Nem vagyok egy Mark Watney. Nagyon nem. De létezik olyan növény, ami engem is lázba hoz.

A történet úgy kezdődött, hogy kedvenc exfőnöksrác irodájába ellátogatva egy új cserépre lettem figyelmes az asztalán, amiből egy kb. 5 centis növénykezdemény kandikált ki. Aztán amikor kb. egy hónap múlva újfent bekukkantottam hozzá, egyből hátra is hőköltem. Ugyanis a korábbi kis gizgaz helyén egy mutatós, esernyő nagyságú fácska díszelgett.

(Azt ugye levettétek a perspektívából, hogy a képek egy részét a tárgyalóasztalára felpattanva készítettem?)

Kiderült, hogy egy Szumátráról származó pálmafélével találtam szemben magam (Amorphophallus-rivieri, kígyófa, gumipálma, leopárd pálma), ami a monszunesők beköszöntése előtt, a száraz évszakban virágzik, majd az esős évszakban kihajt maga a növény és az évszak végéig zöldell. A gumóját őshazájában étkezési célra használják.

Exfőnöksrác megadta az őstermelő elérhetőségét (természetesen ő is a cégnél dolgozik), akinek egyből írtam, hogy igényt tartanék én is néhány „krumplira”. Előjegyzésbe vett és elküldte a tudnivalókat. Aztán hónapokig tartó hosszú, néma csend.

Amikor már elkezdtem feladni a reményt, február elején egyszer csak bekopogott egy magas, szakállas, középkorú férfi egy zacskó gumóval. Hihetetlen lelkesedéssel oktatott és tanított, megosztotta velem minden tapasztalatát. Komolyan mondom, lehengerlő volt.

Április 1-re javasolta a dugványozást. De persze érkezett különvélemény. Exfőnöksrác az azonnali cselekvés mellett kardoskodott mondván, ha a rózsaszín pöcök így megnőtt, haladéktalanul ültetni kell, mert tönkre megy a gumó.

Két hétig tipródtam, aztán február 22-én elültettük azokat az egyedeket, amelyek komolyabb kinövéssel rendelkeztek. Aztán locsoltunk és vártunk.

Az első két hétben szinte semmi nem történt, utána viszont elképesztő mértékű növekedés indult meg, minimum napi 1 centis. Volt olyan eset, hogy ültem a számítógéppel szemben, és a szemem sarkából láttam, hogy a gumóból nőtt gyökér fél óra alatt elkezdett látványosan kitüremkedni a cserépből. Az ültetéstől számított 30. napra pedig kifejlődött a kész növény.

Az ültetés napja:

10. nap:

14. nap:

18. nap:

23. nap:

24. nap:

25. nap:

28. nap:

29. nap:

30. nap:

Ez a fácska előreláthatólag őszig fog jelen állapotában megmaradni. Aztán a levelei sárgulni kezdenek (onnantól már tilos locsolni), majd a szára is, és kb. egy hét alatt összeesik. Az elhalt növényi rész pár nap elteltével leválik a gumóról, a helyén pedig láthatóvá válik a kis rózsaszín kúp, amiből a száraz, hűvös helyen történő átteleltetés után tavasszal megint elindul az élet.

1. nap:

4. nap:

8. nap:

13. nap:

A gumó az évek folyamán egyre nagyobb lesz, amiből egyre nagyobb növény fejlődik. A több éves gumó virágot is hoz, ilyenkor az előző évben az elpusztult növényi részt leválasztva, egy a szokásosnál nagyobb csúcs látható. Tavasszal ez a csúcs minden locsolás nélkül hajtani kezd (szárazon) és két hét alatt kinyílik a virág, ami a kálához hasonló, viszont dögszagú. További egy hét múlva száradni kezd, majd újabb egy hét múlva leválik a gumóról. A virágzás ideje alatt a gumót száraz földben kell tartani, a virág ugyanis a gumó tartalékaiból fejlődik ki, épp ezért a súlya jelentősen csökken.

Na ez a szép, de büdi virág van kitűzve célul. Hosszú távú célul. Évek múlva célul. Addig is hizlaljuk a gumót és osztogatjuk a gyökér nyúlványain fejlődő újabb gombócokat. Terjesztjük az igét. Hogy olyanoknak is lehessen sikerélményük, akik szintén nem májerek a botanika területén.