Ezért is döntöttünk úgy, hogy elmegyünk a Szamoshoz tanulni.

Pár órácska volt csupán, de minden percét imádtuk.

Kezdve azzal, ahogy elénk ugrott Andor a mókás sapkájában,

aztán elszédített minket a fergeteges szövegével és egyéniségével, végigkóstoltatott velünk minden alapanyagot, ami a keze ügyébe akadt, majd jött a turistacsoport, akik a mi tevékenységünket fotózgatták a látványkonyhában, végül megpillantottuk a csodás fényű bonbonjainkat, amik fantasztikusan roppantak is, és mindez annyira könnyűnek tűnt, olyan mámoros volt a sikerélmény, hogy már csak reprodukálni kell ezt a flasht a saját konyhánkban.

És ha már a kisujjunkban lesz az alaptechnika, jöhet a ganázs és a trüffel is.

A fázisfotókkal zárom a beszámolót, elsősorban saját magunknak, arra az esetre, ha valamelyik lépésre nem emlékeznénk megfelelően.