Izland eredeti lakossága viking és kelta eredetű. Ezt nagy biztonsággal állíthatjuk a korai telepesek írásos emlékei, illetve a genetikai és a vércsoportvizsgálatok alapján. Az egyik genetikai vizsgálat azt is kimutatta, hogy az izlandiak férfi ősei többségében viking eredetűek, míg a női ősök többségében kelták voltak. Izland elszigetelt fekvése miatt a bevándorlás évszázadokon át igen korlátozott volt, így az izlandiak rendkívül hasonlók egymáshoz genetikailag.
Éghajlata óceáni. Nyara hűvös (júliusi középhőmérséklet északon 7°, délen 11°, tele enyhe (januári középhőmérséklet északon 3°, délen +12°. Időjárása viharos, ködös, csapadékos. Hó minden évszakban (nyáron is) eshet. Télen a legrövidebb időszakban napi négy órán át van világos, míg nyáron heteken át nem megy le a nap.
Vulkáni sziget, amely a Közép- Atlanti-hátság vízfelszín fölé emelkedő része. A lemeztektonika szerint úgy keletkezett, hogy a két távolodó kőzetlemez (az eurázsiai, és az észak-amerikai) közötti hasadékon feltört a magma, és megszilárdult. A vulkáni kitöréseknek köszönhetően a sziget területe keletkezése óta állandóan növekszik. A sziget felszínén ma is jól megfigyelhetők a két lemez távolodásának jelei.
Ötezer kilométer hosszú partvonalát öblök és fjordok tagolják, amelyeket egy korábbi jégkorszakban a szigetet borító jégpáncélból aláereszkedő gleccserek mélyítettek a tengerpartokba. A szigeten két óriás vívja időtlen harcát: a tűz és a jég, a hegyeket építő vulkánok, és a hegyeket legyaluló jégárak. A hajdani pleisztocén jégpáncélból mára csak elszigetelt „jégsapkák” – Vatnajökull, Hofsjökull, Myrdasjökull stb. – maradtak. (A jökull szó gleccsert jelent.)
A vulkanizmus csodája, hogy a szigeten 140 vulkán van és a kráterek száma meghaladja az ezret. 26 vulkán – némelyik időszakosan – jelenleg is működik. Az izlandi emberek megtanultak együtt élni velük. Folyamatosan megfigyelik működésüket, kitörésnél pedig kész tervvel állnak neki az evakuálásnak.
Legismertebb vulkánja az 1491 m magas Hekla. Izlandon rengeteg gejzír található (a szó maga is izlandi eredetű), a geotermikus energia könnyen hozzáférhető, így a meleg víz és a fűtés rendkívül olcsó.
Legnagyobb folyója a 150 km hosszú Thjórsá. Számos jégkori és vulkanikus eredetű tava van. Ásványi kincse kevés. Némi barnaszén, tőzeg és kén érdemel említést.
A sziget fában roppant szegény, erdőalkotó fája a nyírfa és törpefenyő. Növényvilágát különösen az algák, gombák, mohák és zuzmók jellemzik. Legelői dúsfüvűek. A gyér növényzet bőven elegendő viszont a birkatartáshoz: Izland jelentős húsexportőr, gyapjútermékei méltán világhírűek. Élelmiszeriparának természetes motorja a halászat. Természeti erőforrások híján (leszámítva a bőséges geotermikus és hidroelektromos erőforrásokat) az izlandi gazdaság ki van szolgáltatva a hal világpiaci árváltozásának. Burgonya, zab és rozs csak kerti veteményként termelhető. Áfonyán kívül más ehető gyümölcse nincs. Állatvilága fajokban szegény, egyedekben igen gazdag. Jellemzők a vízi madarak, a sarki róka és az izlandi egér. A rénszarvas és moensz-ökör mesterségesen megtelepített állatok. Bálna és fóka kevés van.
E kis nép olyan nyelvet beszél, amely talán – Európában mindenképp – a legjobban őrzi ősi állapotát. Az izlandi nyelv az indoeurópai, azon belül a germán nyelvcsalád tagja, s a skandináv nyelvek szűkebb családjába tartozik. Mivel az ország történelme során viszonylag kevés külső behatás érte és a szélsőséges éghajlat, valamint a földrajzi távolság elszigetelte, az izlandi nyelv lényegében máig azonos az óészakival, a vikingek és a sagák korának nyelvével. A legrégibb fennmaradt izlandi nyelvű szövegeket a 12. században írták. Legtöbbjük valamilyen törvényről szól, de vannak közöttük versek, sagák is, melyeket a régi szájhagyomány őrzött meg. A leghíresebbek ezek közül a 13. században íródott izlandi sagák, Snorri Sturluson és az edda-költészet.
Nyelvi érdekességek:
- A hagyományőrzés jegyében az izlandi nevek keresztnévből és apai – esetleg anyai – névből állnak. Az izlandiaknak legalább két nevük van, de a családnévként funkcionáló elem generációnként változik, mivel az valamelyik szülőre utal, pl. egy Jón nevű apa és Helga nevű anya lányának Jónsdóttir vagy Helgudóttir, a fiuknak pedig Jónsson vagy Helguson lehet a második neve. Pl: Az ismert énekesnő, Björk neve nyírfát jelent (vö. angol birch [bőcs] ’nyírfa’). A szó korábban bjarku alakú volt. Ebből az u-umlaut miatt lett bjorku, majd björku, de később a szó végi -ulekopott. Birtokos esetben viszont bjarkar, hiszen itt sose követte a tő magánhangzóját u. Björk lányának a neve Ísadóra Bjarkardóttir vagyis ’Björk lánya, Izadóra’.
- A Z (seta, [ˈsɛta]) betű 1973-ig volt használatban, mikoris eltörölték.
- A 32 betűs izlandi ábécé a latinbetűs íráson alapszik, azonban megőrzött olyan írásjeleket is, melyek a rúnaírásbangyökereznek. Számos ékezetet is alkalmaz.
A közműveltség magas fokú; analfabéta alig van. Nagyon elterjedtek dán mintára a népfőiskolák. Az ország belsejében szétszórt lakosság gyermekeit vándortanítók oktatják. A reykjaviki egyetemnek jogi, teológiai és orvosi fakultása van.
Művészetük is sajátos. Engem a földöntúliságuk és rejtelmességük fogott meg.
Irodalom:
Az óészaki irodalom legnagyobb alkotásai különös módon Észak-Európa legtávolabbi, legelzártabb területén, Izland szigetén születtek. Az izlandi sagák (szága) a középkori európai szépirodalom kimagasló teljesítményei, amelyek ellentétben a kor általános európai irodalmi műfajaival (például szentek legendái és lovagi költészet) a mai olvasó számára is szinte modern esztétikai élményt nyújtanak. A saga prózai formában írt balladai stílusú elbeszélés egy-egy régebbi korban élt hős vagy egy kortárs személy valamely nevezetes tettéről.
Különös,gyakran pszichológiai mélységű, naturalista stílusúak.
A híres izlandiak közé tartozik Halldór Laxness regényíró, aki elnyerte az irodalmi Nobel-díjat 1955-ben.
Zene:
„a Sigur Rós óta mindenki tudja, hogy az örök sötétség országában különleges zene terem.”
Björk, a popénekes. Zenei előadóként rendkívül sokoldalú, többek közt alternatív rock, trip-hop, jazz, elektronika, new wave, electro, folk és komolyzenei stílusú műveket alkotott.
A Sigur Rós egy poszt-rock együttes, zenéjük dallamos, klasszikus és minimalista elemeket is tartalmaz. A név jelentése izlandi nyelven a „győzelem rózsája”, kiejtése pedig nagyjából "sziur rósz". Az együttes jellegzetessége furcsa éteri hangzása és Jónsi, az énekes magas énekhangja. Általunk is ismert rajongójuk Benedict.
Mezzoforte - Keményen retro jazz, funk banda. A Garden party című számuk világszerte ismert.
Eyþór Ingi Gunnlaugsson, vagy művésznevén Eythor Ingi (1989. május 29. – ) izlandi énekes, a nagy kedvencem, az általatok Izlandi Ferikeként ismert zenész. Ő képviselte Izlandot a 2013-as Eurovíziós Dalfesztiválon Malmőben, a Ég Á Líf (magyarul: Élek) című dallal.
Zenekara: Atomskaldin
Besorolásuk: alternatív rock
https://www.youtube.com/watch?v=ei7yr5rAlFI
https://www.youtube.com/watch?v=mD-UmaEnKU0
https://www.youtube.com/watch?v=hvxNfiJF7TU
https://www.youtube.com/watch?v=_Kp74wvU5Wc
https://www.youtube.com/watch?v=wYdtC-veAE4
https://www.youtube.com/watch?v=T4qW4gZ4ZKE
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
