Többek között azért szeretem ezeket a túrákat, mert felvetnek olyan kérdéseket, amiken amúgy sosem gondolkodnék.

Ki a fenében merülne fel, hogy állt át Budapest anno a légszesz világításról a villanyra például? Itt van a vezetékekben az áram, számunkra teljesen természetes, mindennapi dologként. De hogyan lesz? És hogy kerül ide? (előbbiről egy Móricka, de legalább érthető összefoglaló itt)

Nos a helyet, amiről mindez eszembe jutott, nem én fedeztem fel. Nagyon nem. Mert már évek óta jönnek ide látogatók például Maczó Balázzsal, de szerveztek sétákat az intézmény 100 éves fennállásának évfordulójára is 2014-ben. A dolog pikantériája még az is, hogy itt található tőlem pár sarokra, Brad Pitt mégis előbb járt benne (zombis filmet forgatni), mint én.

Ácsingóztam már rá vagy egy éve, de a hétköznap kora délutánra meghirdetett időpontok lehetetlenné tették számomra a bejutást. De most végre elhárult az akadály és megnézhettem a Kelenföldi Hőerőmű ma már műemlék részét.

Nagyon érdekes volt az elhagyatott, jobb sorsra érdemes épületben bóklászni, az art deco vezérlőterem pedig fantasztikus a még mindig pazar üvegtetővel.

A további részletekért és tudnivalókért olvassátok el Balázs értekezését (előzmények itt és itt), de itt egy filmecske is az intézményről, én meg virítom a fotókat.