Milyen lehetett, amikor a rep�l�g�pek, m�holdak, sz�m�t�g�pek feltal�l�sa, a fot�z�s elterjed�se el�tt valaki r�szletesebb ismeretekre v�gyott F�ld�nkkel kapcsolatban? �s nekiindult az aztsemtudtahov�nak, sokszor els�k�nt? Ak�r sz�ls�s�ges, embertelen id�j�r�si, illetve terepviszonyok k�z�? Vagy eszk�b�lt egy l�lekveszt�t, azon evick�lt el t�bb ezer kilom�terre, saj�t b�r�t v�s�rra vitte, hogy emp�rikusan bizony�tsa elm�let�t? Mindez persze all�rnek vagy �ri huncuts�gnak is t�nhet, de szerintem ezek a b�tor (vakmer�?), v�llalkoz� szellem� f�rfiak h�s�k. �s ezen nem v�ltoztat az sem, hogy hal�la ut�n egyik�kr�l, szeret�j�nek k�ld�tt, nem kifejezetten ifj� kori, puc�r fot�k ker�ltek nyilv�noss�gra. Mert amellett, hogy tud�sok, felfedez�k voltak, persze emberek is. Nekik �ll�t eml�ket ez a szpes�l.

A XVIII. sz�zadig a t�rk�pek rajzol�i a F�ld d�li r�sz�re eg�szen a d�li m�rs�kelt �g�vig terjed� nagy sz�razf�ldet k�pzeltek el, egy olyan elm�let alapj�n, amely szerint az �szaki kontinenseket d�len valaminek ellens�lyoznia kell. Ezt a f�ldr�szt Terra Australisnak, d�li f�ldnek nevezt�k, felkutat�s�ra sz�mos exped�ci� indult.

Az 1890-es �vek t�j�n az �szaki-sarkvid�k a 83,5 fokos sz�less�gn�l �szakabbra ismeretlen volt, csak annyit tudtak, hogy ezen a sz�less�gen lassan mozg� j�g bor�tja az �ce�nt, de egyesek azt felt�telezt�k, hogy a sark maga j�gmentes �s j�l haj�zhat�, m�sok szerint sz�razf�ld, vagy legal�bbis szigetvil�g �vezi F�ld�nk leg�szakibb pontj�t.

Fridtjof Nansen (1861-1930)

Az Oslo melletti Store Froenban sz�letett 1861-ben j�m�d� csal�dban. Sz�lei m�r gyerekkor�t�l t�mogatt�k �rdekl�d�s�t a term�szettudom�nyok ir�nt.

Apja vall�sos �gyv�d volt, aki szigor� erk�lcsi elveit �s k�teless�gtud�s�t fi�ba is belenevelte. Katonacsal�db�l sz�rmaz� anyja fizikai nevel�s�r�l gondoskodott: Nansen t�bbsz�r nyert bajnoks�got s�el�sben �s 18 �vesen vil�grekordot �ll�tott fel az egym�rf�ldes korcsoly�z�sban. Ragyog� matematikus �s fizikus volt, de az egyetemen ink�bb a zool�gi�t v�lasztotta, mert �gy t�bb id�t t�lthetett a term�szetben.

A Kristianiai (a mai Osl�i) Egyetemen v�gzett 1882-ben, s els� nagyobb �tj�t m�g ugyanabban az �vben tette meg a Jeges-tengeren. Ett�l kezdve nem tudott szabadulni �szak vonz�s�t�l.

H�res exped�ci�ja 1888-ban indult, amelynek sor�n �t t�rs�val egy�tt els�k�nt szelte �t s�l�ccel Gr�nland addig ismeretlen belsej�t.

1887-ben tervezte el a gr�nlandi kalandot. Mivel anyagi t�mogat�st nem kapott, maga �ll�totta �ssze az utaz�shoz sz�ks�ges eszk�z�ket. 1888 m�jus�ban haj�ztak ki, �s Edinburg �rint�s�vel Izlandra tartottak. Itt �tsz�lltak a Jason nev� g�zhaj�ra, ami partra tette �ket Gr�nlandon. M�r a kik�t�s is neh�zs�gekbe �tk�z�tt, cs�nakjukkal az alig p�r km-es utat t�z nap alatt tett�k meg, k�zben a j�gt�bl�k k�z�tt elsodr�dtak 500 km-re a partt�l. Miut�n visszaeveztek, megkezdt�k �tjukat a sz�razf�ld�n kelet-nyugati ir�nyban. A hattag� exped�ci� 45 fokos faggyal k�zd�tt meg, 3000 m�ter magas hegyeken v�gta �t mag�t, m�g meg�rkezett a tengerhez. Okt�berben �rt�k el Godthab kik�t�j�t �s itt is teleltek �t. Nansen az id�t azzal m�latta, hogy Gr�nland term�szetrajz�t �s az eszkim� �slakoss�g �letm�dj�t tanulm�nyozta.

1889. m�jus 30-ai hazat�r�sekor nemzete h�sk�nt fogadta kiemelked� teljes�tm�nyt ny�jt� fi�t. A n�p�nnep�lyen r�szt vett az akkor tizenh�t �ves gimnazista, k�s�bbi h�res sarkkutat�, a D�li-sark felfedez�je, Roald Amundsen is.

Nansen a k�vetkez� n�gy �vben az osl�i Zool�giai Int�zet kur�tora volt.

Gr�nlandi �lm�nyeit 2 k�nyvben �r�k�tette meg. �ti besz�mol�inak ford�t�sai keltett�k fel az �rdekl�d�st K�z�p-Eur�p�ban a s�el�s ir�nt.

K�vetkez�, 1893. j�lius 22-�n indul� exped�ci�j�val azt akarta bebizony�tani, hogy az �szaki-tengeren a jeget egy �ramlat sz�ll�tja keletr�l nyugatra, �s az megk�zel�ti az �szaki-sarkot. Terve az volt, hogy Szib�ria f�l�tt �szakra haj�zik, majd a j�gbe fagyott haj� fed�lzet�n v�rja ki, am�g az k�zel sodr�dik a p�lushoz.

A Fram (El�re) a kor legjobb b�lnavad�szhaj� �p�t�j�n�l, Colin Archern�l k�sz�lt, aki �gy tervezte meg a j�rm� szerkezet�t, hogy a megfagy� j�g nyom�sa ne �sszeroppantsa, hanem mintegy a j�gt�bla h�t�ra emelje a haj�t. Viszonylag kicsi, de er�s, extr�m m�don szigetelt, vitorl�val �s motorral egyar�nt felszerelt haj�ra volt sz�ks�g, amelyben a mind�ssze 12 f�s v�logatott leg�nys�g utazott.

A Fram nem csak szuperszigetelt �s l�gt�m�r kialak�t�s� volt, de sz�lenergi�val termelt elektromoss�ggal is rendelkezett (1893-ban!). Nansen a haj�t �gy terveztette, hogy a befagyott �szaki-tengeren ak�r �t-hat �vig vesztegelve t�l�lj�k a telet. Tekintve, hogy ennyi ideig nem lehet hagyom�nyos m�don f�teni egy szokv�nyos haj�t, csakis rendk�v�li megold�sok j�hettek sz�ba.

Nansen semmit nem b�zott a v�letlenre, minden eshet�s�gre felk�sz�lt. V�logatott leg�nys�ggel, tudom�nyos alaposs�ggal kialak�tott �trenddel �s felszerel�ssel v�gott neki a hossz� �s kalandos �tnak.

Mivel az �ramlatok meglehet�sen lass�nak �s szesz�lyesnek bizonyultak, 18 h�nap eltelt�vel Nansen �s egy t�rsa elhagyta a haj�t, �s kuty�kkal valamint 3 sz�nnal, s�trakkal �s kajakokkal felszerelkezve nekiv�gtak a p�lusnak.

A terv szerint a h�tralev� 660 km-t 50 nap alatt kellett volna megtenni�k, naponta �tlagosan 13 km-t haladva. Kezdetben siker�lt is tartani az �temet, s�t naponta 17 km-t is meg tudtak tenni a dermeszt�, gyakran m�nusz 40�C-os hidegben, azonban a felsz�n egyre egyenetlenebb lett, ami nagyon lelass�totta a halad�st.

A kuty�k a felszerel�seket tartalmaz� sz�nokat vontatt�k, a k�t b�tor felfedez� s�talpakon haladt el�re, �s 1895. �prilis 7-�n az �szaki sz�less�g 86�13,6′ fok�ig jutottak el, ahol t�bort vertek. Az elfagyott v�gtagok �s fogyatkoz� �lelmiszer tartal�kok miatt ez volt az a pont, ahol �gy d�nt�ttek, hogy visszafordulnak, r�ad�sul egy d�li �ramlat elkezdte �ket visszafel� sodorni a c�lt�l, es�lytelenn� t�ve, hogy el�rj�k a sarkot.

Huszonh�rom nap alatt t�bb mint 200 kilom�tert megt�ve minden addigin�l k�zelebb jutottak a p�lushoz.

Mivel a visszat�r�s a j�gbe z�rt haj� kisz�m�thatatlan ir�ny� sodr�d�sa miatt nem volt lehets�ges, a sz�nokkal �s kajakokkal magukra utalva kellett visszajutniuk az �szaki-sarki �sz� j�gmez�r�l.

Ekkor �gy d�nt�ttek, hogy az �szaki-sark k�zel�ben fekv� Ferenc J�zsef F�ld�n tal�lhat� Cape Fligely fel� veszik az �tir�nyt. A szigetet kalandos k�r�lm�nyek k�z�tt el�rve, ott v�szelt�k �t 1895-96 tel�t, egy k�b�l �s moh�b�l �p�tett f�ldbe �sott kunyh�ban. Hal�sztak �s jegesmedv�re vad�sztak, majd az id�j�r�s kedvez�bbre fordul�sa ut�n 1896 m�jus�ban kajakba �ltek, �s elindultak d�l fel�, a Spitzberg�k ir�ny�ba, de n�h�ny h�t evez�s ut�n belebotlottak egy m�sik exped�ci�ba a szigetcsoport d�li r�sz�n, melynek haj�ja azt�n visszavitte �ket a civiliz�ci�ba.

Ezzel csaknem egy id�ben �rt haza a Fram is Otto Sverdrup kapit�ny parancsnoks�ga alatt. Az exped�ci� r�sztvev�i �tjuk sor�n nagy jelent�s�g� megfigyel�seket v�geztek a tenger�raml�sok, a tengerbiol�gia �s a f�ldrajz (p�ld�ul m�lys�gm�r�sek) ter�let�n. �j�t� volt Nansen azon �tlete is, hogy a sarki exped�ci�khoz kuty�k vontatta sz�nt haszn�ljanak. Ezen tapasztalata k�s�bb nagyban hozz�j�rult Roald Amundsen antarktiszi siker�hez.

Mindezek ellen�re Nansent sokat b�r�lt�k k�t szokatlan elj�r�sa miatt: egyfel�l az�rt, mert sz�nd�kosan befagyasztatta haj�j�t a sarki j�gp�nc�lba, m�sfel�l pedig, mert az exped�ci� parancsnokak�nt elhagyta a haj�t.

Hazat�rt�t k�vet�en, 1896-ban a Kristianiai Egyetemen az oceanogr�fia professzor�v� nevezt�k ki. Az elk�vetkezend� �vekben �szaki-sarki exped�ci�j�nak tudom�nyos eredm�nyeit rendezte kiad�s al�. 1900-1914 k�z�tt ideje egy r�sz�ben tov�bbi kutat�utakon vett r�szt az arktikus tengerr�szeken, illetve a Kauk�zusban �s Szib�ri�ban. 1910-ben szabadalmaztatta a m�lytengeri v�zmintav�telt lehet�v� tev� Nansen-palackot.

Nansenre z�poroztak a kit�ntet�sek, el�ad�k�r�tja sor�n Budapestre is eljutott.

1919-1921 k�z�tt az Osl�i Egyetem, 1925-1928 k�z�tt pedig a sk�ciai St. Andrews-i Egyetem rektora volt (ez ut�bbi hivatal�ban Rudyard Kiplinget v�ltotta fel).

Nansen 1905 k�r�l szerepet v�llalt a politikai �letben (a h�tt�rb�l seg�tette Norv�gia �s Sv�dorsz�g kett�v�l�s�t).

Neve felmer�lt esetleges k�zt�rsas�gi eln�kk�nt, de � ink�bb a monarchi�t p�rtolta. VII. Haakon kir�ly megkoron�z�sa ut�n h�rom �vre elv�llalta a londoni norv�g k�vets�g vezet�s�t, �s kiv�l� kapcsolatokat �p�tett ki Edward brit uralkod�val.

1914-ben a vil�gh�bor� miatt fel kellett hagynia a felfedez�utakkal, �gy nemzetk�zi �gyekkel kezdett foglalkozni. 1917-18-ban Washingtonban t�rgyalt a sz�vets�ges tengeri blok�d enyh�t�s�r�l, 1919-ben a p�rizsi b�ket�rgyal�sokon pr�b�lt lobbizni a kis nemzetek�rt.

1920-t�l hal�l�ig a N�psz�vets�g norv�g k�ld�tte volt. Kezdetben a hadifoglyok �gy�vel foglalkozott, m�sf�l �v alatt majdnem f�lmilli�, nagyr�szt Oroszorsz�gban �rz�tt hadifogoly hazat�r�s�t szervezte meg. 1921-ben � lett a N�psz�vets�g menek�lt�gyi f�biztosa, tev�kenys�g�nek eredm�nye a hontalanok sz�m�ra bevezetett, �tvenk�t orsz�g �ltal elismert �s a leteleped�st megk�nny�t� Nansen-�tlev�l. 1921-ben a Nemzetk�zi V�r�skereszt �t b�zta meg az oroszorsz�gi �h�ns�g �ldozatainak sz�nt seg�lyek �sszegy�jt�s�vel �s c�lba juttat�s�val.

1922-ben a g�r�g korm�ny felk�r�s�re �s a N�psz�vets�g t�mogat�s�val Nansem pr�b�lta megoldani a g�r�g-t�r�k h�bor� nyom�n Kis-�zsi�ban �s G�r�gorsz�gban f�ld�nfut�v� v�lt emberek cser�j�t �s biztos�tani sz�mukra az �j �let lehet�s�g�t. 1925-ben t�bb t�zezer �rm�ny menek�lt �rdek�ben pr�b�lt k�zbenj�rni, de ez�ttal is s�ket f�lekre tal�lt, emiatt m�g lemond�s�t is beny�jtotta, de ezt a N�psz�vets�g nem fogadta el.

Humanit�rius tev�kenys�g�vel az eg�sz vil�g elismer�s�t kiv�vta, �gy m�lt�n �t�lt�k neki oda 1922-ben a Nobel-b�ked�jat. Az id�s sarkkutat� a d�j �sszeg�t (amelyet egy d�n kiad� megdupl�zott) term�szetesen j�t�konys�gi c�lokra ford�totta.

Szorgalmazta egy leszerel�si konferencia �sszeh�v�s�t is, de az 1932-ben err�l d�nt� n�psz�vets�gi �l�sen helye m�r �resen maradt.

Fridtjof Nansen 1930. m�jus 13-�n halt meg hatvannyolc �ves kor�ban, Oslo melletti otthon�ban. Temet�s�re m�jus 17-�n, Norv�gia nemzeti �nnep�n ker�lt sor.

Nansen korszer� m�dszereket vezetett be a sarkkutat�sban. Bizony�totta, hogy k�l�nleges ruh�zatra �s felszerel�sre van sz�ks�g, tudom�nyos sz�m�t�sok alapj�n �rta el� az optim�lis �lelmiszer fejadagokat �s bizony�totta, hogy zs�rra is sz�ks�ge van az emberi szervezetnek a sarkvid�ki k�r�lm�nyek k�z�tt. Exped�ci�i �tvonal�nak kit�z�sekor figyelembe vette az �nfenntart�s �szt�n�t is, azaz a mostoh�bb viszonyokkal rendelkez� ter�letekr�l kiindulva tartott a kev�sb� elhagyatott, esetleg lakott ter�letek fel�, ezzel elv�gta maga m�g�tt a visszat�r�s �tj�t, �s nagyobb teljes�tm�nyre �szt�n�zte �nmag�t.

Roald Amundsen (1872-1928)

Amundsen 1872. j�lius 16-�n sz�letett a norv�giai Borg�ban. V�kony, beteges gyermek volt, Fridtjof Nansen Gr�nlandot �tszel� exped�ci�j�nak hat�s�ra viszont �gy d�nt�tt, hogy �let�t a felfedez�snek szenteli.

�zvegy �desanyja megnyugtat�s�ra beiratkozott ugyan az orvosi egyetemre, de anyja hal�la ut�n azonnal egy f�kavad�sz haj�ra szeg�d�tt matr�znak.

1897-ben m�r a belga Adrien de Gerlache Belgica nev� haj�j�nak els� tisztjek�nt indult az Antarktisz fel�. Az exped�ci� kutat�s k�zben a Graham-f�ld k�zel�ben j�gbe fagyott, �gy k�nyszer�s�gb�l tagjai lettek az els� emberek, akik �tteleltek a D�li-sarkvid�ken.

Amundsen m�r ekkor tan�bizonys�got tett fizikai �s lelkierej�r�l: a beteg belga helyett �tvette a parancsnoks�got, egyed�l �lelmezte frissen l�tt f�k�kkal a leg�nys�get, s tartotta benn�k a lelket a hossz�, s�t�t sarkvid�ki t�l alatt. 1903-ban m�r vizsg�zott tenger�szkapit�nyk�nt szervezett exped�ci�t az �vsz�zadok �ta keresett �szaknyugati-�tj�r� felkutat�s�ra.

1903–06 sor�n Amundsen vezette azt a kutat�utat, mely a Kanad�t�l �szakra fekv� szigetek labirintus�ban eligazodva r�tal�lt az �vsz�zadok �ta hasztalan keresett �szaknyugati-�tj�r�ra, az Atlanti-�ce�nr�l a Bering-szoroson �t kijutott a Csendes-�ce�nra.

Gjøa nev�, 50 tonn�s haj�j�val heten indultak �tnak. A kezdet kicsit menek�l�sszer�re siker�lt: az exped�ci�ra nagy k�lcs�n�ket vett fel, �m egy �js�gcikk p�nikot keltett, �s a felfedez� hitelez�i el�l sz�kve, �jjel hagyta el Oslo kik�t�j�t.

1905-ben haj�juk befagyott. 1906-ban �rkeztek meg Alaszka partjaihoz �gy, hogy a feladatot hatan teljes�tett�k.

A m�gneses sarokhoz k�zel haj�zva megfigyel�seikkel igazolt�k, hogy a p�lus elv�ndorolt arr�l a hely�r�l, amit 1831-ben Ross meghat�rozott.

Az exped�ci�n Amundsen tanulm�nyozta a sarkvid�ken �l� emberek szok�sait, mert el akarta tanulni t�l�k, hogyan lehet ilyen sz�ls�s�ges k�r�lm�nyek k�z�tt l�tezni.

Amundsent hazat�rve nemzeti h�sk�nt �nnepelt�k.

A Gjøa haj�t az exped�ci� ut�n San Francisc�-i norv�gok vett�k meg. 1972-ben az elhanyagolt j�rm�vet a norv�g korm�ny megv�s�rolta, �s a Fram M�zeumban helyezte el.

Az �szaknyugati-�tj�r� ut�n az �szaki-sark kezdte foglalkoztatni. Nansen sodr�d�s�t k�v�nta megism�telni, ez�rt megv�s�rolta �s fel�j�ttatta annak Fram nev� haj�j�t.

1910-ben m�r k�szen �lltak az indul�sra, amikor meg�rkezett a h�r, hogy el�bb Frederick Cook, majd Robert Peary is eljutott az �szaki p�lushoz, ez�rt Amundsen „jobb h�j�n” d�l fel� fordult, ahol ebben az id�ben Robert Falcon Scott is exped�ci�t szervezett, hasonl� sz�nd�kkal.

Amundsen – els�sorban Scott miatt – hossz� ideig eltitkolta val�di �ti c�lj�t, �gy p�ld�ul azzal szerzett p�nzt mec�n�sait�l, �s �gy kapta meg Nansen haj�j�t, a Framot, hogy „hivatalosan” �szaki-sarki kutat��tra k�sz�lt. Ez a hazugs�g k�s�bb bajt is hozott a felfedez� fej�re, hiszen miut�n 1910 nyar�n a Fram elindult Madeira fel�, egyszeriben mindenki sz�m�ra vil�goss� v�lt, hogy Amundsen becsapta t�mogat�it, az exped�ci� befejez�s�hez pedig a norv�g csak h�za elz�logos�t�s�val tudott elegend� p�nzt szerezni. 1911 febru�rj�ban a haj� horgonyt vetett a Ross-j�g �ltal k�r�l�lelt B�lna-�b�lben, ahol Amundsen �s n�gy t�rsa Framheim n�ven telepet alap�tott (ez magyarul „El�re-lak”-nak ford�that�). 1910-11 r�vid nyar�t arra haszn�lt�k fel, hogy �lelemrakt�rakat helyezzenek el a sarkhoz vezet� �ton minden sz�less�gi fokn�l.

A norv�gokkal majdnem egy id�ben a brit exped�ci� leg�nys�ge is kik�t�tt nyugatabbra, akik Scott utas�t�s�ra szint�n hasonl� el�k�sz�leteket tettek.

Ezut�n bek�sz�nt�tt a sarkvid�ki t�l: ez az �vszak n�gy h�napos s�t�ts�get �s −40 �C alatti h�m�rs�kletet hozott, amit a k�t riv�lis csapat addigra ki�p�tett t�borhely�n v�szelt �t. A t�li id�szakban elsz�ntan fejlesztett�k felszerel�s�ket, legf�k�ppen a sz�nokat.

Okt�berben v�gre megindulhatott az �r�lt hajsza a p�lus fel�, melyet Amundsen 60 m�rf�ld el�nnyel kezdett meg. Amundsen �s n�gy t�rsa a r�videbb, �m nehezebb �tvonalat v�lasztotta.

A D�li-sark mintegy 1500 km-re volt Framheimt�l. Amundsen az exped�ci�t alaposan megszervezte. N�gy sz�nnal mentek, mindegyiket 13 gr�nlandi kutya h�zta. A sz�nok teherb�r�sa egyenk�nt 360 kg volt: n�gy h�napra val� �lelmet �s t�zel�anyagot tudtak magukkal vinni.

Amundsen csapata viszonylag kedvez� id�j�r�st fogott ki, s�t�tt a nap, �s nem volt t�l hideg sem. A Ross-j�gen hamar �tv�gtak j�l idom�tott kuty�ikkal, de a Transz-Antarktikus-hegys�g szakad�kokkal teli gleccserei szinte lehetetlennek t�ntek. T�bbsz�r a j�gv�lgyek olyan zs�kutc�iba keveredtek, amelyb�l vissza kellett fordulniuk. Az �tkeres�s k�zben a viharok t�bb napos le�ll�sokat k�nyszer�ttettek r�juk.

Az Antarktisz plat�j�ra igen meredek �ton jutottak fel, a fenns�kon a teher fogyt�val a kuty�k egy r�sz�t meg�lt�k �s h�sukkal etett�k a t�bbit. 1911. december 14-�n 3 �rakor els�k�nt, 35 nappal Scott el�tt el�rt�k a 2700 m�ter magasan fekv� D�li-sarkot �s kit�zt�k a norv�g lobog�t.

A sikerben a k�r�ltekint�en ki�p�tett dep�rendszer, illetve a felfedez� kor�bbi utaz�si �s �lelmez�si tapasztalatai rendk�v�l fontos szerepet j�tszottak. Scott szerencs�tlen�l j�rt exped�ci�j�val (a b�zisra visszaindulva mindannyian odavesztek) ellent�tben Amundsen�k a kiv�l� el�k�sz�leteknek �s a nagyszer� sz�nh�z� kuty�knak k�sz�nhet�en sim�n, szinte esem�nytelen�l teljes�tett�k a feladatot.

17-�n indultak vissza, minden harmadik nap le�ltek egy kuty�t, �gy �rt�k el els� rakt�rukat. 99 nap, 2800 kilom�ter ut�n az exped�ci� minden tagja �ps�gben jutott vissza 1912. janu�r 25-�n a b�zisra.

Amundsen nem tudott marad�ktalanul �r�lni siker�nek, mert �t vil�g�let�ben az �szaki-sark tartotta b�v�let�ben.

�gyesen kamatoztatta h�rnev�t, �s sikeres haj�z�si v�llalkoz�st alap�tott. Tov�bbra is vonzotta a kaland: haj�n indult az �szaki-sark fel�. Ezut�n a sarki rep�l�s �tt�r�je lett.

1926. m�jus�ban a Norge nev� l�ghaj�n Amundsen, Ellsworth �s az olasz Umberto Nobile a Spitzberg�kr�l a sarkon kereszt�l Alaszk�ba rep�lt. A sors fintora, hogy 1911-ben � el�zte meg a tragikus sors� Scottot a D�li-sarkon, most azonban az amerikai Richard Byrd k�t nappal kor�bban, m�jus 9-�n �rte el rep�l�g�p�vel a p�lust. Amundsennek tov�bbi keser�s�get okozott, hogy Nobile kicsinyes vit�ban elvitatta t�le a rep�l�s dics�s�g�t.

M�gis, amikor 1928. m�jus 24-�n az �n�ll�an �tra kelt Nobile l�ghaj�ja a Spitzberg�kn�l szerencs�tlen�l j�rt, Amundsen egy percig sem habozott, hogy seg�ts�g�re siessen. 1928. j�nius 18-�n Bergenb�l indult rep�l�n Nobile megment�s�re, de t�bb� soha nem l�tt�k: a g�p elt�nt, bizony�ra a tengerbe veszett. Nobil�t �s t�rsait k�t nappal k�s�bb megtal�lt�k �s egy sv�d g�p fed�lzet�re vette �ket.

Thor Heyerdahl (1914-2002)

Norv�g utaz�. Eredetileg tengerbiol�gus, akit �rdekelt az antropol�gia.

M�r gyermekkor�ban is foglalkoztatt�k az �llatok, h�zukban saj�t kis mag�nm�zeumot rendezett be, aminek gy�ngyszeme egy keresztes vipera volt. Zool�gi�t �s f�ldrajzot tanult az Osl�i Egyetemen, k�zben egy gazdag osl�i bar�tja k�nyvei r�v�n beleszeretett a polin�zek vil�g�ba. Egy �vet t�lt�tt a Marquises-szigeteken els� feles�g�vel, �s tanulm�nyozta az ott �l� �llatokat az Osl�i Egyetem sz�m�ra. Egy saj�t maguk �p�tette bambuszh�zban laktak. F�leg rovarokkal foglalkoztak, de az �rdekl�d�se egyre ink�bb a polin�zek fel� fordult.

Heyerdahl Polin�zi�b�l, az amerikai kontinensr�l, valamint D�lkelet-�zsi�b�l sz�rmaz� etnogr�fiai �s r�g�szeti leletek apr�l�kos elemz�s�t k�vet�en arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy Polin�zia �slakosai a kor�bbi felt�telez�sekkel ellent�tben nem D�lkelet-�zsi�b�l, hanem Amerik�b�l �rkeztek a szigetvil�gba.

Heyedahl elm�let�nek l�nyege, hogy az amerikai �slakosok k�t hull�mban n�pes�tett�k be a polin�z szigetvil�got:

- az els� hull�m 500 k�r�l �rkezett az ink�k el�tti Peru ter�let�r�l,

- a m�sodik 1100 k�r�l a mai Brit Kolumbia, vagyis Kanada nyugati partjait�l.

Az amerikai h�d�t�sra utal� legszembet�n�bb jelek egyike szerinte n�h�ny D�l-Amerik�ban �shonos n�v�ny, p�ld�ul az �desburgonya jelenl�te Polin�zi�ban. Szint�n besz�desnek tal�lta a H�sv�t-sziget h�res moai szobrai �s a Titicaca-t� partj�n fekv� Tiahuanaco preinka k�szobrai k�z�tti hasonl�s�got. De legink�bb egyes polin�z �s perui m�toszok egybev�g�sa izgatta a fant�zi�j�t.

Az inka mitol�gia Virakocsa nev� napisten�nek m�sik neve Kon-Tiki volt. Az ink�k szerint � vezette azt az el�tt�k Peruban, a Titicaca-t� partj�n �l� n�pet, akiknek vil�gos b�re �s hossz� szak�lla volt. A t�rt�net szerint ezt a titokzatos n�pet egy helyi t�rzsf�n�k megt�madta �s lem�sz�rolta, de Kon-Tikinek �s n�h�ny t�rs�nak siker�lt a tengerpart fel� menek�lni, majd nyugat fel� elhaj�zni.

Heyerdahl szerint, amikor a spanyol h�d�t�k meg�rkeztek, az ink�k nekik is mes�ltek ezekr�l az el�tt�k a ter�letet ural� feh�r istens�gekr�l. Azt is felid�zi, hogy amikor az eur�pai felfedez�k el�sz�r �rt�k el a csendes-�ce�ni szigetvil�got, meglep�dtek, hogy a helyiek egy r�sz�nek vil�gos b�re �s haja volt, mik�zben a polin�zek t�bbs�g�t ink�bb aranybarna b�r �s fekete haj jellemezte. Heyerdahl szerint a vil�gos b�r�ek vissza tudt�k vezetni az �seiket eg�szen az els� telepesekig, akik a mond�ik szerint keletr�l, egy nap�gette, hegyes vid�kr�l �rkeztek a tengeren �t. A H�sv�t-sziget lak�inak egy m�sik mond�j�ba, a hossz�f�l�ek (hanau eepe) �s a r�vidf�l�ek (hanau momoko) harc�ban is az elm�lete igazol�s�t, a k�t amerikai hull�m telepeseinek konfliktus�t l�tta bele.

A tud�sok sok elm�leti vit�t folytattak arr�l, hogy Polin�zi�t lehets�ges volt-e D�l-Amerikai fel�l el�rni, illetve ben�pes�teni, Heyerdahl te�ri�j�t k�tked�ssel fogadt�k, ez�rt �gy d�nt�tt, szem�lyesen kel �tra, hogy �rv�nyt szerezzen igaz�nak.

Az exped�ci� Peruban kezd�d�tt, ahol spanyol h�d�t�s-korabeli k�pi �br�zol�sok �s d�l-amerikai �slakosok sz�jhagyom�nya alapj�n Heyerdahl �s 5 t�rsa (n�gy norv�g �s egy sv�d) meg�p�tette a Kon-Tiki nev� tutajt egy k�nny�, rugalmas anyagb�l, a D�l-Amerik�ban honos balsaf�b�l, amelyet val�ban haszn�ltak haj�z�shoz az �shonos n�pek – a neve is innen ered: spanyolul tutajfa.

1947. �prilis 28-�n indultak Callao kik�t�j�b�l, �s 101 napos utaz�s ut�n �rkeztek meg augusztus 7-�n a Tuamotu-szigetcsoporthoz tartoz� Raroia korallszigetre.

Az �t kb. 8000 km-e sor�n bebizonyosodott, hogy a tutaj �s az alkalmazott �si m�dszerek sokkalta tenger�ll�bbak, mint azt a tenger�szeti szak�rt�k hitt�k. Az exped�ci� sz�mos megfigyel�ssel, tudom�nyos eredm�nnyel gazdag�totta ismereteinket, t�bb addig nem ismert hal- �s �llatfajt azonos�tottak, valamint f�k�pp az amerikai hadsereg sz�m�ra teszteltek tengeri t�l�l�-felszerel�seket �s �lelmiszereket, �s n�pszer�v�, kalandosan vonz�v� tett�k a n�prajzot.

A tudom�ny azonban a Kon-Tiki k�ts�gk�v�l meggy�z� utaz�sa ellen�re is szkeptikus maradt Heyerdahl elm�let�vel szemben. (A k�rd�s lez�r�s�t a modern biol�giai tudom�nyok fejl�d�se tette lehet�v�, az 1990-es �vek elej�n. Az ekkor elv�gzett mitokondri�lis DNS-�sszehasonl�t� vizsg�latok meger�s�tett�k, hogy Polin�zia �slakoss�g�nak genomj�ban legnagyobb r�szt a d�lkelet-�zsiai n�pekre jellemz� genetikai saj�toss�gok mutathat�k ki.)

Az exped�ci� sikere �ri�si szenz�ci� volt. Gener�ci�k eg�sz sora n�tt fel Heyerdahl ikonikus m�v�n, az 1948-ban kiadott, k�s�bb hetven nyelvre leford�tott „Tutajjal a Csendes-�ce�non – A Kon-Tiki exped�ci�" c�m� k�nyv�n, sokakban elvetve a vil�g sz�ps�geinek megismer�se �s a felfedez�s ir�nti v�gyat. Az �tr�l k�sz�lt 1951-es dokumentumfilm Oscar-d�jat nyert, m�g a sztorit feldolgoz� 2012-es norv�g kalandfilm is Oscar-jel�l�st kapott. Mag�t az utat k�s�bb t�bben is megism�telt�k, k�zt�k 2006-ban Heyerdahl unok�ja.

Heyerdahl nem tudott le�llni, egyre vadabb - �s tudom�nyosan megk�rd�jelezhet� - , de lebilincsel�en �rdekes exped�ci�kra v�llalkozott. 1955-ben a H�sv�t-szigeteken v�gzett r�g�szeti kutat�munk�t. J� p�r, kor�bban ismeretlen lel�helyet felt�rtak, �s tov�bb finom�totta a k�s�rleti r�g�szet m�dszertan�t: munkat�rsaival kifaragtak, elsz�ll�tottak �s fel�ll�tottak egy moai szobrot bebizony�tva, hogy ez viszonylag kev�s emberrel is lehets�ges.

�rdekl�d�se k�t ir�nyba fordult a k�vetkez� �vekben. Egyfel�l m�r nem csak a polin�ziaiak, hanem egy�b n�pcsoportok v�ndorl�sa kezdte �rdekelni, m�sfel�l figyelme egyre ink�bb a jelenkor probl�m�ira kezdett ir�nyulni. 1969-ben a Ra nev� haj�val szeretett volna eljutni Marokk�b�l Amerik�ba, bizony�tva, hogy j�val Kolumbusz el�tt is megtehett�k m�r az utat. �jdons�gnak �s er�s �zenetnek sz�m�tott, hogy a leg�nys�gnek szovjet, cs�di, egyiptomi, amerikai �s mexik�i tagja is volt.

A haj�t a Cs�d-t�n�l dolgoz� haj��p�t�k k�sz�tett�k, eti�p papiruszt haszn�lva. N�gyezer m�rf�ld ut�n a tutaj sz�tesett, de szerencs�j�kre egy jacht megmentette �ket. Mindez nem szegte Thor Heyerdahl �s �tit�rsai kedv�t, egy �vvel k�s�bb, egy m�dos�tott tutajjal – a Ra II-vel – sikeresen megtett�k a 6,1 ezer kilom�teres t�vot, 57 nap alatt siker�lt el�rni�k Barbadost. Az �tr�l sz�l� k�nyv �s a film megint �ri�si siker lett, �s Heyerdahl �jabb exped�ci�t kezdett szervezni.

1978-ban Irakb�l szeretett volna elhaj�zni egy n�dcs�nakon Indi�ba a Perzsa-�bl�n kereszt�l, Afrika szarv�t is �rintve. A Tigrissel v�g�l Dzsibutiig jutottak, ahol Thor Heyerdahl megel�gelve a hat�s�gok pack�z�s�t �s a minden oldalon d�l� polg�rh�bor�kat, v�g�l felgy�jtotta haj�j�t. Ez volt az utols� haj�s exped�ci�ja.

Id�s kor�ra ink�bb a skandin�v n�pek fel� fordult, �s a skandin�v mitol�gia t�rt�netei alapj�n eredt a vikingek �seinek nyom�ba. A mitol�gia f�istene ut�n csak Odin keres�sek�nt emlegetett projekt sor�n eleinte azerbajzsd�ni �sat�sokat v�gzett, k�s�bb Oroszorsz�gban folytatta a kutat�st.

Ezt a v�llalkoz�s�t a tudom�ny m�g csak sz�ra se nagyon m�ltatta. A meg�t�l�se jellemz� Heyerdahl �s a tud�st�rsadalom �ltal�nos viszony�ra is: tudom�nytalannak tartott�k, ahogy puszta v�letlen egyez�sekb�l indul ki, mindenf�le anakronizmus f�l�tt eleg�nsan �tsiklik, a forr�sait er�sen szelekt�ven kezeli, �s olvasm�nyos bestsellerekben ismerteti reg�nyes elk�pzel�seit, mik�zben a tudom�nyos kritik�t j�r�szt figyelmen k�v�l hagyja.

A tudom�nyos ellentmond�sok ellen�re Heyerdahlnak kulcsszerepe volt az �si kult�r�k �s egzotikus civiliz�ci�k ir�nti sz�les k�r� �rdekl�d�s felkelt�s�ben, �s �ltal�ban az antropol�giai kutat�sok n�pszer�s�t�s�ben is, mindek�zben pedig megalapozta a k�s�rleti r�g�szet ir�nyzat�t.

2002-ben halt meg Olaszorsz�gban; miut�n diagnosztiz�lt�k agytumor�t, egy h�napig nem vett mag�hoz sem �lelmet, sem gy�gyszert. Urn�ja ottani vill�juk kertj�ben nyugszik.

H�rom feles�g�t�l �t gyermeke sz�letett.

�n Heyerdahl munk�ss�g�val �rdemben Tenerif�n, G��marban tal�lkoztam el�sz�r.

A g��mari piramisok (ejtsd: guim�r) a Kan�ri-szigetekhez tartoz� Tenerife keleti partj�n fekv� G��mar falucsk�ban tal�lhat�k. 6 n�gysz�gletes alaprajz� l�pcs�s piramis �ll itt, amelyek nagyon hasonl�ak a mexik�i maja �s azt�k piramisokhoz.

A kutat�k �s a helyiek azt gondolt�k, hogy a piramisok, �si f�ldm�vesek �ltal k�sz�tett egyszer� k�rak�sok, amelyek �gy keletkeztek, hogy a f�ldm�vel�s sor�n tal�lt k�veket �sszehordt�k a parcell�k sz�l�re, mez�gazdas�gi teraszokhoz hasonl� strukt�r�kat l�trehozva. Ez �ltal�nos gyakorlat volt a Kan�ri-szigeteken.

1991-ben Heyerdahl tanulm�nyozta a piramisokat �s arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy azok nem tal�lomra �sszeh�nyt k�halmok. El�sz�r is a piramisok sarkain�l l�v� k�vek a megmunk�l�s egy�rtelm� nyomait mutatj�k, illetve a talajt elegyengett�k a piramisok �p�t�se el�tt. A nyersanyag vulkanikus k�zet, amely nem a k�zelb�l sz�rmazik. Heyerdahl azt is megfigyelte, hogy a piramisokat csillag�szatilag t�jolt�k. A ny�ri napfordul� napj�n kett�s naplement�t lehet l�tni a legnagyobb piramisr�l: a Nap lebukik egy magas hegycs�cs m�g�, �thalad, �jra felt�nik, �s ism�t lebukik a k�vetkez� hegy m�g�tt. A piramisok nyugati oldal�n l�pcs�k vannak, amelyeken a napsugarak a t�li napfordul� reggel�n felk�sznak.

Vizsg�latai dac�ra Heyerdahl nem tudta meg�llap�tani sem a piramisok kor�t, sem azt, hogy kik �p�thett�k.

Heyerdahl kialak�tott egy elm�letet, miszerint a Kan�ri-szigetek Amerika �s a Mediterr�neum k�z�tt �si haj�z�si b�zisk�nt szolg�ltak. A k�t ter�let k�z�tti legr�videbb �t a Kan�ri-szigetek mellett vezet el, �gy Kolumbusz is �tba ejtette.

1998-ban n�prajzi park n�ven megnyitott�k a 65 000 m²-es g��mari piramister�letet a nagyk�z�ns�g el�tt. Heyerdahlt a Tenerif�n �l� norv�g haj�tulajdonos, Fred Olsen t�mogatta. Egy inform�ci�s k�zpontot hoztak l�tre, amely Heyerdahl exped�ci�it �s a piramisokkal kapcsolatos elm�leteit ismerteti meg a l�togat�kkal. K�t pavilonban l�that� ki�ll�t�s Heyerdahlr�l �s haj�modelljeir�l, amelyek k�z�tt tal�lhat� egy eredeti m�retben k�sz�lt RA II reprodukci� is.

�s hogy melyik�k volt a puc�rkod�, juszt sem �rulom el, j�rjon ut�na, akit �rdekel. Mindenesetre h�rm�juk k�z�l � a legkarizmatikusabb (mai sz�val legd�g�sebb) sz�momra. N�melyik k�p�n szab�lyosan fogva tartja a tekintetemet a pillant�sa. K�r, hogy m�r nem �l. Kiv�l� rajong�i alapanyag lehetne bel�le.