Ragyog�an tiszta leveg�, v�zes�sek, gejz�rek, gleccserek haz�ja. Vad �s szel�d�tetlen t�j, t�z �s j�g tal�lkoz�sa.

Magyarorsz�gnyi ter�let, ahol Magyarorsz�gn�l harmincszor kevesebben laknak, 3,1 f�/km². Nekem val�.

Az Izlandi k�zt�rsas�g  szigetorsz�g az Atlanti-�ce�n �szaki r�sz�n, Gr�nland �s Sk�cia k�z�tt tal�lhat�. B�r az Uni�n k�v�l vannak, Eur�pa r�szek�nt kezelj�k. Kultur�lis, gazdas�gi �s nyelvi szempontb�l is Skandin�vi�hoz tartozik.

Izland p�nzneme az izlandi korona (ISK). 1 ISK = kb. 1,8 Ft.

Izland eredeti lakoss�ga viking �s kelta eredet�. Ezt nagy biztons�ggal �ll�thatjuk a korai telepesek �r�sos eml�kei, illetve a genetikai �s a v�rcsoportvizsg�latok alapj�n. Az egyik genetikai vizsg�lat azt is kimutatta, hogy az izlandiak f�rfi �sei t�bbs�g�ben viking eredet�ek, m�g a n�i �s�k t�bbs�g�ben kelt�k voltak. Izland elszigetelt fekv�se miatt a bev�ndorl�s �vsz�zadokon �t igen korl�tozott volt, �gy az izlandiak rendk�v�l hasonl�k egym�shoz genetikailag.

�ghajlata �ce�ni. Nyara h�v�s (j�liusi k�z�ph�m�rs�klet �szakon 7�, d�len 11�, tele enyhe (janu�ri k�z�ph�m�rs�klet �szakon 3�, d�len +12�. Id�j�r�sa viharos, k�d�s, csapad�kos. H� minden �vszakban (ny�ron is) eshet. T�len a legr�videbb id�szakban napi n�gy �r�n �t van vil�gos, m�g ny�ron heteken �t nem megy le a nap.

Vulk�ni sziget, amely a K�z�p- Atlanti-h�ts�g v�zfelsz�n f�l� emelked� r�sze. A lemeztektonika szerint �gy keletkezett, hogy a k�t t�volod� k�zetlemez (az eur�zsiai, �s az �szak-amerikai) k�z�tti hasad�kon felt�rt a magma, �s megszil�rdult. A vulk�ni kit�r�seknek k�sz�nhet�en a sziget ter�lete keletkez�se �ta �lland�an n�vekszik. A sziget felsz�n�n ma is j�l megfigyelhet�k a k�t lemez t�volod�s�nak jelei.

�tezer kilom�ter hossz� partvonal�t �bl�k �s fjordok tagolj�k, amelyeket egy kor�bbi j�gkorszakban a szigetet bor�t� j�gp�nc�lb�l al�ereszked� gleccserek m�ly�tettek a tengerpartokba. A szigeten k�t �ri�s v�vja id�tlen harc�t: a t�z �s a j�g, a hegyeket �p�t� vulk�nok, �s a hegyeket legyalul� j�g�rak. A hajdani pleisztoc�n j�gp�nc�lb�l m�ra csak elszigetelt „j�gsapk�k” – Vatnaj�kull, Hofsj�kull, Myrdasj�kull stb. – maradtak. (A j�kull sz� gleccsert jelent.)

A vulkanizmus csod�ja, hogy a szigeten 140 vulk�n van �s a kr�terek sz�ma meghaladja az ezret. 26 vulk�n – n�melyik id�szakosan – jelenleg is m�k�dik. Az izlandi emberek megtanultak egy�tt �lni vel�k. Folyamatosan megfigyelik m�k�d�s�ket, kit�r�sn�l pedig k�sz tervvel �llnak neki az evaku�l�snak.

Legismertebb vulk�nja az 1491 m magas Hekla. Izlandon rengeteg gejz�r tal�lhat� (a sz� maga is izlandi eredet�), a geotermikus energia k�nnyen hozz�f�rhet�, �gy a meleg v�z �s a f�t�s rendk�v�l olcs�.

Legnagyobb foly�ja a 150 km hossz� Thj�rs�. Sz�mos j�gkori �s vulkanikus eredet� tava van. �sv�nyi kincse kev�s. N�mi barnasz�n, t�zeg �s k�n �rdemel eml�t�st.

A sziget f�ban roppant szeg�ny, erd�alkot� f�ja a ny�rfa �s t�rpefeny�.  N�v�nyvil�g�t k�l�n�sen az alg�k, gomb�k, moh�k �s zuzm�k jellemzik. Legel�i d�sf�v�ek. A gy�r n�v�nyzet b�ven elegend� viszont a birkatart�shoz: Izland jelent�s h�sexport�r, gyapj�term�kei m�lt�n vil�gh�r�ek. �lelmiszeripar�nak term�szetes motorja a hal�szat. Term�szeti er�forr�sok h�j�n (lesz�m�tva a b�s�ges geotermikus �s hidroelektromos er�forr�sokat) az izlandi gazdas�g ki van szolg�ltatva a hal vil�gpiaci �rv�ltoz�s�nak. Burgonya, zab �s rozs csak kerti vetem�nyk�nt termelhet�. �fony�n k�v�l m�s ehet� gy�m�lcse nincs. �llatvil�ga fajokban szeg�ny, egyedekben igen gazdag. Jellemz�k a v�zi madarak, a sarki r�ka �s az izlandi eg�r. A r�nszarvas �s moensz-�k�r mesters�gesen megtelep�tett �llatok. B�lna �s f�ka kev�s van.

E kis n�p olyan nyelvet besz�l, amely tal�n – Eur�p�ban mindenk�pp – a legjobban �rzi �si �llapot�t. Az izlandi nyelv az indoeur�pai, azon bel�l a germ�n nyelvcsal�d tagja, s a skandin�v nyelvek sz�kebb csal�dj�ba tartozik. Mivel az orsz�g t�rt�nelme sor�n viszonylag kev�s k�ls� behat�s �rte �s a sz�ls�s�ges �ghajlat, valamint a f�ldrajzi t�vols�g elszigetelte, az izlandi nyelv l�nyeg�ben m�ig azonos az ��szakival, a vikingek �s a sag�k kor�nak nyelv�vel. A legr�gibb fennmaradt izlandi nyelv� sz�vegeket a 12. sz�zadban �rt�k. Legt�bbj�k valamilyen t�rv�nyr�l sz�l, de vannak k�z�tt�k versek, sag�k is, melyeket a r�gi sz�jhagyom�ny �rz�tt meg. A legh�resebbek ezek k�z�l a 13. sz�zadban �r�dott izlandi sag�k, Snorri Sturluson �s az edda-k�lt�szet.

Nyelvi �rdekess�gek:

- A hagyom�ny�rz�s jegy�ben az izlandi nevek keresztn�vb�l �s apai – esetleg anyai – n�vb�l �llnak. Az izlandiaknak legal�bb k�t nev�k van, de a csal�dn�vk�nt funkcion�l� elem gener�ci�nk�nt v�ltozik, mivel az valamelyik sz�l�re utal, pl. egy J�n nev� apa �s Helga nev� anya l�ny�nak J�nsd�ttir vagy Helgud�ttir, a fiuknak pedig J�nsson vagy Helguson lehet a m�sodik neve. Pl: Az ismert �nekesn�, Bj�rk neve ny�rf�t jelent (v�. angol birch [b�cs] ’ny�rfa’). A sz� kor�bban bjarku alak� volt. Ebb�l az u-umlaut miatt lett bjorku, majd bj�rku, de k�s�bb a sz� v�gi -ulekopott. Birtokos esetben viszont bjarkar, hiszen itt sose k�vette a t� mag�nhangz�j�t u. Bj�rk l�ny�nak a neve �sad�ra Bjarkard�ttir vagyis ’Bj�rk l�nya, Izad�ra’.

- A Z (seta, [ˈsɛta]) bet� 1973-ig volt haszn�latban, mikoris elt�r�lt�k.

- A 32 bet�s izlandi �b�c� a latinbet�s �r�son alapszik, azonban meg�rz�tt olyan �r�sjeleket is, melyek a r�na�r�sbangy�kereznek. Sz�mos �kezetet is alkalmaz.

 A k�zm�velts�g magas fok�; analfab�ta alig van. Nagyon elterjedtek d�n mint�ra a n�pf�iskol�k. Az orsz�g belsej�ben sz�tsz�rt lakoss�g gyermekeit v�ndortan�t�k oktatj�k. A reykjaviki egyetemnek jogi, teol�giai �s orvosi fakult�sa van.

M�v�szet�k is saj�tos. Engem a f�ld�nt�lis�guk �s rejtelmess�g�k fogott meg.

Irodalom:

Az ��szaki irodalom legnagyobb alkot�sai k�l�n�s m�don �szak-Eur�pa legt�volabbi, legelz�rtabb ter�let�n, Izland sziget�n sz�lettek. Az izlandi sag�k (sz�ga) a k�z�pkori eur�pai sz�pirodalom kimagasl� teljes�tm�nyei, amelyek ellent�tben a kor �ltal�nos eur�pai irodalmi m�fajaival (p�ld�ul szentek legend�i �s lovagi k�lt�szet) a mai olvas� sz�m�ra is szinte modern eszt�tikai �lm�nyt ny�jtanak. A saga pr�zai form�ban �rt balladai st�lus� elbesz�l�s egy-egy r�gebbi korban �lt h�s vagy egy kort�rs szem�ly valamely nevezetes tett�r�l.

K�l�n�s,gyakran pszichol�giai m�lys�g�, naturalista st�lus�ak.

A h�res izlandiak k�z� tartozik Halld�r Laxness reg�ny�r�, aki elnyerte az irodalmi Nobel-d�jat 1955-ben.

Zene:

„a Sigur R�s �ta mindenki tudja, hogy az �r�k s�t�ts�g orsz�g�ban k�l�nleges zene terem.”

Bj�rk, a pop�nekes. Zenei el�ad�k�nt rendk�v�l sokoldal�, t�bbek k�zt alternat�v rock, trip-hop, jazz, elektronika, new wave, electro, folk �s komolyzenei st�lus� m�veket alkotott.

A Sigur R�s egy poszt-rock egy�ttes, zen�j�k dallamos, klasszikus �s minimalista elemeket is tartalmaz. A n�v jelent�se izlandi nyelven a „gy�zelem r�zs�ja”, kiejt�se pedig nagyj�b�l "sziur r�sz". Az egy�ttes jellegzetess�ge furcsa �teri hangz�sa �s J�nsi, az �nekes magas �nekhangja. �ltalunk is ismert rajong�juk Benedict.

Mezzoforte - Kem�nyen retro jazz, funk banda. A Garden party c�m� sz�muk vil�gszerte ismert.

Eyþ�r Ingi Gunnlaugsson, vagy m�v�sznev�n Eythor Ingi (1989. m�jus 29. – ) izlandi �nekes, a nagy kedvencem, az  �ltalatok Izlandi Ferikek�nt ismert zen�sz. � k�pviselte Izlandot a 2013-as Eurov�zi�s Dalfesztiv�lon Malm�ben, a �g � L�f (magyarul: �lek) c�m� dallal.

Zenekara: Atomskaldin
Besorol�suk: alternat�v rock

https://www.youtube.com/watch?v=ei7yr5rAlFI

https://www.youtube.com/watch?v=mD-UmaEnKU0

https://www.youtube.com/watch?v=hvxNfiJF7TU

https://www.youtube.com/watch?v=_Kp74wvU5Wc

https://www.youtube.com/watch?v=wYdtC-veAE4

https://www.youtube.com/watch?v=T4qW4gZ4ZKE