Erre ment ki az egész. Hogy megtaláljam a megfelelő pamacsot egy majdani projekthez.

Lehet, másnak összeáll a fejében, hogy milyen is lesz a minta, ha ránéz egy adott kinyomócsőre, de az nem én vagyok. Nekem azt látnom kell a gyakorlatban.

Alapnak sütöttem egy brutálisan kókuszos muffint.

Összeszedtem az öt legbíztatóbb díszítőcsövet

és összedobtam hozzájuk egy újabb csokis krémet. Az alapját már ismerjük, de most az Oetker étcsokis pudingját használtam.

Fantasztikus lett! Senki meg nem mondaná, hogy nem extra magas kakaótartalmú csokival készítettem, és persze megúsztam a csoki olvasztgatását is.

Nem tudom, mennyire adják vissza a képek, amit szeretnék érzékeltetni, de talán az követhető rajtuk, hogy melyik halom keskenyebb és magasabb, melyik lapos-elfekvő, illetve hogyan változik a barázdáltságuk.

Egy biztos, én megtaláltam, amit kerestem. És gazdagabb lettem egy fincsi csokikrém recepttel is.