Ha visszagondolok norv�giai kinntart�zkod�sunkra, k�t dolog ugrik be egyb�l: az, hogy minden sarkon belebotlottunk egy trollba, �s a rettenetes id�j�r�s. El�bbit im�dtuk, az ut�bbi viszont rendesen megkeser�tette mindennapjainkat. Mit is lehet erre mondani? �dv Skandin�vi�ban.

Norv�g kalandunk ind�t�sak�nt elrep�lt�nk a Norwegian Airlines-szal Oslo Gardermoen repter�re.

A Norwegian Eur�pa harmadik legnagyobb fapados l�git�rsas�ga. 1993-ban alap�tott�k, majd 2002-ben szolg�ltat�sainak funkci�j�t megv�ltoztatva fapados l�git�rsas�gg� alakult. 416 �tvonalon m�k�dtet j�ratokat kb. 126 c�l�llom�sra, 35 orsz�gba, n�gy kontinenst �rintve. Term�szetesen leggyakrabban Skandin�vi�n bel�lre.

A l�git�rsas�g flott�ja 2016-ban 110 g�pb�l �llt, Airbusokb�l �s Boeingekb�l.

A Norwegian els�k�nt biztos�tott fed�lzeti wifit Eur�p�n bel�li j�ratain.

A g�pek felismerhet�k piros orrukr�l, h�ts� fel�k�n pedig valamilyen (kor�bban csak norv�g, k�s�bb m�r skandin�v, vagy Skandin�vi�hoz k�t�d�) h�ress�g portr�ja l�that�.

2,5 �r�s rep�l��t ut�n, 20 fok k�r�li h�m�rs�kletben �s t�nd�kl� naps�t�sben �rkezt�nk meg Osl�ba. �tvonalunk kiindul�pontja �s egyben v�gc�lja is a f�v�ros volt, ahonnan �szak-nyugat-d�l-keleti ir�ny� k�rt k�sz�lt�nk le�rni az �ramutat� j�r�s�val ellent�tes ir�nyban, hogy felfedezz�k Norv�gia sarkk�r alatti ter�let�t.

Buszra sz�lltunk �s �szak fel� indultunk a Mjøsa-t� ment�n, Hamarban l�v� els� sz�ll�sunkhoz.

A Mjøsa Norv�gia legnagyobb kiterjed�s� tava. Keskeny, de 100 km hossz�. 449 m�teres m�lys�g�vel Eur�pa tavai k�z�tt a harmadik legm�lyebb.

A tavon j�r a vil�g legr�gibb, m�g m�k�d�k�pes g�zhaj�ja, a Skibladner, amit 1856-ban bocs�tottak v�zre. A ny�ri szezonban m�g mindig k�zlekedik, v�g�llom�sa a t� leg�szakibb pontj�n tal�lhat� Lillehammer.

Hamart �ppen csak �rintett�k, �gy egyetlen nevezetess�g�t l�ttuk csak, az 1994-es t�li olimpi�ra �p�tett, felford�tott viking haj�ra eml�keztet�, a gyorskorcsolya versenyek lebonyol�t�s�ra emelt csarnok�t (20 ezer n�z� befogad�s�ra alkalmas, 9600 n�gyzetm�teres a j�gfel�let �s 94,6 m�ter hossz�).

M�snap reggel hidegben, �s szakad� es�ben indultunk tov�bb Lillehammerbe. Akkor m�g nem sejtett�k, hogy ez a pomp�zatos id�j�r�s 5 napon kereszt�l fogja nehez�teni az �let�nket.

Tov�bbra is a Mjøsa-t� mellett haladtunk �szak fel�.

Lillehammer az 1994-es t�li olimpi�r�l h�res �s a norv�gok kedvelt s�paradicsoma. Belv�rosa kicsi �s k�nnyen felder�thet�.

Legf�bb l�tv�nyoss�gai az olimpiai l�tes�tm�nyek (k�zt�k a s�s�nc) �s a skanzen. Maihaugen nev� szabadt�ri n�prajzi m�zeum�nak t�bb mint 200 eredeti �p�lete h�en szeml�lteti a norv�g parasztok egykori �letk�r�lm�nyeit. XIII-XVIII. sz�zadi t�rt�nelmi h�zakat, boltot, iskol�t, tanya�p�letet, �s az 1200 k�r�l �p�lt garm�i �rb�ctemplomot is megn�zhetj�k itt.

Lillehammerrel kapcsolatban k�t dolgot �rdemes m�g megeml�teni. Egyr�szt itt �lt Sigrid Undset, akinek szobra megtekinthet� a f�utc�n, egykori lak�h�za pedig a v�rosk�b�l �szakra kivezet� �t k�zel�ben tal�lhat�.

A m�sik pedig a Birkebeinerrennet, ami a Haakon Haakonsont kimenek�t� ny�rfal�b�ak �tj�nak �ll�t eml�ket.

Az 54 kilom�teres s�fut�versenyt 1932 �ta rendezik meg Rena �s Lillehammer k�z�tt.

A csecsem� kir�lyfit egy 3,5 kil�s h�tizs�k szem�lyes�ti meg, ezzel a plusz teherrel a h�tukon kell teljes�teni�k a t�vot a r�sztvev�knek.

A s�s�nc tetej�n kezdt�k a l�tnival�k megtekint�s�t,

majd 954 l�pcs�t lek�zdve jutottunk le az alj�ra,

az olimpiai l�nghoz.

Azt, hogy penetr�nsan rossz volt az id�, a k�pek j�l szeml�ltetik. Az viszont nem l�tszik rajtuk, hogy ez a norv�gokat cseppet sem zavarta. Korra, nemre val� tekintet n�lk�l, hi�nyos �lt�z�kben futottak le, s fel a rengeteg l�pcs�n, illetve sportoltak mindig minden�tt.

A l�pcs�m�sz�s�rt keserves �rat fizett�nk ut�lag: egy h�tig invalidusok m�dj�ra verg�dt�nk le �s fel a buszba az izoml�zt�l.

Amikorra a skanzenhez �rt�nk, szerencs�re sz�netelt az es� p�r �r�ig, �gy nyugodtabb k�r�lm�nyek k�z�tt tekinthett�k meg a val�ban fantasztikus l�tes�tm�nyt. 

A l�togat�csarnokot elhagyva Kaszper, Jeszper �s J�nat�n b�cs�ztatott benn�nket.

Tett�nk m�g egy s�t�t a v�roska f�utc�j�n is, lefot�ztuk az �r�n� szobr�t, de mivel �jra eleredt az es�, visszasiett�nk a buszhoz.

Lillehammert�l �szakra kanyarog Peer Gynt �tja. A helyenk�nt ezer m�ter f�l� emelked� �ton megismerkedhet�nk Ibsen darabj�nak csod�latos sz�nhely�vel.

Ezen a k�rny�ken tal�lhat� Bjørnson egykori lak�h�za, illetve az eml�k�nek szentelt m�zeum is.

Ringebu �rboctemplom�t a XIII. sz�zad k�zep�n emelt�k. Gazdag farag�sai�rt �s sz�p bels� kik�pz�s��rt �rdemes megl�togatni.

Ringebut�l �szak fel� haladva tal�lhat� Sel, ami arr�l h�res, hogy ez a sz�nhelye Sigrid Undset Kristin Lavransdatter c�m� reg�ny�nek.

A k�vetkez� l�tnival�nk a Troll-fal volt. Az 1000 m�ter magas meredek sziklafal a hegym�sz�k paradicsoma, Eur�pa legnehezebben lek�zdhet� hegyvid�ki terepe. El�sz�r 1967-ben jutott fel ide egy francia hegym�sz�.

Nagyon vadreg�nyes, de �tk�zben szinte minden technikai meg�ll�nkn�l is tal�ltunk meg�r�k�t�sre �rdemes l�tv�nyoss�got.

Harmadik napunk a Trollok �tj�n�l indult.

Az es� folyamatosan esett �s olyan gyorsan ereszkedett le a k�d a v�lgybe, hogy a kil�t�hoz �rve m�r gyakorlatilag az orrunkig sem l�ttunk. Szerencs�re kor�bban, a busz ablak�b�l siker�lt n�h�ny k�pet k�sz�teni, amikr�l lem�rhet�, hogyan is kell elk�pzelni ezt a kurflis, kacskaring�s �tszakaszt.

De legal�bb trollt l�ttunk doszt.

Mutatok n�h�ny sz�ps�get az Ålesundba vezet� �ton l�tottak k�z�l is.

Ålesund h�rom szigetre �p�lt. 1904-ben egy puszt�t� t�zv�szben �p�leteinek nagy r�sze 24 �ra alatt megsemmis�lt. 850 h�z �gett porig, 10 ezer ember v�lt hajl�ktalann�. A tov�bbi t�zek megel�z�se �rdek�ben a gy�l�kony fa helyett k�b�l, szecesszi�s st�lusban �p�tett�k �jj�. A v�ros egyben Norv�gia egyik legh�resebb fjordj�nak, a vil�g�r�ks�gi list�n is szerepl� Geiranger-fjordnak a kapuja.

A v�ros h�res sz�l�tte a viking Rollo, aki k�s�bb megalap�totta a Normandiai Hercegs�get. 

Term�szetesen szobrot is emeltek a tisztelet�re.

A v�ros f�l� magasodik az Aksla-hegy, ahonnan pomp�s kil�t�s ny�lik a szigetekre. 418 l�pcs�fokon lehet r�la lejutni a v�rosba.

Akv�riuma a legnagyobb eg�sz Skandin�vi�ban. Az �szaki-tenger, a skandin�v tavak �s foly�k �llatvil�g�t mutatja be.

Temploma 1909-ben �p�lt fel.

A v�rosba �rve annyira szakadt az es�, hogy r�gt�n beszaladtunk az Akv�riumba. T�lz�s lenne azt �ll�tani, hogy nem sz�p, de hozz�tartozik az igazs�ghoz, hogy az�rt nem kiemelked�en.

R�vid buszos v�rosn�z�s ut�n felment�nk a hegyre, gyors fot� k�vetkezett a v�rosr�l, amin az�rt a cudar id� ellen�re is l�tszott, hogy van benne potenci�l.

A 418 l�pcs�n val� leereszked�sre nem v�llalkoztunk, a sz�lloda v�dett, k�nyelmes, sz�raz milli�j�re v�gytunk. Vacsora ut�n m�r k�ptelenek voltunk r�venni magunkat a csavarg�sra, annyira kik�sz�tett minket a borzaszt� id�j�r�s, �gy Ålesund alaposabb megismer�se elmaradt.

Reggelre persze �sszekaptuk magunkat, hisz az els� fjordhaj�z�s v�rt r�nk. Ehhez d�l fel� vett�k az ir�nyt.

A Geiranger-fjord Norv�gia legszebbnek tartott fjordja. A Stor-fjord 18 kilom�ter hossz� mell�k�ga. 200-250 m�ter sz�les, m�lys�ge k�z�pen, a haj�z�s vonal�ban 200 m�ter k�r�li, a partokn�l 60 m�terre cs�kkenhet. a partot �vez� hegyek el�rik az 1600 m�ter k�r�li magass�got, az 1000 m�ter feletti cs�csokat ny�ron is h� bor�tja. Sz�mos v�zes�s zuhan al� a k�rnyez� hegyekb�l. A H�t n�v�r a legismertebb k�z�l�k.

Hellesylt falucsk�b�l haj�ztunk Geirangerbe.

Hellesylt megkap� telep�l�s a v�rosk�zpontot �tszel�, morajl� v�zes�s�vel.

A fjord pedig igaz�n m�lt� h�rnev�hez.

Zord t�jakon, 12 fok k�r�li h�m�rs�kletben haladtunk tov�bb d�l fel�, hisz v�rt r�nk a gleccser.

A 106 kilom�terre a sz�razf�ldbe beny�l� Nord-fjordn�l tal�lhat� a Jostedal gleccser, Eur�pa legnagyobb �sszef�gg� gleccsermez�je. Ennek r�sze a Briksdal-gleccsernyelv, amihez mi �gynevezett troll aut�kkal kapaszkodtunk fel.

Sz�p volt, b�r Izlandon l�ttam m�r enn�l sokkal komolyabbat is, ez�rt a leny�g�z� jelz�vel az�rt nem illetn�m.

�s ha m�r troll aut�t emlegettem, ne maradjanak el a nap troll „leletei” se.

M�g egy gleccsert (Boyum) l�ttunk m�snap reggel, de ezt megint csak a buszb�l le, fot�, iszkiri vissza st�lusban, mert az es� tov�bbra is szakadt.

Ezut�n elindultunk a Sogn�hoz.

A Sogne-fjord Norv�gia leghosszabb (204 km) �s legm�lyebb (1308 m) fjordja, a legsz�lesebb pontj�n 5 kilom�ter sz�les, a partjait �vez� hegyek 1500-1600 m�ter magasak. A fjordot szeg�lyez� keskeny, term�keny f�lds�vokon itt—ott elsz�rtan megb�v� apr� farmokat l�thatunk.

A kir�lyok fjordj�nak is nevezik. 1184-ben Sverre kir�ly itt v�vott t�rt�nelmi jelent�s�g� csat�t ellens�geivel. VII. Edvard angol kir�ly lazacra vad�szott itt. II. Vilmos n�met cs�sz�r 1898-1914 k�z�tt �vente itt t�lt�tte szabads�g�t. Harald tr�n�r�k�s minden �vben horg�szik �s vad�szik a fjord k�rny�k�n.

Haj�k�ztunk, azt�n elindultunk Bergenbe. �tk�zben megtekintett�nk egy programon k�v�li, de hat�rozottan figyelemrem�lt� v�zes�st.

A Tvindefossen v�zes�s egyes forr�sok szerint 152, m�s forr�sok szerint 110 m�ter magas. Egy kemping ter�let�n tal�lhat�, Vosst�l kb. 12 kilom�terre. 1990-ben elterjedt, hogy vize n�veli a szexu�lis potenci�lt �s fiatal�t, ez Norv�gia egyik legl�togatottabb turisztikai nevezetess�g�v� tette.

Sz�ps�ges t�jakon haladtunk tov�bb,

azt�n meg�rkezt�nk Bergenbe.

Bergen Norv�gia m�sodik legnagyobb v�rosa, a XII-XIII. sz�zadban pedig f�v�rosa volt. A XIII. sz�zad v�g�t�l a Hanza-sz�vets�g fontos kereskedelmi kik�t�je lett, �s szorosan kapcsol�dott N�metorsz�ghoz.

A Hanza-sz�vets�g volt az �szaki- �s a Balti-tenger legfontosabb kereskedelmi nagyhatalma a XIV. sz�zad k�zep�t�l a XVI. sz�zadig. �szak-N�metorsz�gban indult el, �s olyan keresked�k sz�vets�ge volt, akik a c�hekhez hasonl�an m�k�dtek: egym�s �rdekeit szem el�tt tartott�k, saj�t felfegyverzett haj�kkal rendelkeztek, �s a korm�nyokt�l engedm�nyeket kaptak. A partok ment�n vir�goztak a Hanza-keresked�k, �s ahol meger�s�dtek, mint pl. a n�metorsz�gi L�beck v�ros�ban, ott politikai auton�mi�t is �lveztek. F�nykorukban Londont�l Moszkv�ig kb. 170 v�rosban volt keresked�h�zuk. Hat�suk �rezhet� volt az �p�t�szetben, amelyre az angliai King’s Lynnt�l Bergenig tal�lhatunk p�ld�kat, valamint a skandin�v nyelvekben, amelyek sz�mos sz�t az �szak-n�met kalm�rokt�l vettek �t.

Bergen az �szaki-tengern�l helyezkedik el, hegycs�csokkal k�r�lv�ve. A „h�t hegy v�rosa” n�ven is ismert, hab�r a val�s�gban h�tn�l t�bb cs�cs veszi k�r�l.

A Lepram�zeum annak �ll�t eml�ket, hogy a v�rosban egykor nagy sz�mban �ltek lepr�val fert�z�tt betegek �s a leprabacilust is itt fedezte fel 1873-ban Armauer Hansen.

Norv�gia legr�gebbi sz�nh�za, a h�res Bergeni Sz�nh�z igazgat�i k�z�tt megtal�ljuk Henrik Ibsent �s Bjørnstjerne Bjørnson is.

Bergent az eserny�k v�ros�nak nevezik. �vente ugyanis �tlagosan 213 nap esik csapad�k. A legextr�mebb id�szak 2006. okt�ber 29. �s 2007. janu�r 21. k�z�tt volt, amikor 84 egym�st k�vet� napon esett az es�.

Ehhez k�pest vicces, hogy minket addigi utunk legkellemesebb kl�m�ja v�rt a v�rosban. Nem tudom, ez-e az oka, vagy az, hogy sokkal ink�bb vonz�dunk a v�rosi l�tnival�khoz, mint a term�szeti sz�ps�gekhez (esetleg mindkett�), de Bergenn�l �reztem azt egyed�l, hogy ide m�g sz�vesen visszaj�nn�k egyszer, egy hossz�h�tv�ge erej�ig. Sz�pek a fjordok, a gleccserek, meg a v�zes�sek, de egy id� ut�n nekem m�r egyik olyan, mint a m�sik, nem tudok k�zt�k k�l�nbs�get tenni, k�z�mb�ss� v�lok ir�ntuk. Bergenben viszont vannak olyan m�zeumok, v�rosr�szek, zegzugok, amiket sz�vesen felfedezn�k m�g.

Sikl�, a Fl�ibanen visz fel a Fl�ien-hegyre, 320 m�terre. Innen, a csod�s panor�ma megtekint�s�vel ind�tottuk a v�rosn�z�st.

Leereszked�s ut�n el�sz�r a Bergenhusba ment�nk, ami Norv�gia vil�gi �p�t�szet�nek legbecsesebb k�z�pkori eml�ke, az �b�l bej�rat�t v�d� er�d�tm�ny.

Ezt k�vette annak az �p�letcsoportnak a felfedez�se, amelyr�l mindenki Bergenre asszoci�l, ha megl�tja. A Bryggen (rakpart), jellegzetesen Hanza-st�lusban �p�lt �zleth�zakkal, rakt�rakkal teli kik�t�. A f�b�l �p�lt hossz�, keskeny �p�letek szorosan pr�sel�dnek egym�sba.

Ez a r�sze a v�rosnak egyszer�en leny�g�z�, de musz�j volt m�g elszaladnunk Ludvig Holberg szobr�hoz is, hisz emiatt olvastam el a Klimius Mikl�st.

M�snap reggel visszat�rt�nk m�g az �bredez� halpiacra (Fisketorget),

de rengeteg l�tnival� kimaradt �gy is (Hanza M�zeum, Lepram�zeum, templomok �s a katedr�lis, a szab�lytalan nyolcsz�glet� t�, a Lille Lungegaardsvann a k�r�l�tte l�v� h�ress�gek -k�zt�k Ole Bull �s Edvard Grieg- szobraival, �s m�g tov�bbi 5 m�zeum, Akv�rium).

De az id� szor�tott, indulnunk kellett tov�bb Osl� fel�.

V�rt r�nk l�tnival� �gy is b�ven, els�k�nt mindj�rt egy m�soron k�v�li, igaz�n k�l�nleges v�zes�s.

A Steinsdalsfossen Norv�gia egyik legl�togatottabb turisztikai helysz�ne. 50 m�ter magas �s att�l speci�lis, hogy sz�razon �ts�t�lhatunk m�g�tte.

Ezut�n el�rt�k a Hardanger-fjordot, ami Bergent�l d�lre t�r be a sz�razf�ld belsej�be, �s a Hardangervidda nev� fenns�kn�l �r v�get. Norv�gia m�sodik leghosszabb fjordja, mell�k�gaival mintegy 120 kilom�ter hosszban �gazik sz�t. A vid�ket mindenhol v�zes�sek �vezik.

Az erd�s hegyoldalak �s a nyaranta k�kesz�lden csillog� fjord k�z�tt gy�m�lcsf�k sz�zezrei n�nek. Az egyik f� l�tv�nyoss�g a gy�m�lcsf�k vir�gba borul�sa �prilis v�g�n, amikor n�h�ny sz�z m�terrel magasabban m�g s�elni szoktak.

A fjord t�loldal�ra a Hardanger-h�don jutottunk �t, ami Norv�gia leghosszabb f�gg�h�dja, 1380 m�ter. 2013 augusztus�ban nyitott�k meg.

Hamarosan el�rt�k a k�vetkez� l�tv�nyoss�got, a V�ringfoss-v�zes�st. A 145 m�ter magas v�zes�sb�l m�sodpercenk�nt 12 k�bm�ter v�z z�dul al�.

Ezut�n hossz� �t k�vetkezett a Hardangervidda holdb�li t�jain. 

Tal�lkoztunk persze trollokkal is. 

Ut�bbi egy olyan kis �tterem mellett str�zs�lt, ahol utunk egyik legegyszer�bb �s legfinomabb, jellegzetesen norv�g, lazacos hal�tel�t fogyasztottuk el.

Est�re �rkezt�nk meg az olyannyira �h�tott v�rosi k�rnyezetbe, ahol m�g az id�j�r�s is kedvezett nek�nk, kifejezetten bar�ts�gos arc�t mutatta. F�radtan d�lt�nk be az osl�i v�rosh�z�t�l alig n�h�ny utc�ra, igaz�n k�zponti fekv�s� helyen tal�lhat� sz�llodai �gyunkba, ahol a h�tralev� napokon is �lomra hajtottuk a fej�nket.

2018.01.13. 06:24, Marian

Vissza a bloghoz