Sajnos, �gy t�nik, Tim Burtont elvesztett�k.

Aranyos kis egyszer n�z�s tinglitangli film, sz�pek a k�pek, j� az 50-es, 60-as �vek atmoszf�r�ja, aranyos Amy, nekem kicsit t�l ripacs Waltz a Joker mosollyal �s a sz�les, te�tr�lis mozdulatokkal, j� az alap sztori, legink�bb az�rt, mert az �let �rta…de minek ehhez Tim Burton? Ez a film nem rossz, nem j�, b�rki rendezhette volna.

Hol vannak m�r a bizarr, dark, g�t figur�k, a morbid, senki�vel �ssze nem t�veszthet� humor? Sehol. Ki�gett? Besimult?

Sajnos, manaps�g az � neve m�r ugyan�gy nem garancia semmire, mint a lieblingj��, Johnny Depp�.

A Nagy Szemek (Big Eyes) igaz t�rt�neten alapul: Margaret �s Walter Keane h�zass�g�nak t�rt�net�t mes�li el. Az 50-es �s 60-as �vekben a m�v�szvil�g �s a t�megkult�ra egyar�nt figyelemmel k�s�rte a h�zasp�r festm�nyeit, jellegzetes, nagy szem� gyerekportr�it. V�l�kereset�k bead�sa az �vtized vit�j�t ind�totta el arr�l, hogy az egyes festm�nyeket ki vitte v�szonra, teh�t kinek az �rdeme volt az, hogy meggazdagodtak.

Az eredeti t�rt�net szerint a fiatal Walter Keane 1946-ban Berlinbe k�lt�z�tt, hogy megtanuljon festeni. A II. vil�gh�bor� okozta sokk �s szeg�nys�g k�zep�n tal�lta mag�t, az utc�n k�nnyes szem� gyerekek �hezve kapirg�ltak a szem�tben. A l�tv�ny annyira meghatotta Keane-t, hogy az �llamokba visszat�rve m�st sem tudott festeni, csak a r�m�lmaiban is fel-felbukkan� nagy szem�, szomor�, �rtatlan kisgyerekeket. Legal�bbis � �gy mes�lte a sztorit hossz� �veken �t. A 60-as �vek elej�re elk�peszt�en sikeres lett, a k�peit vitt�k, mint a cukrot. Volt sz�p feles�ge, gyereke, nagy h�za medenc�vel �s partikkal, ahol legal�bb egyszer megfordult mindenki, aki abban az id�ben sz�m�tott. Azt�n mindez �sszeomlott. 1970 okt�ber�ben feles�ge, Margaret felh�vott egy riportert �s elmes�lte, a nagy szem� gyerekek mind egy sz�lig az � munk�i, f�rje m�g festeni sem tud. Ezek ut�n beadta a v�l�keresetet is. A per cs�ny�n zajlott, v�g�l a b�r� megk�rte mindkett�j�ket, fessenek egy k�pet ott, mindenki szeme l�tt�ra. Margaret alig egy �ra alatt megfestette, Walter v�llf�j�sra hivatkozva tart�zkodott.

Margaret Keane ma 87 �ves �s boldogan �l kaliforniai h�z�ban. A volt f�rje �ltal �sszeszedett p�nzb�l �s a b�r�s�g �ltal neki �t�lt 4 milli� doll�rb�l semmit nem l�tott viszont, de a k�pei – f�leg a botr�ny ut�n – elk�peszt� �sszegek�rt keltek el. A 70-es �vek v�g�re azonban a sz�vfacsar� kis figur�k kezdtek kimenni a divatb�l. 14 �vvel a lecs�szott alkoholist�v� v�lt ex-f�rj hal�la ut�n a t�rt�net valahogy el�ker�lt �s renesz�nsz�t �li.

Apr� �rdekess�g, hogy a filmben Margaret Keane is szerepet kapott, igaz, csak ny�lfarknyit; egy parkban �cs�rg� �reg h�lgyet alak�t.

A festm�nyek m�v�szi �rt�k�n lehet vitatkozni. N�melyik eg�sz j�, de �ltal�ban ink�bb a giccs hat�r�n egyens�lyoznak.

R�ad�sul t�bbr�l eszembe jutnak h�res el�d�k, a dzsungeles k�pekr�l p�ld�ul Henri Rousseau, a balerin�r�l meg term�szetesen Degas.

Mutatom:

A film csak a felsz�nt karcolgatja, �gy nem bont ki olyan kultur�lis �s t�rsadalmi k�rd�seket, amik a megn�z�se kapcs�n �hatatlanul felmer�lnek benn�nk (a n�k helyzete az 50-60-as �vekben, mi a m�v�szi, mi nem, v�ltsuk-e apr� p�nzre a m�v�szetet t�meggy�rt�ssal a meggazdagod�s �rdek�ben, a m�dia hatalma �s a bulv�r szerepe, stb-stb).

Ennek hi�ny�ban marad a vizualit�s, �gy be is fejezem az okoskod�st �s tolom ink�bb �n is a k�peket.