Valahogy nem szeretem Spanyolorsz�got. Nem tudom racion�lisan megmagyar�zni, ink�bb emocion�lis oka lehet (lerobbant busz helyett k�ld�tt m�sik, amiben nem m�k�d�tt a l�gkondi 40 fokban, ellopott h�tizs�k az utaz�sr�l k�sz�lt szinte �sszes fot�val, "jajj nem v�rnak minket a rept�ren" �rz�se egy m�sik alkalommal).

Ritk�n �ltem �t katarzist ott j�rva, m�g m�s orsz�gok eset�ben igen, a k�nnyem sem csordult ki, mint amikor m�sodszor j�rtam P�rizsban, �s x �v ut�n megl�ttam �jra a Concorde t�r obeliszkj�t �s sz�k�k�tjait.

Persze ordas nagy hazugs�g �s cs�sztat�s lenne r�szemr�l, ha azt �ll�tan�m, nem �rt�kelek semmit, ami spanyol, �s az is hozz�tartozik az igazs�ghoz, hogy nem j�rtam v�gig az eg�sz orsz�got, Andal�zia ott cs�cs�l m�g a bakancslist�mon.

Szeretem p�ld�ul a Kan�ri-szigeteket, a sangri�t, a choriz�t, a tapast,

tov�bb� soha, sehol nem ettem m�g olyan zsenge, oml�s malacs�ltet �letemben, mint Segovi�ban.

De m�gsem ezek a dolgok a f� kedvenceim, hanem k�t m�v�sz: Dal� �s Gaud�.

A toj�sos m�zeum Figueresben (Dal� sz�let�s�nek �s hal�l�nak helysz�n�n),

a sok im�dnival�an extr�m �s eszement m�vel,

az aut�val, amiben gombnyom�sra elered az es�,

illetve a Mae West szob�val, ami lent s�t�lva kanap�, k�p �s f�gg�ny,

de ha felm�szunk a kicsit od�bb l�v� l�pcs�n, mindezen berendez�si t�rgyakb�l �ssze�ll a sz�n�szn� arca.

A m�sik kiemelend� v�ros Barcelona, ott meg minden, ami Gaud�. Engem a szecesszi�val eleve le lehet ny�g�zni, ez meg itt az egyik - ha nem "a"- cs�csok cs�csa.

Ha l�ttad �l�ben, tudod, mir�l besz�lek. Ha m�g nem, a szpes�l v�g�re garant�ltan v�gyni fogsz r�, hogy megn�zd magad.

Gaud�, katal�n �p�t�sz 1852. j�nius 25-�n l�tta meg a napvil�got a Tarragona melletti Reusban. Apja szeg�ny r�zm�ves volt. Kov�csinas lett, majd az �p�t�szet ir�nt �rdekl�dve, 1869-ben Barcelon�ba ment tanulni. Tanulm�nyait megszak�totta, csak 1878-ban v�gezte el a barcelonai Tartom�nyi �p�t�szeti F�iskol�t. Ekkor d�szes, viktori�nus st�lusban tervezett, 1872-1882 k�z�tt a barcelonai Parc de Ciutadella b�v�t�s�n�l a kert�p�t�szet �j, szintk�l�nbs�gekkel, szobr�szati d�szekkel �s v�zes�ssel gazdag�tott t�pus�t hozta l�tre.

�p�t�szeti terveit bemutatt�k az 1878-as p�rizsi vil�gki�ll�t�son. E tervekre figyelt fel a gazdag �zletember �s politikus gr�f, aki emellett a kultur�lis �jj�sz�let�s �s a katal�n kult�ra felemel�s�n dolgozott, Eusebi G�ell, aki p�rtfog�ja, mec�n�sa �s bar�tja lett. Gaud� hamarosan kialak�totta egy�ni jellegzetess�geit: szokatlan m�rtani form�kkal, mint�s t�gl�kkal, k�vekkel, ker�miacsemp�kkel, n�v�nyi vagy h�ll�mint�s kov�csoltvas elemekkel tette fel�leteit mozgalmass�. Els� ilyen �p�letei a m�r (mud�jar) st�lust, a g�tikus �s iszl�m �p�t�szet spanyolos kevered�s�t id�zik. Ilyen m�vei a Vicens-

�s a G�ell-h�z Barcelon�ban,

az El Capricho Santander mellett.

A G�ell-h�z a modern �s a nemzeti hagyom�ny szint�zise, a szecesszi� els� jelentkez�s�nek tartj�k. Ezut�n t�rt�nelmi st�lusokkal k�s�rletezett: az astorgai p�sp�ki palot�t, a le�ni Casa de los Botinest a g�tika,

a barcelonai Calvet-h�zat a barokk ihlette.

Az 1888-ban �p�lt Colegio Teresiano parabola�ves folyos�i k�z�pkori kolostorkereng�t id�znek.

1902 ut�ni m�veit m�r nem lehet a hagyom�nyos st�lusokba sorolni. �p�letei ezut�n csak saj�t anyagukat �s szerkezet�ket jelen�tik meg, nemcsak ornamentik�juk, de t�rszerkezet�k is �jszer�, s term�szeti vagy vall�si jelk�peket tartalmaznak.

K�vetkez� �p�letei a barcelonai Villa Bellesguard

�s a G�ell-park, valamint a v�rost�l d�lre fekv� Colonia G�ell temploma, melynek csak a kript�ja �p�lt meg a virtu�z katal�n t�glaboltozatok szellem�ben.

A G�ell-park modern lak�telepnek k�sz�lt, a k�l�nb�z� st�lusok �tv�zet�b�l p�ratlanul gazdag, var�zsos k�rnyezetet teremtett, bizarr, dekorat�v form�kkal, szecesszi�s �s sz�rrealista elemekkel. A lak�telep nem val�sult meg, a buk�s miatt az �p�t�szt sok t�mad�s �rte. A ter�let v�g�l v�rosi park lett.

E munk�i sor�n dolgozta ki k�ls� vagy bels� t�mpill�rek n�lk�li szerkezeteit, ezek alapelemei az oldalnyom�s �s f�gg�leges terhel�s er�vonalaiba es� ferde pill�rek �s a kis oldalnyom�s�, v�kony h�jboltozatok. Saj�t lelem�nye az �p�let szil�rds�g�t n�vel� hull�mos fal is. �p�leteinek megval�sult r�szleteit olykor visszabontatta, m�g jobb megold�st keresve. Elk�pzel�seinek hat�s�t modelleken kutatta, h�zait folyamatos m�vezet�ssel, kiviteli tervek n�lk�l �p�tette.

Ezeket az elveket alkalmazta k�t barcelonai lak�h�z�n�l: a Batll�-h�z egy megl�v� �p�let fel�j�t�sa, szobr�szi ig�ny� r�szletekkel,

a Casa Mil� szintjei ker�mi�b�l vir�gmot�vumot form�znak. Itt val�sult meg legink�bb term�szetet ut�nz� �p�t�szete, amely Katal�nia hegyeit �s tengerpartjait id�zi.

Gaud� jelent�s szerepet vitt a Renaixens�ban, a katal�n m�v�szek �s k�zm�vesek mozgalm�ban, s annak politikai p�rtj�ban, amelyet a spanyolellenes katal�nizmus jellemzett: a madridi korm�ny �ltal elnyomott katal�n �letform�t pr�b�lt�k feleleven�teni. A mozgalom vall�si jelk�pe a barcelonai Sagrada Fam�lia (Szent Csal�d) templom lett, amelyen leghosszabb ideig dolgozott �let�ben.

Gaud�t 1926. j�nius 7-�n Barcelon�ban el�t�tte a villamos, a templom kript�j�ban temett�k el.

Gaud� p�ld�ja csak sz�k k�rben hatott, �s �p�t�si elveit n�h�ny lelkes k�vet�j�n k�v�l nem alkalmazt�k. A funcionalista st�lus elterjed�sekor, az 1930-as �vekt�l szinte elfelejtett�k, s csak a hatvanas �vekben fedezt�k fel �jra, �s �rt�kelt�k hallatlan k�pzel�erej�t. �letm�v�t a form�k, anyagok �s sz�nek gazdags�ga, az �p�t�szeti elemek szabad, m�v�szi kompoz�ci�ja jellemzi.

Legt�bb m�v�hez � maga k�sz�tette a bels��p�t�szeti munk�kat, b�torokat, s�t, m�ves csemp�ket is.

Gaudi �p�t�szete a sz�rrealista fest�szetre �s szobr�szatra is nagy hat�st gyakorolt.

(fentiek innen, tov�bbi �rdekess�gek olvashat�k a mesterr�l itt, itt �s itt)