Kor�bbi el�ad�sukon, A Meztelen boh�con k�t dolog jutott r�luk eszembe: magas szint� mozg�sm�v�szet �s az emberi test dics�rete. �s semmi, ami a klasszikus cirkuszokn�l sokszor, hogy v�s�ri, hogy olcs�, hogy gagyi. Az eg�sz olyan kifinomult.

�s b�szkes�g t�lt�tt el a tudatt�l, hogy m�r nek�nk is van ilyen �jhull�mos, �jragondolt, friss �s modern kezdem�nyez�s�nk. T�bb ez, mint cirkusz. Mert el�z�n t�l �tv�zi a sz�nh�zak �s a variet� vil�g�t is.

Most sem csal�dtam. Az el�ad�s f�lledt volt �s buja, de a j��zl�s hat�rain bel�l. �s piros volt �s fekete �s abszint z�ld �s f�z�k voltak �s rojtok �s Marcell hull�m. �s legy�zik a fizika t�rv�nyeit �s nem csak a szeren vannak ott, hanem a t�ncban �s a sz�n�szi alak�t�sokban is. �s j� a zene. �s sz�pek a jelmezek. �s sz�pek a szerepl�k.

�s tuti megn�zem a harmadik (kronol�giailag az els�) el�ad�st, a Cirkusz az �jszak�bant is. Tuti.

Recirquel

A Recirquel t�rsulat V�gi Bence rendez�-koreogr�fus vezet�s�vel magyar artist�kb�l alakult 2012-ben Budapesten. Legfontosabb c�lkit�z�se, hogy megismertessen a vil�ggal egy k�z�p-kelet eur�pai, magyar �jcirkusz ir�nyzatot. Haz�nkban a klasszikus cirkusz gy�kerei az 1800-as �vekig ny�lnak vissza �s Eur�pa egyik legr�gebbi artista iskol�ja is itt m�k�dik 1950 �ta.

A t�rsulat alap�t�ja �s m�v�szeti vezet�je 11 fiatal artist�t k�rt fel egy a 20. Sziget Fesztiv�lra k�sz�l� produkci� megalkot�s�ra, melyet a bemutat� ut�n kirobban� siker �vezett. A fiatal csapat hamar mag�ra vonta a k�z�ns�g �s a sz�nh�zi szakma figyelm�t, �s felk�r�st kapott a M�v�szetek Palot�j�t�l �s a Budapesti Tavaszi Fesztiv�lt�l, hogy k�sz�tse el els� eg�sz est�s �j cirkusz el�ad�s�t. �gy sz�letett meg 2013 tavasz�n a Cirkusz az �jszak�ban produkci�, mely a premiert k�vetve megh�v�st kapott egy Oroszorsz�gi turn�ra �s 2014 december�ben Franciaorsz�gban is bemutat�sra ker�lt.

A t�rsulat a magyar cirkuszm�v�szet er�s technikai tud�s�t �s hagyom�nyait meg�rizve dolgozik a m�faj meg�j�t�s�n, melyben az artist�k mellett egyar�nt hangs�lyos a zene, a t�nc, az �nek, �s a sz�nh�z.

A 2014-es Budapesti Tavaszi Fesztiv�lon a t�rsulat �jabb m�v�szekkel kieg�sz�lve a M�v�szetek Palot�j�ban mutatta be A Meztelen boh�c c�m� el�ad�st.

A Recirquel �jcirkusz T�rsulat harmadik, eg�sz est�s el�ad�sa a P�rizs �jjel c�met viseli. Az �j produkci� minden eddigin�l mond�nabb hangv�tel�, �s az elveszett ill�zi�kat �ll�tja sz�npadra. A P�rizs �jjel a harmincas �vek dekadens �s f�lledt erotik�j� vil�g�t t�rja el�nk, felid�zi a sz�zadel� p�rizsi lok�ljainak v�ggyal teli �s szerethet� mili�j�t. A M�v�szetek Palot�ja �s a t�rsulat k�z�s produkci�ja ez�ttal a vil�gh�r� fot�m�v�sz, Brassaï jellegzetes vil�g�b�l mer�t inspir�ci�t.

K�pek az el�ad�sb�l:

Brassaï-P�rizs szeme, azaz a fot� Lautrec-je

Brassaï / Hal�sz Gyula (Brass�, 1899. szeptember 9. – P�rizs, 1984. j�lius 7.) �gy ment el P�rizsba, hogy nem is tudott f�nyk�pezni. A m�r ott �l� Tihanyi, Kert�sz ist�polta. Mindezek ellen�re, alig n�h�ny �vvel k�s�bb megjelentetett fot�albumaiban olyan esszenci�j�t tudta ny�jtani az �jszakai, a mond�n P�rizsnak, mint tal�n Toulouse-Lautrec, Atget �ta senki. Egy pillanat alatt p�rizsibb lett, mint az ott sz�letettek nagyobb r�sze. Nem f�nyk�p�szk�nt lett m�v�sz, hanem m�v�szk�nt v�lasztotta a f�nyk�pez�st. K�pz�m�v�szk�nt, fotogr�fusk�nt, �r�k�nt egyform�n be�rta nev�t abba a bizonyos Nagyk�nyvbe.

Sz�let�s�nek d�tuma, 1899. szeptember. 9. – azaz 99.9.9. – k�l�n�s jelent�s�ggel b�rt sz�m�ra, mindig is nagyon foglalkoztatta a numerol�gia, asztrol�gia. A 9-es sz�m a g�niusz, a tehets�g jegye, aki univerz�lis jelent�s�ggel b�r. Brassaï a vil�g egyik legnagyobb fot�sa volt, �s sok m�s ter�leten is hatalmas tehets�ggel b�rt.

Ezt a tehets�get p�ld�zza, hogy fiatal kor�ban Brass�ban bajnok lett j�gkorong csapat�val, de az is k�l�nleges szem�lyis�gre vall, ahogy Berlinbe val� kik�lt�z�s�re megkereste a sz�ks�ges �sszeget. 1920-ban, miut�n Brass� is Rom�nia r�sz�v� v�lt, �gy d�nt�tt, k�lf�ld�n pr�b�l szerencs�t, ennek helysz�n��l Berlint v�lasztotta, p�nze azonban nem volt elegend� az utaz�shoz �s �jrakezd�shez. Gondolkodott, hogy mivel tudna gyorsan p�nzt keresni, felmer�lt benne, hogy esetleg a festm�nyeib�l eladhatna n�h�nyat, de nem sok rem�nyt l�tott r�, hogy egy fiatal, ismeretlen m�v�sz k�peire k�ltene akkor b�rki is, amikor sokszor a legalapvet�bb kiad�sokra nem futotta. Azt�n arra gondolt, hogy �sszehoz egy sz�nh�zi el�ad�st (egy�bk�nt kor�bban m�r �rt egy balettet, amit m�dja volt Bart�k B�l�nak is megmutatni), de ehhez t�l r�vid volt az id�, �s ez m�r �nmag�ban is sok p�nzbe ker�lt volna. V�g�l a nem sokkal kor�bban Brasov n�vre rom�nos�tott v�rosban magyar �s francia vers-estet szervezett, melyen hatalmas sikerrel adta el� a lakoss�g sz�m�ra most oly fontoss� v�l� magyar irodalmi m�veket. Egy este alatt megkereste az utaz�s�ra a p�nzt.

Hab�r 1920-ban nem tartotta re�lisnak, hogy el tudja adni a festm�nyeit, Hal�sz Gyula igen tehets�ges fest� volt �s remek rajzokat k�sz�tett, akinek j� bar�tja, egy bizonyos Pablo Picasso is azt tan�csolta, hogy ne fecs�relje el tehets�g�t egy olyan komolytalan dologra, mint a fot�z�s, ink�bb a rajzol�ssal foglalkozzon. M�s m�fajokban is sikerrel alkotott, �rdekelte p�ld�ul a filmez�s, egy id�ben Korda S�ndor asszisztensek�nt dolgozott, hatalmas, toj�s-szer� szobrai pedig eg�szen k�l�nlegesek. De �rt sz�ndarabot is, �s t�bbsz�r k�sz�tett fot�-d�szletet sz�nh�zi el�ad�sokhoz.

A fot�z�s sok�ig egy�ltal�n nem foglalkoztatta, miut�n 1924-ben elhagyta Berlint �s P�rizsba k�lt�z�tt, tud�s�t�k�nt, �js�g�r�k�nt dolgozott f�leg n�met lapok sz�m�ra. Cikkeihez az illusztr�ci�kat fot�sok k�sz�tett�k, sokat dolgozott egy�tt j� bar�tj�val, Andr� Kert�sszel. Kert�sz k�peit l�tva d�bbent r�, hogy a fotogr�fia milyen remek eszk�z arra, hogy a benne l�v� k�peket kiadja, megmutassa. 1930-ban vette meg els� f�nyk�pez�g�p�t, 1931-ben pedig m�r els� fot�album�nak kiad�s�n dolgozott, mely hatalmas sikert aratott �s az �jszakai P�rizst mutatta be.

A f�nyk�pez�st az�rt kezdte el komolyabban m�velni, mert megl�tta benne az �j technika adta m�v�szi lehet�s�get. V�gigfot�zta a Montparnasse-t, a rend�r�ket, prostitu�ltakat, b�rokat �gy, hogy akkor az �jjeli fot�z�snak m�g semmilyen hagyom�nya nem volt: Brassaï az anyag elk�sz�lte alatt k�s�rletezte ki a technik�t. K�pei k�z�tt voltak olyanok, amelyeket egy r�vid cigaretta elsz�v�s�nak ideje alatt expon�lt, �s voltak „hossz� cigarett�s” felv�telek is.

N�vv�ltoztat�sa is a fot�z�snak k�sz�nhet�, ugyanis nem akarta ugyanazt a nevet haszn�lni f�nyk�peihez, mint amit festm�nyei szign�z�s�ra haszn�lt (egy�bk�nt a Brassaï nevet eredetileg m�g karikat�r�ihoz, rajzaihoz kezdte haszn�lni, hogy �gy v�lassza el az �ltala komolytalanabbnak tartott munk�it fest�i �letm�v�t�l).

A fot�m�v�szet mellett k�pz�m�v�szk�nt �s �r�k�nt is sikeres volt. Cikkeket, besz�mol�kat �rt �js�goknak, �rt reg�nyt, illusztr�lt k�nyveket, grafik�it, szobrait Picass�val egy�tt �ll�totta ki, az Ameddig �llatok lesznek c�m�, a p�rizsi �llatkertben forgatott filmje a legeredetibb film d�j�t nyerte a cannes-i fesztiv�lon. Sokoldal� egy�nis�g, a graffitinak, a falakra karcolt �s �rt k�peknek, szavaknak, mondatoknak, a p�rizsi utca folkl�rj�nak felfedez�je.

(minden r�szletre kiterjed� �letrajz itt)