3/4-éig azt hittem, megy a futottak mégbe. De az utolsó 20 percben felkaptak, emeltek-emeltek... és a csúcsra jutottam.

Előtte feszélyezett a lelki terror. Azt éreztem, nem lehet olyan magasztos a cél, hogy kvázi mindenkin átgázoljunk.

De amikor a csúnya fiúból kitört az állat, a két nagyvad egymásnak feszült, és a fiatal nonverbális dobolással, maga alá gyűrte a teknős fejű, ámde rendkívül karizmatikus bácsit katarzis által, hát az olyan volt, mint egy ostorcsapás a szürkében. Különleges élvezet. Mit is mondhatnék erre? Üss, még üss!

Annyi mindent ragozhatnék, a feltegyük-e az életünket, koncentráljunk-e egyetlen dologra, de nagyon és építsünk le minden mást kérdéskörtől az emberi teljesítmény határáig, ahol szakad az izzadság és serken a vér… de nem teszem. Nézd meg, ítéld meg, mondd el.

A film címe:

Miről szól? Erről: