltott, 10 fok alatti v�zben, majd er�s l�goldatban (a ny�rfahamu �s a mos�sz�da (Na₂CO₃) kever�k�t tartj�k a legjobbnak, de mos�sz�da �s oltott m�sz (Ca(OH)₂) kever�ke, vagy l�gk� (NaOH) is haszn�latosak) �ztatj�k, p�r napig-h�tig. Az er�sen l�gos oldat a feh�rjel�ncokat gyeng�ti �s felt�lti, �gy alakul ki a hal eredeti t�rfogat�n�l nagyobb, zselatinos k�plet. Fontos, hogy az �ztat�s a halban tal�lhat� zs�r elszappanosod�sa el�tt befejez�dj�n, de mivel a folyamat ideje a hal min�s�g�t�l f�gg, a lutefisk a mai napig k�zimunk�val, szem�lyes fel�gyelettel k�sz�l. V�g�l kimoss�k bel�le a reakci�ba nem l�pett marad�k l�got, �gy a v�gterm�k pH-�rt�ke 10,5-11 k�r�l lesz.

A j� lutefisk „illata” nem lehet t�l er�s, �s �llaga ugyan kocsony�s, de a h�snak egy darabban �s ruganyosnak kell lennie.

A norv�gokat is megosztja ez a fog�s, amelyet els�sorban a kar�csonyi vacsora r�szek�nt fogyasztanak.

V�g�l ismerkedj�nk meg az aquavittel is, ami a norv�gok nemzeti itala. A legend�rium szerint az aquavit szeszesitalk�nt egy haj��ton sz�letett, a norv�g tenger�szek legnagyobb meglepet�s�re. Norv�gi�b�l sz�ll�tott�k t�lgyfahord�ban a gy�gyned�t Ausztr�li�ba, �s amikor a haj� kik�t�tt, a hord�kb�l k�l�nleges �z� alkoholt lehetett csapolni. Az �lland� mozg�s, a nagy p�ratartalom �s a v�ltoz� h�m�rs�klet ugyanis gyors erjed�sre serkentette a folyad�k �sszetev�it. A mai napig hord�kkal megrakott haj�k indulnak �tnak Norv�gi�b�l Ausztr�li�ba, majd vissza, hogy a nagy utat megj�rt ned� v�g�l az �nnepi asztalra ker�lhessen.

Manaps�g gabon�b�l vagy burgony�b�l el��ll�tott, jellemz�en k�m�nnyel �s kaporral f�szerezett alkoholos italk�nt ismert, els�sorban Skandin�vi�ban �s N�metorsz�g �szaki r�sz�n. Neve a latin aqua vitae (az �let vize) kifejez�sb�l ered.

�szak-Eur�p�ban m�r a k�z�pkor �ta k�sz�tik, kezdetben tiszt�n gy�gy�szati alkalmaz�sra �ll�tott�k el�, elix�rk�nt. A legkor�bbi �r�sos eml�k 1531-b�l sz�rmazik, amikor Norv�gi�b�l egy r�mai katolikus �rsek csomagot k�ld�tt D�ni�ban �l� bar�tj�nak, benne egy kis „�ltet�v�zzel”. Az �vegcs�re pedig r��rta: mindenfajta betegs�gre, k�ls�leg �s bels�leg is alkalmazhat�.

A Linie Aquavit elk�sz�t�s�nek m�dja t�bb mint 200 �ves hagyom�nyokra tekint vissza. Az ital alapj�t burgony�b�l kis�sti lep�rl�ssal nyert p�rlat adja, amelyet k�l�nb�z� gy�gyn�v�nyek �s f�szerek kombin�ci�j�val gazdag�tanak. A p�rlatba �ztatott n�v�nyek k�z�l az �nizs �s a k�m�ny domin�l. Ezt k�vet�en a friss p�rlatot spanyol sherrys hord�kba �ntik, majd egy haj�ra felpakolva k�rbeutaztatj�k a tengeren. A hord� �s a tengeri leveg� adta zamatok gazdagon beiv�dnak az italba, �gy nyerve el t�k�letes karakter�t.

Sz�val nem akadtam olyan norv�g el��telre vagy f�fog�sra, ami miatt fakanalat ragadtam volna. Tal�ltam viszont n�gy kedvemre val� s�ti receptet, amelyeket ki is pr�b�ltam.

A Skolebrødot reggelire k�sz�tettem el. Ez egy kelt t�szt�s buci, aminek a tetej�n kialak�tott kis f�szekbe van�lia puding van �ltetve, majd a megs�lt t�szt�t cukorm�zzal vonjuk be �s meghintj�k k�kuszreszel�kkel.

Ezut�n k�vetkezett a Norv�g almatorta, ami nagyon egyszer� �s nagyon finom. A recept ugyan nem �rja, de �n k�sz�tettem hozz� van�lia �ntetet Oetker�kt�l, ami kifejezetten jav�ra v�lt.

A legt�bbet a Verdens best�vel, azaz a vil�g legjobb s�tem�ny�vel k�zd�ttem, mert a recepttel t�bb ponton is probl�m�im voltak. Nem volt megadva a tepsi m�rete, a s�t�si id�, a kr�m kifolyt a k�t lap k�z�l. De m�sodik s�t�sre siker�lt megtal�lnom az ide�lis k�r�lm�nyeket (24x34 cm-es tepsi, 170 ^oC-on 20-25 percig s�tve; a habba porcukrot tettem �s nem krist�lyt) �s a tuti kr�met. � az.

Tejjel �ssze�ntve p�r percig kell kevertetni �s m�r k�sz is.

Annyira pr�ma az �ze �s az �llaga, hogy v�tek b�rmi tov�bbi er�fesz�t�st tenni �s m�ssal k�s�rletezni.

Hogy a vil�g legjobb s�tije lenne, na az az�rt barokkos t�lz�s. De t�ny, hogy nagyon finom.

Hezit�ltam, hogy 30 ^oC-ban neki�lljak-e Pepperkak�t s�tni �s kar�csonyi k�r�lm�nyeket imit�lni, de v�g�l r�sz�ntam magam.

A Pepperkake a mi m�zeskal�csunkra eml�keztet� f�szeres apr�s�tem�ny, aminek t�szt�j�b�l kar�csonykor h�zik�t is �p�tenek, a gyerekek d�sz�tik fel �ket �s szinte minden helys�gben versenyt hirdetnek annak eld�nt�s�re, hogy ki� lett a legszebb.

Mindent a le�rtak szerint csin�ltam, b�r kardamom�rt el kellett zar�ndokolnom az �zsia boltba. A receptet feleztem, �gy is rengeteg lett bel�le.

A t�szt�ja nagyon l�gy �s ragad�s, de h�t�s ut�n sz�pen form�zhat�v� v�lik. Szerettem vele dolgozni, b�r a cukros d�sz�t�st m�g gyakorolni kell. Finom puha �s j�l el van tal�lva benne a f�szerek egyens�lya.

Mindegyik elk�sz�t�s�t sz�vb�l aj�nlom. Azt�n ha majd siker�lt megk�stolnom a fent felsorolt �telek b�rmelyik�t, arr�l is be fogok sz�molni. Term�szetesen.