Nem követem naprakészen a divat változásait, épp aktuális jellemzőit, mert a hagyományos, letisztult, klasszikusan elegáns darabokat kedvelem leginkább. Ami meg végképp távol áll tőlem: egyes divattervezők, divatházak sokszor hajmeresztő, kizárólag a kifutókon viselhető kreációi.
De persze hazugság lenne azt állítani, hogy egyáltalán nem érdekel a divat, hogy nem hat rám semennyire. Ráadásul a Chanel pont azt az időtlen, kifinomult eleganciát képviseli, amire én is törekszem, így örömmel mondtam igent a Ludwig múzeum fotókiállítására történő invitálásra.
A fotózott ruhák zöme különböző évjáratú haute couture kollekciókból származik, így sok a kézi munka, a toll, a csipke, a flitter és a gyöngy, de feltűnnek az ikonikus buklékosztümök is (ezek meg már inkább a pret-á-porter, vagy ready-to-wear kategóriát képviselik). Ami viszont közös, hogy mindegyiket kis r sugarú környezetünkből származó topmodellek mutatják be szokatlan környezetben. Nem is a ruha a lényeg, sokkal inkább a környezet és a hangulat. Néhány kép már-már a TTD (trash the dress) határát súrolja és szinte fájdalmas látni, ahogy a méregdrága és gyönyörű ruhákban járólapon, erdei avarban kúsznak-másznak-fetrengenek a modellek, ha a kép mégoly szép és hangulatos is.
De van itt puszta
és skanzenhangulat is.
A legbizarabb kép talán a 2008/2009-es HC téli kollekciójának egyik darabjában pózoló modell: anyaszült meztelen és csak egy menyasszonyi fátylat visel a fején (vagy van rajta ruha, csak számomra nem látható?).
De az ilyen jellegű őrültség teljesen egyedi, a képek érdekesek és szépek. Sok a portré is, amiről egy „kanálban a mélyedés” típusú megállapítás jutott eszembe: mennyire nem feltétele a szépség a fotogenitásnak.
A kedvenc modellem Palvin Barbara volt most is, aki szép is, fotogén is, ráadásul egészséges külsejű.
Kedvenc ruháim pedig a Paris-Moscou kollekció darabjai.
És hogy kiknek adta kölcsön a Chanel a ruhákat húzásra-nyúzásra-miegymásra? A Peter Farago & Ingela Klemetz Farago házaspárnak, akik azok közé a fotósok közé tartoznak, akik a divatfotó műfaját művészi rangra emelték.
A tárlat két projekt munkáiból mutat be nagyobb válogatást: a 2010-től készült Északi nők Chanelben, majd a 2015-ben elkezdett a Nők Chanelben című projektek képeit állították ki. A két sorozatból egy-egy album, illetve vándorkiállítás is készült.
Peter Farago Szekszárdon született, gyermekkorában, családjával került Svédországba. Négyéves korában kapta első fényképezőgépét. Többek között az orosz Vogue számára készített címlapfotókat. Ingela-Klemetz Farago a zeneiparban kezdte pályafutását, majd hamarosan stylistként kezdett dolgozni, férjével, Peter Faragóval együttműködve. A házaspár napjainkban kreatív fotós alkotópárosként és kiadóként dolgozik együtt.
Peter Farago & Ingela Klemetz Farago kiállítása szeptember 11-ig látható a Ludwig múzeumban.
De hogy ez a hét se teljen el Barbikák nélkül: íme néhány példány a 2015-ös divat modell kollekcióból:
Még van tovább: a párizsi Vougeban jelentek meg pár éve Giampaolo Sgura barbikásított képei, különböző neves divatházak kollekcióiba öltöztetett élő modellekkel. Ízelítőül íme a Chanel doboz:
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés