Alfons Mucha (1860-1939) cseh festő a szecesszió egyik legismertebb művészének számít, elsősorban műfajteremtő plakátjainak köszönhetően, jellegzetes vonalvezetése, dekorációs technikája, színvilága alapján már kortársai „style Mucháról” beszéltek. Plakátművészetével a festő örökre beírta magát az egyetemes művészettörténetbe: műveivel a kölnitől a szeszesitalokig mindent el lehetett adni, annyira népszerű volt.

Első sikereit az 1890-es évek közepén aratta plakátjaival. Ezek egy része reklámplakát, de az igazán híresek a Sarah Bernhardtnak készített színházi plakátok. Sarah Bernhardt az egyik legnagyobb rajongással körülvett párizsi híresség volt a 19. század második felében és a 20. század elején. Sokan őt tekintik a valaha színpadra lépett legjobb színésznőnek. Az 1895-1901 közötti években Mucha tervezte plakátjainak a többségét. Már az első ezek közül (Gismonda) óriási visszhangot keltett. Mucha a bizánci ikonokra emlékeztető módon idézte meg Sarah Bernhardt alakját. Mucha csaknem valamennyi plakátjának a középpontjában egy nőalak áll. A Bernhardt-plakátok és a többi általa készített reklámkiadvány fiatal, vonzó, kicsattanó, vidám és nyíltan érzéki nőket ábrázolnak hosszú aranyló hajjal.

Mucha életművén belül különleges helyet foglalnak el a pasztell- és szénrajzok. Ezek az 1898 és 1903 között Párizsban készült rajzok önálló műtárgycsoportot alkotnak. 

1904. február végén Mucha az Egyesült Államokba hajózott. Ez volt a kezdete amerikai korszakának, amely 1910-ig tartott, amikor családjával visszaköltözött Csehországba. Az amerikai kontinensre való megérkezésekor Muchát az Art Nouveau vezető képviselőjeként üdvözölték. Ezt a stílust az Egyesült Államokban épp az ő színházi plakátjai tették híressé, amelyek Sarah Bernhardt amerikai turnéinak csináltak hírverést. 

Alfons Mucha 1897-ből származó plakátjain és festményein tűntek fel először szláv karakterjegyeket viselő nőalakok. Párizsban rendezett második egyéni kiállítása plakátjának az elkészítéséhez Mucha egy jellegzetesen szláv vonásokat viselő leányt, valamint morva százszorszépkoszorút választott. Ezt azután számos hasonló nőábrázolás követte. A szláv vonású nők kulcsszerepet kaptak Muchának azokon a plakáttervein, amelyeket később a szülőhazájából érkező megbízásokra készített. Mucha a leánytípust a cseh és morva vidék buzgó vallásosságának rendelte alá, anélkül azonban, hogy falusi „leányainak" természetes bája elveszne. Mucha amerikai tartózkodása idején kapott megbízást a Slavia biztosító társaság jelképének megtervezésére. A fehér ünnepi köntöst viselő nőalak a művész számára a pravoszláv eszmék megtestesítőjévé vált, és inspirálóan hatott a régóta dédelgetett álom, a Szláv eposz című, messianisztikus képciklus megvalósításához. A valaha historizáló színpadi díszletek világából előlépő Alfons Mucha szemei előtt idős korában ismét a nagyszabású, teátrális élőképek lebegtek. A Szláv eposz a mai napig a cseh történelmi festészet legimpozánsabb képsorozata.

Fentieken túl rengeteg dologgal foglalkozott: tervezte részvények, kötvények grafikáit, bélyegeket, bankjegyeket, kitüntetéseket, illusztrált könyveket, tervezett naptárt, tapétát, bútort, szőnyeget, üvegablakot, ékszereket és ékszerüzletet.

Alkotásait gyakran ciklusokba, dekoratív pannóként rendezte össze: A négy évszak, Ékkövek, Csillagok, Művészetek, Virágok, Hónapok, Napszakok.

Mucha az egyik legtöbbször feldolgozott művész. Művei gyakran láthatók naptárakon, vázákon, bögréken. De készült például márványcsempe az Ékkövek sorozatából, amelynek Ruby című darabja az egyik korábbi fürdőszobám falát díszítette. A Frey Willének is van nagyon szép, Mucha ihlette ékszersorozata (Sarah Bernhardt burgundy és aquamarin).

És ha valaki megnézné élőben a műveit, akkor a prágai Mucha Múzeumot kell meglátogatnia, amit a világszerte ismert szecessziós festőművész életének és műveinek szenteltek. A múzeumot a történelmi Prága barokk építményében, a Kaunitz-palotában találhatjuk meg.

Sarah Bernhardt plakátok

JOB cigarettapapír reklám

Slavia

Ékkövek

Napszakok

Kép a Szláv eposzból

Újság címlap

Bizánci fejek

Az inkák bora reklámplakátja

Plakát a Sokol tornaegylet VI. országos találkozója számára

Quo vadis

Hosszú hajú lány tulipánokkal 

Természet

Fouquet ékszerbolt

Fouquetnek tervezett ékszerek

Üvegablak a Szent Vitus székesegyházban