Alfons Mucha (1860-1939) cseh fest� a szecesszi� egyik legismertebb m�v�sz�nek sz�m�t, els�sorban m�fajteremt� plak�tjainak k�sz�nhet�en, jellegzetes vonalvezet�se, dekor�ci�s technik�ja, sz�nvil�ga alapj�n m�r kort�rsai „style Much�r�l” besz�ltek. Plak�tm�v�szet�vel a fest� �r�kre be�rta mag�t az egyetemes m�v�szett�rt�netbe: m�veivel a k�lnit�l a szeszesitalokig mindent el lehetett adni, annyira n�pszer� volt.

Els� sikereit az 1890-es �vek k�zep�n aratta plak�tjaival. Ezek egy r�sze rekl�mplak�t, de az igaz�n h�resek a Sarah Bernhardtnak k�sz�tett sz�nh�zi plak�tok. Sarah Bernhardt az egyik legnagyobb rajong�ssal k�r�lvett p�rizsi h�ress�g volt a 19. sz�zad m�sodik fel�ben �s a 20. sz�zad elej�n. Sokan �t tekintik a valaha sz�npadra l�pett legjobb sz�n�szn�nek. Az 1895-1901 k�z�tti �vekben Mucha tervezte plak�tjainak a t�bbs�g�t. M�r az els� ezek k�z�l (Gismonda) �ri�si visszhangot keltett. Mucha a biz�nci ikonokra eml�keztet� m�don id�zte meg Sarah Bernhardt alakj�t. Mucha csaknem valamennyi plak�tj�nak a k�z�ppontj�ban egy n�alak �ll. A Bernhardt-plak�tok �s a t�bbi �ltala k�sz�tett rekl�mkiadv�ny fiatal, vonz�, kicsattan�, vid�m �s ny�ltan �rz�ki n�ket �br�zolnak hossz� aranyl� hajjal.

Mucha �letm�v�n bel�l k�l�nleges helyet foglalnak el a pasztell- �s sz�nrajzok. Ezek az 1898 �s 1903 k�z�tt P�rizsban k�sz�lt rajzok �n�ll� m�t�rgycsoportot alkotnak. 

1904. febru�r v�g�n Mucha az Egyes�lt �llamokba haj�zott. Ez volt a kezdete amerikai korszak�nak, amely 1910-ig tartott, amikor csal�dj�val visszak�lt�z�tt Csehorsz�gba. Az amerikai kontinensre val� meg�rkez�sekor Much�t az Art Nouveau vezet� k�pvisel�jek�nt �dv�z�lt�k. Ezt a st�lust az Egyes�lt �llamokban �pp az � sz�nh�zi plak�tjai tett�k h�ress�, amelyek Sarah Bernhardt amerikai turn�inak csin�ltak h�rver�st. 

Alfons Mucha 1897-b�l sz�rmaz� plak�tjain �s festm�nyein t�ntek fel el�sz�r szl�v karakterjegyeket visel� n�alakok. P�rizsban rendezett m�sodik egy�ni ki�ll�t�sa plak�tj�nak az elk�sz�t�s�hez Mucha egy jellegzetesen szl�v von�sokat visel� le�nyt, valamint morva sz�zszorsz�pkoszor�t v�lasztott. Ezt azut�n sz�mos hasonl� n��br�zol�s k�vette. A szl�v von�s� n�k kulcsszerepet kaptak Much�nak azokon a plak�ttervein, amelyeket k�s�bb a sz�l�haz�j�b�l �rkez� megb�z�sokra k�sz�tett. Mucha a le�nyt�pust a cseh �s morva vid�k buzg� vall�soss�g�nak rendelte al�, an�lk�l azonban, hogy falusi „le�nyainak" term�szetes b�ja elveszne. Mucha amerikai tart�zkod�sa idej�n kapott megb�z�st a Slavia biztos�t� t�rsas�g jelk�p�nek megtervez�s�re. A feh�r �nnepi k�nt�st visel� n�alak a m�v�sz sz�m�ra a pravoszl�v eszm�k megtestes�t�j�v� v�lt, �s inspir�l�an hatott a r�g�ta d�delgetett �lom, a Szl�v eposz c�m�, messianisztikus k�pciklus megval�s�t�s�hoz. A valaha historiz�l� sz�npadi d�szletek vil�g�b�l el�l�p� Alfons Mucha szemei el�tt id�s kor�ban ism�t a nagyszab�s�, te�tr�lis �l�k�pek lebegtek. A Szl�v eposz a mai napig a cseh t�rt�nelmi fest�szet legimpoz�nsabb k�psorozata.

Fentieken t�l rengeteg dologgal foglalkozott: tervezte r�szv�nyek, k�tv�nyek grafik�it, b�lyegeket, bankjegyeket, kit�ntet�seket, illusztr�lt k�nyveket, tervezett napt�rt, tap�t�t, b�tort, sz�nyeget, �vegablakot, �kszereket �s �kszer�zletet.

Alkot�sait gyakran ciklusokba, dekorat�v pann�k�nt rendezte �ssze: A n�gy �vszak, �kk�vek, Csillagok, M�v�szetek, Vir�gok, H�napok, Napszakok.

Mucha az egyik legt�bbsz�r feldolgozott m�v�sz. M�vei gyakran l�that�k napt�rakon, v�z�kon, b�gr�ken. De k�sz�lt p�ld�ul m�rv�nycsempe az �kk�vek sorozat�b�l, amelynek Ruby c�m� darabja az egyik kor�bbi f�rd�szob�m fal�t d�sz�tette. A Frey Will�nek is van nagyon sz�p, Mucha ihlette �kszersorozata (Sarah Bernhardt burgundy �s aquamarin).

�s ha valaki megn�zn� �l�ben a m�veit, akkor a pr�gai Mucha M�zeumot kell megl�togatnia, amit a vil�gszerte ismert szecesszi�s fest�m�v�sz �let�nek �s m�veinek szenteltek. A m�zeumot a t�rt�nelmi Pr�ga barokk �p�tm�ny�ben, a Kaunitz-palot�ban tal�lhatjuk meg.

Sarah Bernhardt plak�tok

JOB cigarettapap�r rekl�m

Slavia

�kk�vek

Napszakok

K�p a Szl�v eposzb�l

�js�g c�mlap

Biz�nci fejek

Az ink�k bora rekl�mplak�tja

Plak�t a Sokol tornaegylet VI. orsz�gos tal�lkoz�ja sz�m�ra

Quo vadis

Hossz� haj� l�ny tulip�nokkal 

Term�szet

Fouquet �kszerbolt

Fouquetnek tervezett �kszerek

�vegablak a Szent Vitus sz�kesegyh�zban