Baktatok hazafelé a forró nyári éjszakában, hónom alatt felnőtt korom első festményével, és azon füstölgök magamban, hogy ez már megint miért nem nekem jutott eszembe???
Ezzel szemben egy jogász-közgazdász testvérpár indította ezt a vállalkozást (Európában elsőkként),
miután egyikük találkozott valami hasonlóval Amerikában. Festőművészek segítségét kérték, velük közösen dolgozták ki a fő koncepciót.
A dolog lényege, hogy a -rajzban akár antitalentum- delikvensek újraalkotnak híres festményeket egy művészeti instruktor segítségével, majd azt haza is vihetik (a festményt, nem az instruktort).
A testvérpár célja, hogy alternatív szórakozást nyújtson egy közösségi élmény keretében, továbbá megpróbálják közelebb hozni a művészetet/festészetet az emberekhez, nem utolsó sorban pedig sikerélményt biztosítani kézügyetleneknek is.
2014 decemberében nyitottak, fél év után pedig már teltházas alkalmakat tarthattak. Legjobb marketingnek a szájreklám bizonyult számukra, mivel sok a visszajáró vendég.
Legnagyobb sláger Klimt A csókja, de az aktuális népszerűségi listát nagyban befolyásolja az, hogy épp milyen kiállítás nyílik a fővárosban, ezért próbálják követni a múzeumi trendeket is (van Frida Kahlo programjuk is, hogy aktuális legyek).
Az általánosságok után lássuk az én konkrét esetemet.
A következő szempontok szerint választottam képet: ne legyen túl ismert, ne legyen csiricsáré, de nyomasztó se, ne legyen túl részletgazdag, azaz férjen bele három órába az elkészítése.
Így esett a választás Brent Lynch, általam korábban nem ismert művész képére.
Az, hogy én nem találkoztam vele eddig, persze semmit nem jelent, hiszen komoly munkásságot tudhat maga mögött.
Brent Lynch kanadai realista festő. Pályafutásának első 20 évében illusztrátor és tervező volt. Munkája nagyméretű falfestményekből, könyvekből, magazinokból, poszterekből és lemezborító grafikákból állt.
Művészeti (balett, opera, színház),
valamint sporteseményekre (köztük az 1988-as téli olimpiára) készített poszterei tették ismertté és népszerűvé.
Számos nemzeti és nemzetközi művészeti díjat tudhat magáénak.
A téli hónapokat Mexikóban tölti, ahonnan rengeteg inspirációt merít.
Lynch tervezte a Vancouver Canucks hokicsapat hivatalos logóját,
és a 2011-ben alapított Victoria Royalsét is.
Szóval az ő romantikus képére esett a választásunk. És megtörtént a csoda: sikerült túllépnem a pont-pont-vesszőcskén!
A festő instruktorok segítségével szisztematikusan, lépésről lépésre haladtunk, amíg el nem készült a tengert csodáló nőt csodáló, légiesen áttetsző függöny előtt álló férfi képe.
Némi kreativitásra is nyílt lehetőség, különösen az alakok toalettjének és frizurájának tekintetében.
Lehetőség van arra is, hogy ketten fessenek egy közös képet, ilyenkor nagyobb méretű vászonnal készülnek a szervezők.
Egy ilyen alkalomra való benevezés kiváló nászajándék lehet szerintem, illetve bármilyen más, egy háztartásban élő pár számára is örömet okozhatunk vele.
Remekül szórakoztunk. Teljesen kikapcsolt a koncentráció, ami nem vált görcsössé, hisz a könnyű kis fehérborral és a sok röhögéssel sikerült feloldani a „jajj kimegyek a vonalból” parát is.
Próbáljátok ki bátran önszántatokból, vagy kérjétek/adjátok ajándékba.