Egy csalódás margójára
pedig én még úgy is elmentem, hogy már láttam
Mármint Az ősi Kína kincsei című kiállításra az Iparművészeti Múzeumba. Mármint a kínai agyaghadsereget Xianban.
És nem azért csalódtam, mert ha már jártam a csúcson, azt nehéz überelni. Magyarán, ha láttam őket a megtalálásuk helyén, illetve jártam több olyan kínai múzeumban, amelynek az anyagából ezt a kiállítást válogatták, óhatatlan a csalódás. Na de ekkora? Az elvárásaimat nyilvánvalóan hozzáigazítottam a lehetőségekhez, de még így is?
Azt az egyet elismerem, hogy kiemelkedő jelentőségű az, hogy majd 30 év után újra van kínai kiállítás Magyarországon. De sajnos nem méltó. Ha elolvassátok a wikit és ezt, ezt meg ezt a cikket, megnézitek az én képeimet, szerintem jobban jártok, mintha nagy reményekkel felvonultok megnézni ezt az összvissz 3 teremből álló kiállítást.
És ezt szomorúan mondom, mert nekem kultúráról bárkit lebeszélni, nagyon rossz érzés.