Szeretem Farkas Líviát. Oroszlánrésze van abban, hogy a válásom körüli érzelmi- és értékválságból viszonylag könnyen és gyorsan kilábaltam.
Pedig nem is ismerjük egymást. Viszont van egy blogja, ami olyan értékeket képvisel és közvetít, amire nekem épp szükségem volt. Nem osztja az észt, nem guruzik vagy ezozik, pusztán a pozitív világlátása és életszemlélete ragad át az emberre.
Életmód blogger, ebbe meg aztán minden belefér. Egyik legnépszerűbb témája a FlyLady program, azaz a zónázás. Kisebb területekre osztja fel a lakást és egy hónap alatt ér körbe az egészen úgy, hogy folyamatosan csinál keveset, így nem egyszerre szakad rá annyi teendő, ami maga alá temeti.
Van könyvajánló rovata is, az ő ösztönzésére olvastam el Brunella Gasperini bájos könyveit.
Szokott recepteket is közölni, elsősorban vegákat, hisz ők is azok a férjével. Sütöttem mézeskalácsot az ő receptje alapján, de ajánlására elkészítettem Gandalf tojásrántottáját is, ami valami fenséges.
Segít a gmail adottságainak praktikus kihasználásában, volt már sminkelős sorozata, nyaralási tippekkel is szokott szolgálni, vagy ajándékötletekkel karácsonyra. És ott a TILT (Things I Love Thursday) rovata, amelyben minden héten számba veszi az elmúlt hét örömeit és erre buzdítja követőit is.
Ezeken túl törpenyúl (én sose engednék be ilyen kis szőrös-szagos állatokat a tiptop kis lakásomba, viszont élvezettel olvasom az ő Nyúl Bélájával kapcsolatos élményeit), Sherlock és Miyazaki rajongó.
Imádja az angol nyelvet és Angliát...és ez a közös pont, ami összeköti a másik bloggal, amit ajánlani szeretnék.
Egy négyfős, értelmiségi család Nagy-Britanniába költözött 2007-ben. Apa azért kezdte el a blogot, hogy az itthon maradt családtagok és barátok könnyen értesülni tudjanak arról, hogy alakul kinn az életük. Mondhatnánk: mi közünk hozzá? Érezhetnénk: intimpistáskodunk. De nem ilyen egyszerű. Érdekes persze, ahogy a gyerekek cseperednek, de emellett képet kaphatunk a britek szokásairól, hétköznapi életéről honfitársaink beszámolóján keresztül. Az oktatásról, az ingatlanhoz jutás lehetőségeiről, arról, hogy fogadta az angolul alig beszélő családot a walesi szomszédság, aztán sokkal később hogy viszonyult a London környéki kisvárosból a fővárosba ingázó feleség megjelenésére a busz már összeszokott, zárt közössége.
Rengeteget kirándulnak országon belül, így megismerkedhetünk általunk még nem látott helyekkel, illetve megtudhatunk új dolgokat olyan helyszínekről is, amelyeket korábban már mi is bejártunk.
Apa szenvedélye a fotózás, így nem csak vicces, érdekes sztorikkal szórakoztatják az irántuk érdeklődőket, hanem már-már professzionális szintet megütő fotókkal is.
Mindketten kinyitnak nekünk új ablakokat új világokra. Viával elsősorban befelé utazhatunk magunkban, továbbá hétköznapi, gyakorlatias és praktikus tanácsokkal szolgál, ami megkönnyíti a mindennapi életünket, a Rácz családdal pedig nyakunkba vehetjük a nagyvilágot. Ajánlom őket mindenkinek.