Semmi sem volt tudatos, mentem a lehet� legkisebb ellen�ll�s ir�ny�ba. Az volt a sziszt�m�m, hogy nem volt sziszt�m�m, egyszer�en csak n�ztem, amit siker�lt levad�sznom sz�momra �rthet� nyelven.

Aki �sszeszedett, szakmai �ttekint�st szeretne, l�togasson el ide �s ide. N�lam meg marad a f�leg kort�rs filmeket �rint�, ink�bb impresszi�kon alapul� megk�zel�t�s.

Sajn�lom, hogy egyetlen igazi v�gj�t�k sem akadt fenn a h�l�mon, �s a h�rom, tudatosan keresett alkot�st (Dalok a konyh�b�l; Oslo, augusztus; �dv�z�lj�k Norv�gi�ban!) nem siker�lt abszolv�lnom.

De ne adj�tok fel ezen a ponton az olvas�st, mert �gy is maradt el�g nagy mer�t�s ahhoz, hogy legyen mir�l �rtekeznem.

A norv�g sz�n�szekr�l, rendez�kr�l nem sokat tudtam kor�bban. Liv Ullmannt persze ismertem, de rajta k�v�l senkit. Most is csak annyival tudok hozz�j�rulni az ismeretterjeszt�shez, hogy felsorolom azokat a m�v�szeket, akiknek arc�val, alkot�saival, alak�t�saival t�bbsz�r tal�lkoztam (t�bb�k neve felbukkan amerikai filmek st�blist�j�n is), �gy gyan�that�an a jelenlegi filmes gener�ci� foglalkoztatottabb egyedei k�z� tartoznak.

A legt�bb filmet Nils Gaupt�l l�ttam (Nyomkeres�, Csillaghercegn�, Az utols� kir�ly), aki egy sz�mi rendez� �s egyik alkot�s�t Oscarra is jel�lt�k.

Hans Petter Molandt�l krimiket tal�ltam (Hajsz�l h�j�n �riember, Az elt�n�s sorrendj�ben), haverj�val, Stellan Skarsgårddal a f�szerepben.

Bent Hamer az egyik legnagyobb vesztes�gem, mert t�le csak a T�tumfaktumot �s az O’ Hortent siker�lt abszolv�lnom, pedig sokkal t�bbet szerettem volna.

A Joachim Rønning - Espen Sandberg direktor du� is dicsekedhet Golden Globe �s Oscar jel�l�ssel (Kon-Tiki), l�ttam m�g munk�ik k�z�l a Max Manust, �s �k jegyzik a Las Bandidast, illetve A Karib-tenger kal�zainak 5. r�sz�t is.

Az utols� k�t n�v annak bizony�t�ka, hogy tov�bbi norv�g rendez�k is mocorognak hollywoodi megaprodukci�k k�r�l. Roar Uthaug, akit�l a Menek�l�st tudtam megn�zni, rendezi az �j Tomb Raidert, Morten Tyldum pedig Nesbø feldolgoz�s�r�l, a Fejvad�szokr�l ismert, na meg a K�dj�tszm�r�l �s az Utaz�kr�l.

Miel�tt r�t�rn�k a norv�g sz�n�szekre, musz�j megeml�teni – hi�ba nem norv�gok - a sv�d Stellan Skarsgårdot (Hajsz�l h�j�n �riember, �rd�gsziget, Az elt�n�s sorrendj�ben) �s kettes sz�m� fi�t, Gustafot (Kon-Tiki, Vikingek),

mert ap�t el�szeretettel foglalkoztatj�k a norv�g rendez�k is, a fi� pedig zseni�lis alak�t�st ny�jt a Vikingek Flokijak�nt.

�s persze kivel m�ssal is vezethetn�m fel a norv�g sz�n�szek sor�t, mint Liv Ullmannal.

Toki�ban sz�letett 1938-ban, ahol rep�l�m�rn�k apja �ppen dolgozott, �s n�h�ny �vig Kanad�ban is �lt, miel�tt a csal�d hazat�rt volna Norv�gi�ba. A visszah�z�d�, �rz�keny l�ny im�dta a filmeket, az iskolai sz�niel�ad�sokon egy szem�lyben volt �r�, rendez� �s f�szerepl�. Az �tvenes �vekben Londonban folytatott sz�ni tanulm�nyokat, a hatvanas �vek elej�n pedig az osl�i Nemzeti Sz�nh�z tagja lett.

Ekkoriban k�t�tt bar�ts�got sv�d koll�gan�j�vel, a Bergman-filmekben szerepl� Bibi Anderssonnal. A rendez� felfigyelt hasonl�s�gukra �s Persona c�mmel forgat�k�nyvet �rt sz�mukra. Ebben Ullmann, aki nem besz�lt sv�d�l, n�ma szerepet kapott, de �gy is k�pes volt az �rzelmek sokas�g�nak kifejez�s�re. K�s�bb annyira megtanulta a nyelvet, hogy a vil�g nagyobb r�sz�n azt hiszik, nem norv�g, hanem sv�d nemzetis�g�.

Ezzel a filmmel kezd�d�tt szoros szakmai �s mag�n�leti kapcsolata Ingmar Bergmannal, akivel 1965-t�l �t �vig egy�tt is �lt, a rendez�t�l sz�letett egyetlen gyermeke, a ma m�r �r�k�nt sikeres Linn Ullmann. Bergmannal t�z filmet k�sz�tett (Persona, Farkasok �r�ja, Sz�gyen, Szenved�ly, Suttog�sok �s sikolyok, Jelenetek egy h�zass�gb�l, Szemben �nmagunkkal, K�gy�toj�s, �szi szon�ta).

K�tszer jel�lt�k Oscar-d�jra.

Hollywoodban nem tudott karriert befutni, mert visszautas�totta a szerinte t�l er�szakos forgat�k�nyveket.

Ullmann rendez�ssel is foglalkozik. Filmjei sarokpontja a hit, �s egy�bk�nt is az olyan alkot�sokat kedveli, amelyek szeretetet, meg�rt�st, szolidarit�st sugallnak �s gondolatokat �bresztenek.

Sz�npadi sz�n�szn�k�nt is kiv�l�. Legismertebb szerepe Ibsen N�r�ja.

Ullmann sz�npadi rendez�k�nt Amerik�ban 70 �vesen deb�t�lt. A v�gy villamosa c�m� Tennessee Williams-darabban Cate Blanchettet instru�lta hatalmas sikerrel. Ezut�n sz�npadra vitte O’Neill Utaz�s az �jszak�ba c�m� m�v�t, amelyben maga is j�tszott (25 �v ut�n el�sz�r l�pett sz�npadra sz�l�haz�j�ban).

Liv Ullmann filmes munk�ja elismer�sek�nt sz�mos �letm�d�jat kapott.

A nyolcvanas �vekt�l �rdekl�d�se a politika fel� fordult, az UNICEF j�szolg�lati k�ld�ttek�nt beutazta a vil�g sz�mos v�ls�g�vezet�t.

K�t alkalommal ment f�rjhez �s k�tszer v�lt el, m�sodik, amerikai f�rj�vel t�bb mint k�t �vtizedig �lt New Yorkban.

Innent�l pedig m�r csak felsorol�sszer�en k�vetkezzenek az �ltalam leggyakrabban l�tott sz�n�szek:

Aksel Hennie Max Manus, Hajsz�l h�j�n �riember, Fejvad�szok, (Ment�exped�ci�)

Anders Baasmo Christiansen Kardfog kapit�ny, Hajsz�l h�j�n �riember, Kon-Tiki, Csillaghercegn�, Az elt�n�s sorrendj�ben

Bjørn Floberg Dina vagyok, Varg Veum, O’Horten, Hajsz�l h�j�n �riember, (Kingsman)

Jakob Oftebro Max Manus, Varg Veum, Kon-Tiki, Csillaghercegn�, Az elt�n�s sorrendj�ben, Az utols� kir�ly, H�ember

Kristofer Hivju Az elt�n�s sorrendj�ben, Az utols� kir�ly, (Tr�nok harca)

Kristoffer Joner �rd�gsziget, Babycall, Az Orheim sz�zad, Doktor Proktor, (A visszat�r�)

Pål Sverre Hagen Max Manus, Az �letm�v�sz, Kon-Tiki, A Ragnarok-rejt�ly, Az elt�n�s sorrendj�ben, Az utols� kir�ly

Rolf Kristian Larsen Max Manus, Az �letm�v�sz, Az Orheim sz�zad

Thorbjørn Harr Az utols� kir�ly, Vikingek

Tobias Santelmann Varg Veum, Kon-Tiki, Menek�l�s, Ti�d vagyok, Az elt�n�s sorrendj�ben, (Holtpont)