Esk�sz�m, �n az optimumra t�rekedtem. Legyen valami a h�rom Nobel-d�jast�l, meg esetleg egy-k�t kort�rs, �s ennyi. De azt�n az �tik�nyvek olvas�sa k�zben egyfolyt�ban r�m ugrottak �jabb �s �jabb h�ress�gek szobrai, akik valamilyen el�v�lhetetlen cselekedettel, vagy kiemelked� alkot�ssal j�rultak hozz� Norv�gia kultur�lis �let�hez, �gy csak b�v�lt �s b�v�lt a lista. �s amikorra feleszm�ltem, betemetett az olvasnival�.

Innent�l �n�ll� �letre kelt, neverending storyv� n�tte ki mag�t a dolog, mert j�ttek az �jabb �s �jabb utal�sok, hivatkoz�sok, nam�geztmusz�jok...�s ez tart a mai napig �s m�g tov�bb. Ameddig eljutottam, megosztom, azt�n majd megy kommentbe a folytat�s.

Ne legyenek ill�zi�k, nem ny�jtok �tfog�, rendezett k�rk�pet a teljes norv�g irodalomr�l (olyat tal�ltok itt, meg itt, �s itt). Csak azokr�l az �r�kr�l �s m�veikr�l, akiket/amiket valamilyen szubjekt�v szempont alapj�n szimpatikusnak, elolvas�sra �rdemesnek tal�ltam. K�l�n�sen igaz ez a kort�rsakra, akiket nem m�rt meg m�g az id�, illetve nem biztos, hogy az �n szempontjaim egybev�gnak a szakemberek�ivel, �s pont a legkiemelked�bbeket siker�lt kip�c�znem.

De h�t mit is magyar�zkodok itt, �n v�laszt�saim, �n szpes�l�m.

A norv�g �s a d�n nyelv val�j�ban �s eredetileg egym�st�l elt�r� besz�dm�d volt, mivel a k�t orsz�g �vsz�zadokon �t k�z�s kir�lys�gban �lt, kult�r�juk k�zpontja a d�n f�v�ros, a k�z�s kir�ly sz�khelye, Koppenh�ga volt. A k�t nyelv lassank�nt k�t t�jsz�l�ss� v�lt. Az eleg�ns, irodalmi, hivatali v�ltozatot nevezt�k d�nnak, a n�pi-paraszti nyelvet norv�gnak. A sz�tv�l�s csak a XIX. sz�zadban k�vetkezett be, amikor Ibsen �s Bjørnson irodalmi haszn�lat�ban �n�ll�sult az �rv�nyes norv�g nyelv.

Ludvig Holberg (1684-1754)

Ez a Bach frizur�s b�csi a nagy muzsikus kort�rsa volt, mondom ezt az�rt, hogy el tudjuk helyezni id�ben (�s magyar�zatot kapjunk a hasonl� hajszerkezetre is).

Norv�gi�ban (Bergenben) sz�letett �s tanult, de �lete t�lnyom� r�sz�t Koppenh�g�ban t�lt�tte, �gy a norv�gok �s a d�nok is saj�tjuknak tekintik.

Katonak�nt kezdte, majd egyetemi tanulm�nyai elv�gz�se ut�n egyetemi tan�ri c�met szerzett (metafizika, filol�gia, retorika, t�rt�nelem). � alap�totta Koppenh�ga els� �lland� sz�nh�z�t (azel�tt csak v�ndorsz�n�szek voltak), ahol n�h�ny �vig sz�nigazgat� is volt. F�leg sz�nm�veket �rt (mint v�gj�t�k�r�, m�r �let�ben vil�gh�res volt, „D�n Moli�re”-nek nevezt�k az eg�sz eur�pai irodalmi vil�gban), emellett oktat� ir�ny� t�rt�neti irodalmat is. Elismert tud�ss� v�lt, t�bb idegen nyelven is besz�lt. K�nyveinek egy r�sze latin nyelven �r�dott, t�bbek k�z�tt az a m�ve is, amelynek n�pszer�s�ge vetekedett kom�di�i n�pszer�s�g�vel, a Niels Klims (1741). Ut�bbit Gy�rfi J�zsef veszpr�mi pr�k�tor (Pozsony, 1783) ford�totta latinb�l magyarra, Klimius Mikl�snak f�ld alatt val� �tja c�mmel. 1987-ben reprint kiad�sban is megjelent.

Mind tudom�nyos �ll�saiban, mind irodalmi ter�leten elismert�k munk�j�t. Gazdag ember lett, de minden vagyon�t odaadta az �llamnak, hogy kultur�lis int�zm�nyeket teremtsenek bel�le �s tanul�si lehet�s�get biztos�tsanak arra v�gy� di�koknak. Ez�rt a tett��rt kir�lya b�r�i rangra emelte.

Tisztelet�re �rta Grieg a Holberg-szvitet, Bergenben szobra �ll �s utc�t is elneveztek r�la,

Kanad�ban d�n bev�ndorl�k v�rost alap�tottak az � nev�vel, a Merk�ron kr�ter viseli a nev�t.

Klimius Mikl�snak f�ld alatt val� �tja

Klimius Mikl�s 1664-ben, tanulm�nyai v�gezt�vel visszat�r haz�j�ba. Zsebe �res, �gy bel�tja, hogy valamilyen vakmer� cselekedetet kell v�ghezvinnie ahhoz, hogy megbecs�lts�get szerezzen, ami el�menetel�t biztos�thatja.

A Fl�ien hegy tetej�n van egy nagysz�j�, m�ly barlang, ami "l�legzik", elhat�rozza, hogy leereszkedik bele, hogy megvizsg�lja.

A derek�ra k�t�tt k�t�l elszakad, �s � csak zuhan �s zuhan sok�ig, majd lassul a sebess�ge �s lebegni kezd.

A F�ld belsej�ben egy m�sik vil�gra bukkan, ahol szint�n van Nap �s bolyg�k.

V�g�l egy olyan plan�t�n �r f�ldet, amelyen faemberek �lnek.

Megtanulja a nyelv�ket �s beilleszkedik t�rsadalmukba.

A faemberek lassan, kom�tosan, megfontoltan gondolkodnak �s mozognak. Nem �gy Klimink. De ezt �k nem er�nyek�nt k�nyvelik el, mert szerint�k fel�letes �s kapkod. �gy a nyelv�k megtanul�sa ut�n nem �rtelmis�gi munkak�rbe helyezik (mint ugye haz�j�ban), hanem fut�rk�nt alkalmazz�k, ha m�r olyan f�rge.

T�bb �vet t�lt el ebben a st�tuszban, mialatt megismerkedik minden szok�sukkal. Felgy�lemlett tapasztalatait meg is osztja vel�nk az oktat�st�l kezdve a t�rv�nyhoz�son �t az id�sgondoz�sig.

K�t �v ut�n pedig elindul felt�rk�pezni a bolyg�t, ami�rt a faemberek h�l�sak, hisz ami neki maximum h�napokba telik, nekik �veket kellene r��ldozniuk. J�r orsz�gr�l orsz�gra �s csupa kiford�tott dologgal tal�lkozik.

Rengeteg ismeretlen l�nyre bukkan, megj�r mennyet �s poklot, m�lys�geket �s magass�gokat, sz�mtalan kaland, �lm�ny �s megpr�b�ltat�s v�r r�, am�g v�g�l, 12 �v eltelt�vel visszat�r haz�j�ba.

Err�l az eg�sz v�llalkoz�sr�l azonnal Verne jutott eszembe, csak abba gondoljunk az�rt bele, hogy ez a reg�ny j� 100 �vvel az � m�vei el�tt sz�letett.

A nyelvezet archaikus, nagyon kell koncentr�lni az olvasott sz�veg dek�dol�s�hoz. A helyes�r�s annyira elt�r� a mait�l, hogy az m�r kifejezetten nehez�ti a meg�rt�st, n�ha t�bbsz�ri �jraolvas�sra �ll csak �ssze, hogy mi is az a sz�, ami teljesen m�shogy van feldarabolva, mint ahogy azt mi manaps�g szoktuk. Azt�n sokszor neh�z megk�l�nb�ztetni az f �s bizonyos s bet�ket.

Ha v�gre siker�l, akkor kider�l, hogy egy olyan kett�s bet� r�sze, amelyet ma m�r nem haszn�lunk. Ha id�ig eljutottunk, konstat�ljuk, hogy ezt a sz�t val�j�ban nem is ismerj�k, ergo nem �rtj�k. De azt�n r��ll a szem�nk, na meg a t�rt�net is beszippant.

H�ncsvir�g

A H�ncsvir�g c�m� norv�g n�pmesegy�jtem�ny mes�it Peter Christen Asbjørnsen

�s Jørgen Moe jegyezte le a XIX. sz�zad derek�n.

A norv�g mese sz�val (eventyr) el�sz�r a XII. sz�zadban tal�lkozunk.

B�r a mes�k gy�kerei messzire ny�lnak vissza, ezeket nem �rt�k le a XIX. sz�zad k�zep�ig, mert a m�velt k�r�kben azokat nem tartott�k sokra. M�g Holberg is len�z�en besz�lt r�luk. �s ez a n�zet a n�met romantik�ig nem is v�ltozott meg. Jacob �s Wilhelm Grimm elk�telezetts�ge a n�pi hagyom�nyok ir�nt azonban fordulatot hozott. Norv�gi�ban Asbjørnsen �s Moe k�vette a Grimm fiv�rek p�ld�j�t.

Peter Christen Asbjørnsen (1813–1882) �s Jørgen Moe (1812–1885) el�sz�r iskol�s �veikben tal�lkoztak, 13–14 �ves korukban. Nagyon j� bar�tok lettek, v�rsz�vets�get k�t�ttek �s �let�k v�g�ig tartott�k a kapcsolatot egym�ssal.

Asbjørnsenb�l tan�r lett, Moe pedig a papi hivat�st v�lasztotta. Alig t�lt�tte be a 22. �v�t, Moe m�ris gy�jteni kezdte sz�l�faluj�ban, Ringerik�ben a mes�ket. Asbjørnsen hasonl� �rdekl�d�ssel fordult a mes�k, ballad�k, �nekek fel�. Bej�rt�k a vid�ket, minden falut �s tany�t, a legeldugottabb hegyeken �s v�lgyekben is. Mindent pontosan le�rtak, amit elmes�ltek nekik, ezeket a sz�vegeket elk�ldt�k egym�snak, komment�lt�k, kijav�tott�k, �t�rt�k azokat mindaddig, m�g el�gedettek nem lettek a nyelvezettel.

Nem volt egyszer� feladat a mes�ket �r�sban is visszaadni. Asbjørnsennek �s Moenak k�l�nb�z� vid�ki nyelvj�r�sokban mondt�k el a t�rt�neteket, �s abban az id�ben a Norv�gi�ban haszn�latos �rott nyelv a d�n volt. Norv�got csak a vid�ki paraszts�g haszn�lt, azt is sz�ban.

A t�rt�netek addig csup�n sz�jhagyom�ny �tj�n terjedtek. Asbjørnsen �s Moe igyekezett az adott dialektusra jellemz� kifejez�st meghagyni a sz�vegben, hogy a mes�k min�l jobban meg�rizhess�k a sz�jhagyom�ny r�v�n fennmaradt v�ltozatokat, de elker�lhetetlen volt bizonyos fok� �tdolgoz�s, mint sz�mos m�s n�pek eset�ben is. M�gis, amikor a mes�k megjelentek nyomtat�sban, sokan elsz�rnyedtek Asbjørnsen �s Moe t�ls�gosan n�pies nyelvhaszn�lat�n. �gy v�lt�k durva, �s hi�nyzik bel�le a finoms�g �s az elegancia.

Asbjørnsen �s Moe gy�jt�se kb. 100 mes�t tartalmaz, ez kicsivel kevesebb, mint a fele a ma ismert norv�g n�pmes�knek. A mes�k j�r�szt Norv�gia d�lkeleti vid�k�r�l sz�rmaznak.

Asbjørnsen �s Moe mesegy�jtem�nye a norv�g nemzeti romantika klasszikusa lett, �s jelent�s�ge messze t�lmutat az orsz�g k�l�nb�z� t�jain �sszegy�jt�tt mes�k dokument�l�s�n�l. Nemcsak egy irodalmi alkot�s sz�letett, de seg�tette az eligazod�st a kor kultur�lis �s szellemi �ramlataiban, egy olyan n�z�pont kialakul�s�t, amely mind a mai napig relev�ns Norv�gi�ban, nagy szerepet j�tszott a norv�g nemzeti �ntudat kialakul�s�ban.

Asbjørnsen �s Moe megpr�b�lta �sszeegyeztetni az irodalmi �s n�prajzi szempontokat a val�s�g �s a k�pzelet figyelemrem�lt� szint�zis�vel. Egyr�szr�l a mindennapos k�zdelmet a term�szet er�ivel, m�sr�szr�l az emberek k�zdelm�t a term�szetf�l�tti l�nyekkel.

Az �llatt�rt�netekben term�szetesen az �llatok a f�szerepl�k: vad�llatok, vagy h�zi �llatok. A norv�g n�pmes�k egyik legjellemz�bb szerepl�je a medve, a farkas �s a r�ka. A h�zi �llatok k�z�l a macsk�k, kecsk�k, csirk�k a legn�pszer�bbek. Az egyik ilyen kedves mese, amikor h�rom kicsi kecskegida t�lj�r a f�lelmetes troll esz�n.

A legnagyobb csoportot a term�szetf�l�tti l�nyekr�l, m�gikus er�kr�l sz�l� t�rt�netek teszik ki. K�l�nleges l�nyekr�l sz�lnak, �ri�sokr�l, s�rk�nyokr�l, trollokr�l, boszork�nyokr�l, �s var�zser�vel meg�ldott emberekr�l.

A norv�g n�pmes�kre jellemz� a realista elbesz�l� m�d, a kir�ly sokban hasonl�t a norv�g nagygazd�hoz. Az eredeti illusztr�ci�k is ezt a h�tk�znapi, realista k�pet er�s�tett�k.

Eleinte kisebb f�zetecsk�k jelentek meg, de 1851-ben elk�sz�lt a n�pmesegy�jtem�ny. A mes�ket k�s�bb t�bb neves m�v�sz illusztr�lta, a legismertebbek tal�n Erik Werenskiold

�s Theodor Kittelsen.

1936-ban jelent meg az a kiad�s, amelyben minden mes�hez tartozott egy-egy rajz is.

A norv�g n�pmes�ket a realista �br�zol�s �s n�pi humor jellemzi.

A trollok a term�szetf�l�tti l�nyek egy nagy csoportj�t alkotj�k, de rajtuk k�v�l m�g sz�mos �rdekes figur�val tal�lkozhatunk a norv�g n�pmes�kben, tengeri sz�rnyekkel, man�kkal, sz�ps�ges l�nyoknak l�tsz� troll l�nyokkal.

A trollok elleni k�zdelem legfontosabb figur�ja Askeladden, a szeg�ny ember legkisebb fia, aki kezdetben haszontalannak t�nik, de mindig kider�l r�la, hogy b�tor, melegsz�v�, furfangos leg�ny. Kiv�rja a kell� pillanatot, �s akkor cselekszik, megteszi azt, amire addig senki nem volt k�pes.

Askeladden, Tyrihans, vagy �ppen L�k�t� Peik, kedves, bar�ts�gos �s seg�t�k�sz, j�tett hely�be � is j�t v�r, �s egy kis furfanggal t�lj�r a leger�sebb troll esz�n is.

Brakar mack� sz�nk�z�sa, a dovrei macska esete jellegzetes norv�g k�rnyezetben j�tsz�dik. A term�szet mindig is k�zel �llt a norv�g emberhez, �s ez a mes�kben is j�l t�kr�z�dik. A kir�lykisasszonyt elrabl�, zord jegesmedve sem m�s, mint egy elvar�zsolt kir�lyfi, akit csak v�lasztottja h�s�ges szerelme oldhat fel a gonosz t�nd�r �tka al�l.

H�ncsvir�g, alias Kari Trestakk, a norv�g Hamupip�ke, akit gonosz mostoh�ja el�z otthon�b�l. � egy harcos Hamupip�ke, aki megk�zd a maga herceg��rt, mondhatni igazi skandin�v tudatoss�ggal. H�ncsvir�g maga keresi meg a herceg�t �s kitart�an megdolgozik a meg�rdemelt boldogs�g�rt, m�g a kir�lyfi az utols� pillanatig nem �rt semmit a t�rt�n�sekb�l.

A H�ncsvir�g c�m� v�logat�s 23 mes�t tartalmaz. Askeladden t�rt�netek, ismert mes�k norv�g v�ltozatai, humoros, pajkos elbesz�l�sek, t�rt�netek. A h�tk�znapok tanuls�gair�l sz�l a Mikor a gazda volt a gazdasszony c�m� mese, ahol a f�rj len�zi a h�zi munk�t, de a v�g�n nagyon p�rul j�r.

Rengeteg vicces felismer�sre juthatunk a k�nyv �ltal, mint p�ld�ul: nem szabad t�l sokat dolgozni, mert az ember megcs�nyul t�le; milyen bus�s jutalommal j�rhat az �nzetlens�g azon speci�lis form�ja, ha megsajn�lunk egy az �t ment�n diderg� k�vet; mennyivel praktikusabb, ha az ember j�n�zki, mintha tele a zsebe.

Henrik Ibsen (1828-1906)

Ibsen a XIX. sz�zadi vil�girodalom legnagyobb dr�ma�r�ja.

K�lt�, de els�sorban dr�ma�r�, aki a dr�mai m�faj k�l�nb�z� v�ltozataiban alkotott p�ldamutat�t.  Legkor�bbi m�vei romantikus hazafias t�rt�nelmi dr�m�k , majd a k�z�pkori eml�keket is felid�zve dr�mai k�ltem�nyeket �rt. Ezut�n a polg�ri t�rsadalmat b�r�l� realista dr�m�ra v�ltott. Ez a realizmus egyre jobban tol�dik egyr�szt a naturalizmus, de ezzel p�rhuzamosan a szimbolizmus fel�. �let�nek �s �r�m�v�szi p�ly�j�nak alkony�n v�gs� h�rom dr�m�j�ban az �regkor, a semmibe vesz�s remekm�v� sz�npadi el�gi�it alkotja meg.

Elszeg�nyedett polg�ri csal�d fia. Az apa kor�n meghal, a fi�t nem lehet tov�bb tan�ttatni, keres� foglalkoz�st kell keresni a sz�m�ra. A gyermekkor�t�l igen �rtelmesnek bizonyul� �s minden ir�nt �rdekl�d� fi� el�g alkalmasnak l�tszik a patikusi p�ly�ra (a gy�gyszer�szet akkor m�g nem sz�m�tott tudom�nynak, hanem olyan iparnak, mint a cip�sz-, kov�cs- vagy asztalosmesters�g).

�rdekl�d�, s�t k�v�ncsi �s rendk�v�l sz�v�s olvas�-tanul� fajta volt. Hamar lett seg�d, �s elszeg�d�tt egy sarkk�r�n t�li, �r�k�s t�li hidegben m�k�d� kisv�rosi patik�ba.

A feln�v� Ibsent minden �rdekelte: t�rt�nelem, term�szettudom�ny, irodalom. M�g arra is szak�tott id�t, hogy nyelvet tanulhasson. N�met�l m�r itt olvasott. El�bb olaszul, majd franci�ul �s n�mik�pp angolul is megtanult.

Olvasm�nyait�l fellelkes�lve verses dr�m�t �rt Catilin�r�l, a hajdani r�mai l�zad� vez�rr�l. Ibsen m�r ifjan �rtett latinul, hiszen a XIX. sz�zad els� fel�ben m�g a latin volt az �rtelmis�g nemzetk�zi nyelve, ezt m�r a kisiskol�kban megtanult�k. Ibsen is a latin klasszikusokt�l ismerte meg a h�res �sszeesk�v�t.

A m�vet meg�rta, sz�npadra val�nak v�lte, �gy Bergenbe k�ldte a k�ziratot. A sz�nh�z lelkes dramaturgja v�lasz�ban meg�rta neki, hogy ez a m� sz�p irodalmi pr�b�lkoz�s, de nem sz�npadra val� dr�ma. �gy l�tszik, a m�velt �s tehets�ges szerz� nem tudja, milyen is a dr�ma. Javasolja teh�t, hogy tanulja meg, mert megtanulhat�.

Ibsen megsz�llottan tanult, tank�nyvk�nt forgatta a dramaturgia klasszikusait.

K�zben az oda is el-eljut� �js�gokb�l megtudta, hogy a v�rosok ifj�s�ga arr�l �br�ndozik, hogy Norv�gia v�gre elszakad Sv�dorsz�gt�l, �s egyre t�bbet emlegett�k a dics�s�ges eml�k� k�z�pkori nemzeti m�ltat. Most m�r � is ink�bb norv�g, hazafias hang� t�rt�nelmi dr�m�t akart �rni.

Amikor k�s�bb ezek egyik�t k�ldte el Bergenbe, hamarosan �rtes�tett�k, hogy a bemutat� m�r ki is van t�zve. �s ott, a bemutat� ut�ni viharos taps nyilv�nval�v� tette, hogy j� �tra l�pett. A sz�nh�z vezet�s�ge felaj�nlotta, hogy hagyja el a patik�t, j�jj�n Bergenbe dramaturgnak. Ibsen azonnal le�lt a sz�nh�z dramaturgszob�j�nak m�r r� v�r� asztal�hoz. �rt�en v�logatta a bemutathat� dr�m�kat, �s �rta a saj�t tov�bbi m�veit. Darabj�nak olyan sikere volt, hogy a f�v�ros is �tvette. Oda is elutazott a bemutat�ra, ott is marasztalt�k dramaturgnak, onn�t se ment vissza Bergenbe.

K�v�h�zban, az �r�k asztal�n�l ismerkedett meg egym�ssal Ibsen �s az akkor m�r sz�les k�rben n�pszer� Bjørnstjerne Bjørnson. Kezdett�l fogva vet�lyt�rsak voltak.

A f�v�rosban szatirikus v�gj�t�kokat �r, ami nem is tetszik a k�z�ns�gnek. Ez�rt �szt�nd�jjal R�m�ba megy, ahol h�rom �vet t�lt.

A tehets�ges �r�-k�lt� itt emelkedik vil�gh�ress�. Igen gyorsan megtanul olaszul, egy �v m�lva nemcsak olasz sz�vegeket ford�t norv�gra, de norv�g sz�vegeket, verseket is olaszra. Kil�p a sz�k�s nemzeti m�ltb�l �s nagy vil�gt�rt�nelmi dr�m�t �r: A cs�sz�r �s a Galileait Julianus r�mai cs�sz�rr�l. Kit�n� irodalmi m�, feledhetetlen irodalmi alkot�s, csak �ppen alig el�adhat�: k�t r�szben �sszesen t�z hossz� felvon�s. Olvas�sra, nem el�ad�sra val�. Ezt maga a szerz� is bel�tta.

Ezut�n �rja meg a Peer Gynt�t, ami igen r�vid id� alatt vil�gsiker lett.

Ekkor Ibsen hazament. V�rta az elismer�st. De Norv�gia vagy hallgatott, vagy g�nyol�dott a szimb�lumokkal teljes mesej�t�kon. Ibsen m�lt�n s�rt�d�tt meg. Drezd�ban olyan sikere volt, hogy m�ris felaj�nlott�k neki a dramaturgi �ll�st a h�res sz�nh�zban. Azonnal igent mondott. Otthon egy r�gi szerelem v�rta. Gyorsan megn�s�lt �s feles�g�vel egy�tt elutazott, hogy �vtizedekig haza se n�zzen. Ekkor tal�lta meg igazi dr�maform�j�t. Tulajdonk�ppen a polg�ri erk�lcs nev�ben marasztalta el a polg�ri t�rsadalmat. Nem volt forradalm�r lelk�, mint Bjørnson, hanem �t�l�b�r�. Olyan szigor� kritikus, aki az elvetend� helyett nem tud jobbat aj�nlani.

Meg�rta a N�r�t, majd ut�na a K�s�rteteket. Ezek igen hat�sosan megal�z�nak �s felh�bor�t�nak hirdett�k a n�k helyzet�t, a n�i egyenl�s�g hi�ny�t. Ezen a f�rfit�rsadalom �s a n�knek az a t�bbs�ge, amely nem is akart �n�ll�, egyenrang� lenni a f�rfiakkal, vil�gszerte felh�borodott. A sz�nh�zakban botr�nyok t�rtek ki el�ad�s k�zben, a sajt� t�bb hely�tt is b�ncselekm�nynek tartotta a dr�m�k meg�r�s�t, s m�g ink�bb el�ad�s�t.

Els� fia politikus lett, a f�ggetlen Norv�gia el�harcosa, k�s�bb k�l�gyminisztere. Otthon meg is n�s�lt, �s meglep� m�don Bjørnson l�ny�t vette feles�g�l.

Az id�s�d� Ibsen a k�sei �vekben az �reged�s egyre l�raibb dr�m�it adta az irodalomnak.

1899-ben �gy �rezte, hogy amit dr�m�ban el akart mondani, elmondta. Elbesz�l� k�ltem�nyeket akart �rni. A sz�zadfordul�n agyv�rz�st kapott, de csak a l�bai b�nultak meg. M�g volt �t �ve, �rt n�h�ny elbesz�l� k�ltem�nyt. Meg�rte, hogy Norv�gia v�gre elszakadhatott Sv�dorsz�gt�l. A felszabadult haza els� k�l�gyminisztere az � fia volt. Ekkor m�r osztatlanul �nnepelt k�lt� otthon, �r� a nagyvil�gban. 1906-ban, 78 �ves kor�ban halt meg.

Peer Gynt

(Fenti k�pet ugyanaz a Theodor Kittelsen rajzolta, akinek nev�t a H�ncsvir�g illusztr�l�s�n�l eml�tettem m�r.)

Ibsen t�bb darabj�val (N�ra, A vadkacsa, Solness �p�t�mester, Hedda Gabler) tal�lkoztam m�r kor�bban k�l�nb�z� aspektusokb�l (iskolai k�telez�, magamt�l olvastam, sz�nh�zban l�ttam), de a Peer Gynttel m�g soha. Ez�rt v�lasztottam most ezt a m�v�t.

A Peer Gynt Ibsen �tfelvon�sos, n�pmesei ihlet�s� dr�mai k�ltem�nye, amit 1867-ben �rt. A XX. sz�zad folyam�n a Peer Gynt lett az �r� egyik legismertebb m�ve. Magyar ford�t�sban el�sz�r 1899-ben adt�k ki.

A darabot el�sz�r 1876. febru�r 24-�n mutatt�k be, els� magyarorsz�gi bemutat�ja pedig a Magyar Sz�nh�zban volt, 1917. j�nius 2-�n.

Peer Gynt testes�ti meg a vil�gh�d�t�sra �s �nkiteljes�t�sre v�gy� polg�ri individualizmus teljes cs�dj�t.

A m� t�bb s�kon mozog egyszerre: a val�s�gban �s a k�pzeletben; t�bbf�le st�lus �s versel�s jellemzi a sz�veget. Falusi �letk�p �s l�tom�s, szatirikus jelenetek, par�di�k k�vetik egym�st; a val�s�gos szerepl�k mellett t�bbf�lek�ppen �rtelmezhet� szimbolikus figur�k l�pnek sz�nre. Mindez nagyon megnehez�ti a sz�npadra �ll�t�st. Ennek ellen�re a Peer Gynt nagy sz�nh�zi karriert futott be.

Haz�j�ban olyannyira n�pszer�, hogy a darab norv�giai helysz�neit �sszek�t� utat Peer Gynt �tj�nak h�vj�k.

A m� k�zponti probl�m�ja az individualizmus, a polg�ri vil�g �j parancsa, a „L�gy �nmagad!” A darab f�h�se Peer Gynt, a naplop� falusi suhanc, aki l�legzetel�ll�t� kalandokkal henceg, az erd�ben k�sz�l, �s szakadatlan v�gya az, hogy „�nmaga legyen”. Bej�rja a vil�got, s egy �leten �t igyekszik �nmag�hoz eljutni.

A hat�rtalan lehet�s�geket kerget� Peer a f�ld alatt lapul� trollok k�zt tanulja meg a fullaszt� v�gess�g aranyszab�ly�t: az �letet a f�lelem korm�nyozza, s mindaz, ami van, sz�ks�gszer�, teh�t el kell fogadni. Peer �nb�lv�nyoz�s�nak, moh� becsv�gy�nak sz�ntere Amerika �s a gyarmatok. A falusi leg�nyb�l nagyst�l� �zletember lett, megfogadta a n�pmesei alakb�l szimb�lumm� n�v� Nagy G�rbe tan�cs�t: Ker�lj! A saj�t egy�nis�g�t�l b�dult Peer Gynt szemf�nyveszt� �gyess�ggel alkalmazkodik; haj�in egyszerre sz�ll�t b�lv�nyokat �s bibli�t, rabszolg�kkal is kereskedik, s a korszellemnek megfelel�en arannyal akarja megval�s�tani elk�pzelt, csod�latos �nj�t. Kifosztj�k, pr�f�t�nak csap fel az arabok k�zt, egyre k�rosabbra duzzadva, egyre tartalmatlanabbul, �s mikor az �r�ltekh�z�ban az elmebetegek az �n cs�sz�r�v� koron�zz�k, a dr�ma az egy�nis�gkultusz megsemmis�t� b�r�lat�t mondja ki.

Peer Gynt azonban nem tud �nmaga lenni. Amikor �gy �rzi, hogy c�lba �rt, a Nagy G�rbe – a hagyom�nyok, a konvenci�k, a t�rsadalmi szab�lyok, az �vatos ker�l�utak, a k�nyelmes hazugs�gok megtestes�t�je – mindig megalkuv�sokra, m�dos�t�sokra k�nyszer�ti. Peer pedig hallgat r�. Mert mindig visszariad a k�vetkezetess�gt�l; csak azt v�llalja, ahonnan m�g van vissza�t. �lete kezdet�n anyja, Aase any�, v�g�n pedig Solvejg, igazi �nmag�nak �szinte szerelme t�kr�zi, �rzi Peer val�di l�ny�nek esszenci�j�t, csak Solvejg v�rja �lete v�g�n a nagy v�ndor�tr�l visszat�r�, megf�radt embert.

A Peer Gyntben Ibsen a nagyszab�s� polg�reszm�nyek elsek�lyesed�s�nek �ll�t t�kr�t. Ennek hat�s�t a szem�lyis�g �rt�kveszt�s�ben mutatja ki: a hazugs�gban, az ill�zi�k kerget�s�ben, az ember val�di k�ldet�s�t�l idegen �nz�sben �s �rdekhajh�sz�sban. Aase �s Solvejg h�s�ge, minden megpr�b�ltat�st ki�ll� szolidarit�sa jelzi a kiutat e szem�lyis�g- �s vil�gv�ls�gb�l.

Peer Gyntnek "szakadatlan v�gya, hogy �nmaga legyen", �m aki nem tud m�sok�rt �s m�sokban is �lni, az elveszti �nmag�t.