A mai verőfényes szombaton képzeletben elutaztunk a 1984-85 évekbeli Nagy-Britanniába és az 1950-es évekbe Budapestre.

Pontosabban megnéztük a Büszkeség és bányászélet (Pride) című filmet és ebédeltünk a Kádár étekezdében.

Büszkeség és bányászélet film történelmi hátteréről annyit, hogy a Thatcher-kormány a 80-as években bezárt sok szénbányát Nagy-Britannia szerte, amely sztrájokat és erőszakot szült.

http://en.wikipedia.org/wiki/UK_miners%27_strike_%281984%E2%80%9385%29

A film helyenként humoros, helyenként megható a bányászok a melegek és leszbikusok egymásra találása. Méhozzá úgy hogy egyik csoport sem tud igazából a másikról semmit csak előítéleteik vannak (kinek több kinek kevesebb). Ajánlom mindenki figyelmébe ezt a filmet!

A Kádár étkezdébe mindenkinek el kell mennie! Az étel finom házias volt az enteriőr pedig mintha az 50-es években lettünk volna. Finom sóletet ettünk, mert ma sólet nap volt melyet málnaszörppel öblítettünk le. A törzsvendégeket és az újonnan betérőket is kedvesen fogadják és visszavárják.