A churros (ejtsd: csurrosz) a spanyolok egyik nemzeti eledele.

�getett t�szt�b�l k�sz�lt hossz�k�s, csillag alak� form�val kinyomott f�nk.

T�szt�ja ink�bb a k�pvisel�f�nk�hoz hasonl�, nem pedig a kelt t�szt�b�l gy�rt farsangi, szalagos f�nkhoz. Spanyolorsz�gban, Portug�li�ban �s D�l-Amerik�ban fogyasztj�k, fah�jas cukorba forgatva, f�leg reggelire, s�t nem csak reggelire, hanem hajnali t�l�l�nasik�nt is. �ll�t�lag ugyanis a forr� csokival �s tejesk�v�val t�lalt f�nk seg�t megel�zni a m�snaposs�got.

A spanyolok szerint a t�szt�ba olajat kell tenni, toj�st nem, Amerik�ban viszont �ltal�ban toj�ssal k�sz�l a churros, �s olaj helyett vaj ker�l a t�szt�j�ba.

D�l-Amerik�ban t�ltel�kkel t�ltik meg a k�zep�t,

�szak-Amerik�ban pedig olyan k�l�nleges churros-ok is vannak, mint a v�r�s churros, ami a churros �s a Red Velvet torta keresztez�s�b�l sz�letett.

Azt�n van m�g a kr�mes churros is, ami Az �let k�nyv�b�l lehet ismer�s.

Eredet�re vonatkoz�an t�bbf�le elm�let l�tezik. A spanyolok term�szetesen maguk�nak �rzik a churrost, szerint�k spanyol birkap�sztorok tal�lt�k ki �vsz�zadokkal ezel�tt. A hegyekben legeltet� p�sztorok sz�m�ra ugyanis kev�s lehet�s�g ad�dott f�tt �telt enni, a legel�k�n eszk�z�k h�j�n egyszer� kenyeret s�t�ttek maguknak a t�z f�l�tt. A keny�r nehezen s�lt �t bel�l, de r�j�ttek, hogy ha hossz�k�s csillag form�j� keny�rk�ket k�sz�tenek, akkor az bel�l is jobban �ts�l, k�v�l pedig finom ropog�s lesz. A k�sz kenyeret fah�jas cukorba forgatt�k, �s mivel nagyon hasonl�tott az alakja a birk�k szarv�ra, ez�rt az �ltaluk legeltetett juhfajt�r�l (churra) nevezt�k el.

A portug�lok szerint a T�vol-Keletr�l hazat�r� portug�l tenger�szek hozt�k magukkal az eredetileg k�nai s�s �tel receptj�t, �s ezt fejlesztett�k tov�bb a spanyol p�sztorok �dess�gg�, viszont a mexik�iak is �gy tartj�k, hogy egy�rtelm�en az � tal�lm�nyuk.

A forr� csokol�d� t�rh�d�t�s�val a f��ri k�r�kben is sz�vesen kezdt�k fogyasztani, �s hamarosan az �jvil�gba is �tjutott.

A fentiek ut�n tiszt�n l�tszik, hogy az �ltalam haszn�lt recept nem az autentikus spanyol, hanem egy klasszikus �getett t�szta.

Elk�sz�t�se nem egy nagy kaland, de a v�geredm�nnyel nem tudtam kib�k�lni. Finomnak ugyan finom, de nem tetszett az �sszevissza kunkorod� l�tv�ny.

L�ttam ugyan profi k�szs�geket a neten, amikkel szab�lyosabb v�geredm�ny �rhet� el,

de ilyenekben �n nyilv�n nem tudok gondolkodni.

�rdekes alternat�v�t k�n�lt viszont Cooking tree s�t�ben s�lt verzi�ja, �gyhogy ezt is kipr�b�ltam.

HOZZ�VAL�K:

38 g vaj

1/8 tk s�

75 g v�z

10 g barna cukor

48 g liszt

1 toj�s

¼ tk van�lia aroma

A bevon�shoz:

olvasztott vaj

�r�lt fah�j

cukor

A s�t�t el�meleg�tj�k 200 ^oC-ra.

A vizet, a vajat, a s�t �s a barna cukrot egy l�bosban forr�sig hev�tj�k, majd leh�zzuk a t�zr�l. Belekeverj�k a lisztet, fakan�llal csom�mentesre keverj�k. Ezut�n visszatessz�k k�zepes h�fokra, 1 percig folyamatosan keverj�k.

A t�zr�l levessz�k, t�lba �ntj�k, hagyjuk kih�lni. Hozz�adjuk a toj�st �s a van�lia arom�t, k�zben folyamatosan kevertetj�k robotg�ppel.

Csillagcs�r�s habzs�kba szedj�k a t�szt�t, majd s�t�pap�rral b�lelt tepsibe cs�kokat nyomunk bel�le (az eny�mek 6 cm hossz�ak voltak),

�s 17 percig s�tj�k.

A kis�lt f�nkok fel�let�t megkenj�k olvasztott vajjal,

majd egy nylonzacsk�ba t�ltj�k a cukrot �s a fah�jat, amiben �sszer�zzuk a f�nkokkal.

V�g�l csavartam m�g egyet a t�rt�neten azzal, hogy a kinyomott nyers t�szt�k egy r�sz�t betettem h�t�be, hogy kicsit megdermedjenek a kukacok,

majd ezeket l�kd�stem le a t�lc�r�l forr� k�kuszzs�rba.

�gy ez a k�r l�nyegesen szebben siker�lt, mint az el�z�, k�zvetlen�l habzs�kb�l kinyomott t�szt�s.

Nekem szem�ly szerint a s�t�ben s�lt v�ltozat jobban �zlett, mint a zsirad�kban k�sz�lt.