Lesz itt minden, k�rem sz�pen. Majdnem becs�szott horror is, de a N�ci zombik annyira ideges�t�en gagyi, hogy k�ptelen voltam v�gign�zni. A t�nylegesen abszolv�lt filmek el�g sz�les m�faji sk�l�n mozognak, ez�rt, hogy valami fazonja legyen a t�rt�netnek, kategoriz�ltam �ket. Ez n�hol kicsit er�ltetett, r�ad�sul nem minden alkot�s tiszt�n norv�g, t�bb egy�ltal�n nem az, csak t�m�jukban kapcsol�dnak a norv�g t�rt�nelemhez vagy irodalomhoz.

 

IFJ�S�GI

Bar�tom Knerten

Lillebror csal�dja kik�lt�zik a v�rosb�l. Apuk�ja h�zal� bugyi�gyn�k,

akinek nem sok bab�r terem vid�ken, viszont �j h�zuk jelent�s fel�j�t�sra szorul, amihez p�nz kell. Ez�rt anyuk�ja munk�t v�llal egy kisboltban elad�k�nt, ahov� elcsemp�szi mag�val kisebbik fi�t is, mert nincs kire hagynia (az nem vil�gos, hogy mi�rt nem j�r iskol�ba, amikor a b�tyja meg igen).

A kisfi� mag�nyos �s unatkozik mindaddig, ameddig egy fadarabot ki nem nevez bar�tj�nak (elkereszteli Knertennek), ami megelevenedik (persze csak az � sz�m�ra), onnant�l pedig egy�tt keverednek mindenf�le kalamajk�ba.

Hogy mikor j�tsz�dik a t�rt�net, csak a folytat�sb�l der�l ki konkr�tan (azt az�rt kor�bban is levett�k, hogy r�gebben). A tr�n�r�k�s esk�v�j�t k�zvet�ti a t�v�, teh�t 1968-at �runk.

A bonyodalmak hasonl�ak az els� r�szben l�tottakhoz, sokszor ideges�t�, ahogy Lillebror nem kibogozza, hanem megkutyulja a dolgokat, �s hajmereszt� szitu�ci�kba keveredik a saj�t h�lyes�ge miatt. Itt is szomor�, ahogy a kisfi� mag�nyosan t�bl�bol, alig akad bar�tja. Valahogy beteg ez az eg�sz fab�bu vonal is, f�leg azut�n, hogy Knerten becsajozik.

�s hogy nem �llnak meg Karolin�val a smaciz�sn�l, arra tan�bizonys�gul szolg�l a k�vetkez� k�p, amely a harmadik r�sz t�rt�n�seire utal (ezt m�r nem mutatt�k be n�lunk).

Vannak persze tanuls�gok, meg nagyon hangulatos a ’68-as norv�g �let �br�zol�sa, de nekem �sszess�g�ben m�gsem tetszik.

A film am�gy az �szaki kult�rk�rben rendk�v�l n�pszer� Anne-Cath Vestly gyerekk�nyveib�l k�sz�lt. Sem a film alapj�ul szolg�l� k�nyv, sem a szerz� m�s m�ve nem olvashat� magyarul.

De a n�pszer�s�g biztos igaz lehet, mert csom� olyan d�sz- �s haszn�lati t�rggyal tal�lkoztam a neten, amelyen Knerten �s Karolina romantik�zik.

 

Csillaghercegn�

Aranyhaj hercegn� szeretn� szenteste a kar�csony csillag�t feltenni a f�ra cs�csd�sznek. Sz�lei hi�ba mondj�k neki, hogy annak az �gen kell t�nd�k�lnie, hogy mindenkinek jusson a f�ny�b�l, csak bed�l a kir�ly unoka�ccs�nek, aki a tr�nt akarja megszerezni. A gr�f sz�vetkezik egy boszork�nnyal,

akivel r�dum�lj�k Aranyhajat, eredjen a csillag nyom�ba �s szerezze meg. A kisl�ny nekiv�g az erd�nek, a boszorka pedig elt�nteti.

Sz�lei hi�ba keresik gyermek�ket, sehol sem tal�lj�k. A kir�lyn� sz�ve megszakad b�nat�ban, a kir�ly pedig meg�tkozza a kar�csony csillag�t, mint minden szerencs�tlens�g okoz�j�t. A csillag erre elt�nik, �s s�t�ts�g borul a birodalomra. Egy �reg b�lcs j�slata szerint, ha a kir�ly 10 �ven bel�l megleli a csillagot, visszakapja le�ny�t. A 10 �v hamarosan letelik, ha azonban a kir�ly a mostani kar�csonykor sem tal�lja meg a csillagot, �r�kre elvesz�ti gyermek�t.

Egy Szonja nev� kisl�ny megsz�kik az �t fogva tart� �s dolgoztat� tolvaj csal�dt�l. Menek�l�s k�zben a kir�lyi udvarba keveredik, meghallja Aranyhaj t�rt�net�t, megind�tja a kir�ly b�nata �s a csillag keres�sre indul. A boszi �s a gr�f persze h�tr�ltatni igyekeznek, de sz�mos seg�t�t�rsa akad Moha man�,

egy barnamedve,

az �szaki sz�l

�s a Mikul�s szem�ly�ben.

Kedves, b�r meglehet�sen kisz�m�that� �s k�z�pszer� mese, ami t�bb m�sikra eml�keztet (H�feh�rke, Hamupip�ke).

 

Igazi, �r�lt szerelem

A 10 �ves Anne belez�g a gyerekkori Varnus Xav�rra eml�keztet� �j oszt�lyt�rs�ba, �s eg�szen elvetem�lt dolgokra k�pes az�rt, hogy megszerezze.

Ha �gy vessz�k, aranyos. Ha meg belegondolunk, hogy ezek a m�dszerek esetleg r�sz�t fogj�k k�pezni a feln�tt Anne n�i eszk�zt�r�nak is (mint ahogy l�thatunk erre p�ld�t b�ven n�t�rsaink k�r�ben), akkor viszont f�lelmetes. �gyhogy szerintem Jørgen, ny�lcip�. Biztos, ami biztos.

 

Kardfog kapit�ny �s a Lama Rama kincse

Kal�z puki, puc�r fen�k mutogat�s, pukip�rna, retard�lt kir�ly. �gy hangzik zanz�s�tva minden id�k legdr�g�bb norv�g filmj�nek tartalma.

Ami az�rt szomor�, mert ki�ll�sra (d�szlet, jelmez, l�tv�ny) nagyon rendben van.

De a sztori…h�t az csapnival�. �rvagyerek �ldeg�l a kal�zok k�zt,

akiknek a vez�re egy feh�rre p�derezett arc� Hook-hasonm�s.

Elindulnak egy retard�lt, piperk�c, mindig m�s �s mindig rettenet par�k�t visel� kir�ly gy�ngy��rt, ami val�j�ban egy orbit�lis m�ret� Faberg� toj�s.

Mindez altesti �s arckapar�s po�nokkal f�szerezve. Nagyon-nagyon rossz.

Ez az�rt is szomor�, mert Kaptein Sabeltann egy olyan mesefigura Norv�gi�ban, akinek a t�rt�net�n gener�ci�k n�ttek fel, �s aki a sz�rakoztat�ipar minden l�tez� m�faj�ban jelen van. Kardfog kapit�ny ugyanis egy sz�ndarab h�sek�nt kezdte a p�lyafut�s�t m�g a '90-es �vek elej�n, de akkora n�pszer�s�gre tett szert, hogy az�ta k�nyvekben, k�preg�nyekben, rajzfilmekben �s sz�m�t�g�pes j�t�kokban is folytat�dtak a kalandjai. S�t, m�r saj�t vid�mparkja is van a karakternek.

 

T�RT�NELMI

Az utols� kir�ly

A kir�lyt megm�rgezteti egyik embere, hogy elfoglalhassa annak tr�nj�t. A haldokl� uralkod� m�g utols� lehelet�vel kib�ki, hogy van egy t�rv�nytelen fia.

Ezzel elindul egy olyan �ld�z�s-menek�l�s t�rt�net, ami engem J�zus Egyiptomba val� kimenek�t�s�re eml�keztet. Hisz a csecsem� Haakon Haakonsonnak pusztulnia kell, nehogy jogot form�lhasson a tr�nra. A kir�lyh� ny�rfal�b�ak magukhoz veszik a kisfi�t �s er�ltetett menetben, havas hegyeken �s v�lgyeken �t megpr�b�lj�k c�lba juttatni annak �rdek�ben, hogy megakad�lyozz�k a gonosz tr�nk�vetel�t terve megval�s�t�s�ban.

Ut�bbi h�vei, a baglerek �ld�zik a kis csapatot, n�hol �ssze is csapnak vel�k.

Nek�nk, akik nem ismerj�k behat�an a norv�g t�rt�nelmet, kicsit neh�z k�vetn�nk a kikivelvant. Annyit l�tunk, hogy a ny�rfal�b�ak szeg�nyesebben �lt�z�ttek, s�l�cen k�zlekednek, �s sima �jjal harcolnak.

Ezzel szemben a baglerek lovon �lnek p�nc�lban, �s sz�mszer�jat haszn�lnak.

De hogy ki honnan j�tt, mi a motiv�ci�ja, nem siker�l egy�rtelm�en megfejteni.

A ny�rfal�b�ak mindenesetre sokkal �gyesebben tudnak man�verezni s�l�cen, mint a baglerek a lovakkal, hisz olyan terepen is boldogulnak, ahov� ut�bbiak nem tudnak eljutni.

A kisfi�t k�t fick� cipeli felv�ltva: Jakob Oftebro �s Kristofer Hivju. Ut�bbi megtestes�ti a v�delmez�, v�r�s, skandin�v �ser�t, b�rki sz�vesen r�b�zn� az �let�t. K�zben meg vajb�l van a sz�v�k, kifejezetten meghat� az a jelenet, amikor a maguk esetlen m�dj�n gondoskodnak a picir�l �s j�tszogatnak vele.

Sz�pek a s�el�s jelenetek, meg a r�vid l�b�, hossz� sz�r�, mok�ny kis lovak v�gt�ja, tov�bb� l�tv�nyosak a harcok is.

Pål Sverre Hagen, mint f�gonosz nem t�l fajs�lyos. Neh�z is ezzel a helyes szomsz�dsr�c fizimisk�val, de lehet, kicsivel t�bb tehets�ggel fel lehetett volna ezt oldani.

Nils Gaup szerintem laposra rendezte ezt a filmet, aminek t�rt�nete a norv�gok sz�m�ra kiemelked� jelent�s�ggel b�r, de ilyen form�ban az outsidereket nem tudja beszippantani.

Na de ennyivel persze nem �rem be, ha m�r az utunkba ker�lt ez a t�ma, musz�j kibogoznunk az �sszef�gg�seket, t�bbet megtudnunk p�ld�ul a ny�rfal�b�akr�l. Ehhez viszont a kis csecsem� kor�hoz k�pest h�rom kir�lynyira kell visszamenn�nk az id�ben.

V. Magnust m�r gyerekkor�ban tr�nra �ltette apja, de a n�p nem tudott belenyugodni abba, hogy uralkod�ja ne Sz�phaj� Harald fi��gi ut�dai k�z�l ker�lj�n ki, �gy m�r a gyermek kir�lyra is sok tr�nk�vetel� t�madt.

A legveszedelmesebb Eystein Mejla felkel�se volt, aki p�rth�veit m�ly sziklaszakad�kokban gy�jt�tte �ssze. Ott �ltek rettenetes szeg�nys�gben, olyan szeg�nyek voltak, hogy m�g ruh�juk sem volt, hanem ny�rfa k�rg�vel fedt�k be l�bukat �s derekukat. Ez�rt nevezt�k el �ket ny�rfal�b�aknak (birkebeinerek). Vad bogy�kon �ltek, a ny�rfa felhas�tott oldal�b�l kicsorg� levet itt�k, ny�rfah�jat r�gcs�ltak, de b�tors�gukat nem vesztett�k el.

Magnus legy�zte a felkel�s�ket, �s sz�tverte �ket. Eystein egy paraszt kunyh�j�ba menek�lt, de a paraszt ahelyett, hogy mened�ket adott volna neki, agyonverte �s holttest�t elvitte Magnus kir�ly el�. Mialatt ez az ellens�g hull�j�t szeml�lte, hirtelen odaugrott egy ny�rfal�b�, akit addig nem vettek �szre, �s olyan s�lyos sebet ejtett a kir�lyon, hogy csak nagy nehezen gy�gyult fel bel�le.

A mind�ssze vagy 70 f�re olvadt ny�rfal�b�ak �l�re most egy rendk�v�l vakmer� f�rfi�, Sverre �llt. Nagy sereget gy�jt�tt maga mell� �s haddal t�madt a kir�lyra: az �tk�zetben ha Magnus nem is, de �desapja, Erling elesett.

Magnusnak menek�lnie kellett az orsz�gb�l, de d�n seg�ts�ggel visszat�rt �s v�ltakoz� szerencs�vel harcolt Sverre ellen, m�gnem 28 �vesen egy tengeri �tk�zetben meghalt. Ut�da – t�rv�nyes fia nem l�v�n – Sverre lett, aki 1184-t�l 1202-ig, hal�l�ig uralkodott. Neki is sz�mos tr�nk�vetel�vel kellett szemben�znie, akiket k�zdelm�kben az �gynevezett baglerek (kamp�s botot visel�k) t�mogattak.

A tr�non t�rv�nytelen fia, III. Haakon k�vette (az � meg�l�s�vel indul a film). Hirtelen hal�l�t �ll�t�lag m�reg okozta, amelyet sv�d mostohaanyja, Margit felbujt�s�ra kevertek az ital�ba. A m�reg olyan er�s volt, hogy a kir�ly holtteste felduzzadt, elk�k�lt �s alaktalan t�megg� v�lt. Haakon p�rth�vei ez�rt meg akart�k �lni a kegyetlen mostoh�t, de annak siker�lt Sv�dorsz�gba menek�lnie.

Haakon nem n�s�lt meg, egy t�rv�nytelen gyermeket hagyott maga ut�n h�tra Varteigi Ing�t�l: Haakon Haakonsont.

Miut�n elismert�k III. Haakon t�rv�nytelen, ut�sz�l�tt fi�nak, Sverre unok�j�nak, Haakon az �j kir�ly, II. Inge udvar�ban nevelkedett. 1217-ben, Inge hal�la ut�n Sverre h�vei, a ny�rfal�b�ak �t emelt�k a tr�nra. A sz�rmaz�s�t �vez� – f�k�nt egyh�zi k�r�kben elterjedt – k�telyeket eloszlatta, hogy Haakon �desanyja ki�llta a t�zesvas-pr�b�t.

 

Into the White

1940 �prilis�ban a havas norv�g hegyek k�zt lel�vi egym�st egy n�met bomb�z� �s egy brit vad�szg�p.

A t�l�l�k elindulnak a tombol� h�viharban mened�ket keresni, �s ugyanabban az elhagyatott vad�szkunyh�ban k�tnek ki.

Kezdetben meglehet�sen fesz�lt a viszony a kocka, szab�lyk�vet� n�met hadnagy

�s a posh angol sz�zados k�z�tt.

El�ker�lnek nemzeti sztereot�pi�k, amik miatt kinevetik, lekicsinylik egym�st, de j�nnek persze pozit�vumok is, ami meg�rinti �ket �s elkezdik respekt�lni a m�sikat.

A borzalmas h�vihar nem engedi �ket tov�bbmenni, �gy a k�nyszer� �sszez�rts�gban egy�tt osztoznak j�ban-rosszban, a ny�ls�ltben, a padl�deszka alatt tal�lt �lelem �s pia f�l�tti �r�mben �ppen �gy, mint a fagyoskod�sban vagy az amput�l�sban. Lassacsk�n bajt�rsakk�, bar�tokk� v�lnak.

Egy�tt gy�ny�rk�dnek a sarki f�nyben, a csod�latos norv�g t�jban,

buliznak, �nekelnek �s t�ncolnak,

f�veznek, filozof�lnak, megosztj�k egym�ssal legbens�bb titkaikat �s v�gyaikat, �s elt�zelik a Mein Kampfot, amit a m�g szinte gyerek t�rsuk hozott mag�val, Hitler ir�nti felt�tlen csod�lat�t�l vez�relve.

K�z�sen tervezgetik a menek�l�st is, amit azt�n kereszt�lh�z a lezuhant g�pet megtal�l�, ezen nyomon r�juk tal�l� norv�gok �rkez�se. H�seink kiz�kkennek a k�v�l�ll�s idillj�b�l, �jra a h�bor� val�s�g�ban tal�lj�k magukat �s r��brednek, mennyire viszonylagos fogalom is a biztons�g, hogy sokak sz�m�ra �rtelmezhetetlen ebben a helyzetben a humanizmus.

Azt�n hogy a h�bor� ut�n hogy alakult a szerepl�k sorsa, arra t�nyleg csak annyit lehet mondani, hogy csup�n az �let tud ilyen t�rt�neteket produk�lni.

A k�t kiv�l�t alak�t� tiszten k�v�l remekek a mell�kszerepl�k is: A felolvas�b�l ismert David Kross �s Ron Weasley.

 

Max Manus

Max Manus a norv�g ellen�ll�si mozgalom egyik �tt�r�je volt a II. vil�gh�bor� alatt.

Aznap t�rt haza a finn-orosz h�bor�b�l (ahol a szovjetek ellen �nk�ntesk�nt harcolt), amikor a n�metek megsz�llt�k Norv�gi�t. Ellen�ll� csoportot szervezett, t�rsaival r�piratokat terjesztettek.

Letart�ztatta a Gestapo, de kalandos k�r�lm�nyek k�z�tt megsz�k�tt.

Ezut�n Sk�ci�ba ment kik�pz�sre. Visszat�rve Norv�gi�ba szabot�zsakci�kat hajtott v�gre bar�taival a n�ci megsz�ll�k ellen. Haj�kat robbantottak fel, t�bbek k�z�tt az SS Donaut is, amely a n�met hadig�pezet sz�m�ra k�l�n�sen jelent�s volt.

Az �, �s elesett t�rsai eml�ke el�tt tiszteleg ez az izgalmas, sz�pen f�nyk�pezett film.

 

Nyomkeres�

A lappok k�z�tt 1000 �ve, nemzed�kr�l nemzed�kre, sz�jr�l sz�jra j�r� legend�t dolgoz fel a film.

Aigin csal�dj�t lem�sz�rolj�k a fekete ninja ruh�s cs�rtet�k,

a csudik (a lappokkal ellent�tben nem sz�rke-barna-sz�r�s r�nszarvas ruh�ban, hanem fekete, �larcos ancugban j�rnak,

nem siklanak kecsesen a havon, hanem vaddiszn�k m�dj�ra cs�rtetnek a t�rdig �r� h�ban, nem sima, hanem sz�mszer�jat �s k�st haszn�lnak, �s v�logat�s n�lk�l legyilkolnak mindenkit), am�g � vad�szni volt.

A fi�t is �ld�z�be veszik,

de megl�p t�l�k, �s egy m�sik telep�l�sen tal�l mened�ket. Az ottani lakosok megijednek a vesz�lyt�l, ami r�juk leselkedik az�ltal, hogy a fi� nyom�n megtal�lhatj�k �ket a feket�k, �gy tov�bb �llnak.

                                                                                                                      

Nem �gy a fi�, aki marad �s bossz�t �ll csal�dj��rt.

Mint akci�film nem annyira �t�t� a kivitelez�s (n�hol a Bruce Lee filmek megmosolyogtat� hangulat�t �s be�ll�t�sait id�zi), de a csod�san zord t�jak �s a lapp �letforma bemutat�sa miatt m�giscsak �rdemes megn�zni. V�laszt kapunk bel�le arra is, mi�rt kunkori a cip�j�k orra.

A sarkk�r�n t�li hideg szeml�ltet�s�re pedig el�g besz�des, hogy mindenki �reg b�csinak t�nik, mert bajuszuk-szak�lluk d�rlepte.

Nils Gaup legh�resebb, Oscarra jel�lt filmje.

 

Telemark h�sei

Ez egy 1965-�s amerikai film, Kirk Douglas-szel a f�szerepben.

Ami miatt felker�lt a list�ra, az egy II. vil�gh�bor�s norv�g esem�ny, ami a film t�m�j�t szolg�ltatta.

A n�meteknek nem siker�lt a h�bor� v�ge el�tt atomfegyvert el��ll�taniuk. A kutat�ssal le voltak maradva, �s alapanyaguk sem volt el�g. Ut�bbit nagyr�szt annak a hat norv�g kommand�snak k�sz�nheti a vil�g, akik elszabot�lt�k Hitler titkos atomprogramj�t.

Az atombomba gy�rt�s�hoz l�tfontoss�g� a neh�zv�z. Norv�gi�ban volt egy vegyi gy�r, ahol a vil�gon el�sz�r �ll�tottak el� nagyobb mennyis�gben neh�zvizet 1934-ben, a m�tr�gyagy�rt�s mell�kterm�kek�nt. Amikor a n�metek lerohant�k Norv�gi�t, elfoglalt�k a gy�rat is, meger�s�tett�k a v�delm�t, �s felp�rgett�k a neh�zv�z gy�rt�s�t, hogy legyen mi t�pl�lja a szupertitkos atomfegyver programot. A sz�vets�gesek t�bbsz�r bomb�zt�k a gy�rat, illetve k�ldtek kommand�t szabot�zs akci�kra, de ezzel csak az �rt�k el, hogy a n�metek bevehetetlen er�d�tm�nyt csin�ltak bel�le. Rengeteg felfegyverzett katona, �s s�r� aknamez� �rizte a l�tes�tm�nyt, amit kiz�r�lag egy 200 m�ter m�ly szakad�kon �t�vel�, 70 m�ter hossz� h�don lehetett megk�zel�teni.

1943 febru�rj�ban hat norv�g kommand�st ejt�erny�vel dobtak le j� messze a gy�rt�l, egy het�kbe telt, mire s�talpakon megk�zel�tett�k a c�lt, �s kapcsolatba l�ptek a helyi ellen�ll�kkal. A gy�r megk�zel�t�s�t �gy oldott�k meg, hogy az �jszaka k�zep�n lem�sztak a 200 m�teres, jeges szakad�kba, �tkeltek az alj�n a foly�n, majd a t�loldalon felm�sztak.

Kiker�lt�k az aknamez�ket, az �r�ket, egy ablakon �t bem�sztak, felrobbantott�k a neh�zv�z labort,

azt�n sz�pen lel�ptek az �ld�z�ik el�l, �s 400 kilom�tert s�eltek a vadonban, hogy �t�rjenek Sv�dorsz�gba. Ahol kider�lt, hogy a gy�rt�st siker�lt ugyan t�nkretenni, de a n�cik neh�zv�z tartal�kai nem semmis�ltek meg mind. A kommand� ez�rt visszafordult, �s �jra lecsapott: ez�ttal a neh�zvizes hord�kat sz�ll�t� kompn�l. Ism�t hi�ba volt a rengeteg �llig felfegyverzett katona, besziv�rogtak a komp szem�lyzet�be, �s a rakom�nnyal egy�tt a Tinnsjø-t� fenek�re s�llyesztett�k.

Ennek a rendk�v�l vakmer� esem�nysorozatnak izgalmas feldolgoz�sa a film.

 

Vikingek

A Vikingek egy �r-kanadai t�rt�nelmi telev�zi�s filmsorozat. Az alapt�rt�net a Ragnar Lothbrokr�l sz�l� sag�kb�l �s mitol�giai �r�sokb�l mer�t, amely a f�ldm�ves �s harcos felemelked�s�t mes�li el, aki t�rsaival els�k�nt haj�zik nyugatra �s jut el Angli�ba. Egy csal�d t�rt�net�n kereszt�l dolgozz�k fel a vikingek t�rt�nelm�nek bizonyos szakaszait, mutatj�k be kult�r�jukat, isteneiket �s �gy tov�bb. A feldolgoz�sban megjelenik sz�mtalan t�rt�nelmi �s mitol�giai szem�ly.

A Vikingek volt a History Channel els�, saj�t k�sz�t�s� filmsorozat k�s�rlete, ami azonnali siker lett a n�z�k k�r�ben.

Hogy a sz�ria t�rt�nelmi t�nyeken alapul, mi sem bizony�tja jobban, mint az, hogy a ter�let kutat�i k�z�l rengetegen gratul�ltak az alkot�knak.

Amilyen f�lve �lltam neki a sorozatnak, annyira megszerettem. Klassz haj�k, �lland� k�l- �s belvisz�ly (csal�don, t�rzs�n bel�l, t�rzsek �s k�l�nb�z� n�pek k�zt) grandi�zus, v�res csatajelenetek (a "pajzsfal" a vikingek "s�n"-je), h�t �s igen, sz�p sz�l, k�kem�ny, fav�g�szexu�lis harcosok garmad�ja. Meg harcos amazonok�, akik semmiben sem maradnak el a f�rfiak m�g�tt.

Hullanak a szerepl�k, mint a legyek, de itt teljesen hiteles, hogy a f�szerepl�k kisebb-nagyobb s�r�l�sekkel mindent t�l�lnek, mert �k n�p�k d�szp�ld�nyai.

�gyes, ahogy Athelstan, a volt szerzetes szem�ly�n kereszt�l megismerhetj�k a kor kereszt�nyeit, szem�n �t pedig a k�t kult�ra k�l�nb�z�s�geit. �lland�an jelen van a skandin�v mitol�gia �s az istenek, az els� �vadban konkr�tan Valhalla m�rgez�st kapunk, annyit emlegetik.

�s k�zben mindent megtudunk a h�tk�znapjaikr�l is: hogy viszonyultak a n�kh�z, a gyerekekhez, a sz�let�shez, a hal�lhoz.

Mindezek mellett a sorozat hatalmas er�nye az is, hogy �jra f�rfit csin�lt a ny�lg�pekb�l.

Ragnar hal�la ut�n viszont m�r semmi nem a r�gi, az �j szerepl�k k�zel sem olyan �t�sek, mint az eredeti csapat. Kiv�ve Ivart, aki baromi j�, �s rengeteget mel�zik k�szva-m�szva.

Bemutatj�k a v�rsast is, a vikingek egyik kedvenc k�nz�si m�dszer�t. Az �l� �ldozatot arccal a f�ldre fektett�k, majd egy k�ssel, karddal vagy b�rddal �gyes metsz�s�, sas alak� v�g�st ejtettek a h�t�n, �s a lapock�n�l felnyitva leh�mozt�k a h�st. Ekkor a h�ts� bord�kat elt�rt�k vagy elt�vol�tott�k, ut�na kihajtott�k vagy kiford�tott�k, �s a keletkezett lyukakon kiemelt�k az �ldozat t�dej�t (m�s forr�sok szerint r�h�zt�k a bord�kra), �s a k�t t�d�lebenyt sz�rnyakat form�zva ter�tett�k a h�tra. A v�geredm�ny egy v�res, rojtos sz�rny� sasra hasonl�t. �me:

De nyugi, a sz�n�sz b�csi eg�sz j�l meg�szta.

A kedvenc szerepl�m Rollo

�s Floki,

akik mindketten val�s t�rt�nelmi szem�lyek voltak.

Rollo: a normandiai hercegs�g eredetileg skandin�v gyarmatk�nt j�tt l�tre, aminek els� hercege Rollo volt, aki Ålesundban sz�letett.

M�r azel�tt elfoglalta �szak-Franciaorsz�g egy r�sz�t, miel�tt Egy�gy� K�roly 911-ben �tadta volna, mint hercegs�get, teh�t a kir�ly m�r egy fenn�ll� �llapotot szentes�tett. Az uralkod� felt�tele az volt, hogy Rollo h�s�gesk�t tesz neki �s megv�di a ter�letet a viking t�mad�sokt�l. Ezt a herceg be is tartotta, s olykor a Loire menti vikingekkel �sszefogva harcolt saj�t honfit�rsai ellen. Eml�k�t k�zt�ri szobrok �rzik mai is, s�rja pedig a roueni katedr�lisban tal�lhat�.

Hrafna-Floki Vilgerðarson: Flokit azon els� viking felfedez�k k�z�tt tartj�k sz�mon, akik eljutottak Izlandra, azonban a legels� olyan volt, aki tudatosan letelepedni sz�nd�kozott ott. Floki a r�gi skandin�v vall�s nagy h�ve volt �s tisztelte a holl�kat. H�rom p�ld�nyt is mag�val vitt �tj�ra, �s a t�j�koz�d�shoz is seg�ts�get rem�lt t�l�k. A hagyom�ny szerint a haj�z�s sor�n, amikor �gy �rezte, f�ld k�zel�ben j�r, elengedte egyik�ket �s megfigyelte �tjukat. Ez ut�n kapta Floki kort�rsait�l a Hrafna-Floki, azaz Holl�s-Floki nevet. Egyszer m�g hazat�rt, de k�s�bb visszament Izlandra �s ott is �lte le h�tral�v� �let�t.

2017.11.03. 21:09, Marian

Vissza a bloghoz