A skandin�v n�pek mesebeli l�nye a troll.

Eredetileg a m�s n�pek mes�iben megjelen� �ri�sok �szaki megfelel�i, b�r m�ret�ket tekintve alapvet�en kisebbek voltak, �s jellemvon�saik is sz�lesebb sk�l�n mozogtak. Voltak k�zt�k velej�kig romlott troll csoportok, de akadtak kev�sb� harciasak is, akik az erd�k m�ly�n, a hegyek gyomr�ba v�jt barlangokban, vagy f�ld alatti od�kban �ltek, �s sokkal emberibb k�ls�vel rendelkeztek.

A legend�k alapj�n k�t csoportra lehet bontani a �ket. Az egyik hagyom�ny szerint, amely jobb�ra Skandin�via �szakabbra fekv� ter�letein jellemz�, a trollok hatalmas �s durva teremtm�nyek, akiket igen gyakran visszatasz�t�, besti�lis von�sok (agyarak, hatalmas szemek) tettek m�g f�lelmetesebb�. Ez a fajta troll legink�bb a norv�g mes�kben �s mond�kban bukkan fel.

A Skandin�via d�lebbi ter�leteinek t�rt�neteiben megjelen� trollok eg�szen m�sk�pp festenek. Hasonl�tanak az emberekhez, azonban az �lt�z�k�k elrejti hossz� farkukat.

A troll n�k �lt�z�k�k r�v�n gyakran megt�vesztett�k az erd�ben j�r� f�rfiakat, megbabon�zt�k, �s szolgas�gba tasz�tott�k �ket, ak�r hossz� �vekre is. Amikor azt�n megunt�k, egyszer�en kidobt�k �ket, �s ha k�s�bb valaki azt k�rdezte e szerencs�tlen�l j�rt f�rfiakt�l, hogy mit csin�ltak az erd�ben, egy�ltal�n nem eml�keztek semmire.

Ezek a trollok idej�k jelent�s r�sz�t l�thatatlanul t�ltik, hiszen �gy k�pesek utazni a sz�llel, �s k�nnyed�n beosonhatnak az emberek h�zaiba. B�rmilyen �llat vagy t�rgy alakj�t magukra tudj�k �lteni, �gy teljesen �szrev�tlen�l elrejt�zhetnek b�rhol, b�rki szeme el�l.

M�g a norv�g mes�k trolljai nagy �s mag�nyos teremtm�nyek, a sv�d �s d�n t�rt�netek�i ink�bb t�rsas�got keres� �s kedvel� l�nyek.

B�r sok t�rt�net kering a trollokr�l, nincs egy�ntet� v�lem�ny azzal kapcsolatban, hogy j�s�gosak-e, vagy gonoszak, de t�bbnyire �gy b�ntak az emberekkel, ahogy azok is b�ntak vel�k. Noha alapvet�en nem volt gonosz a term�szet�k, olykor bossz�b�l, vagy puszt�n pajkoss�gb�l hatalmas k�rokat is tudtak okozni. Remek tolvajok voltak, �s nagy kedvvel loptak a f�ldm�vesek learatott term�nyeib�l.

A n�pi hagyom�nyok szerint a trollok el�z�s�re a kereszt, vagy a templom harangj�nak hangja a legalkalmasabb, de a vast�l is f�ltek. B�r ezek a hiedelmek m�ra m�r feled�sbe mer�ltek, egy-kett� m�gis megmaradt. Ezek k�z�l a legh�tk�znapibb a balszerencse. R�gen �s manaps�g is, ha valami balszerencs�s dolog, vagy k�nny� baleset t�rt�nik, sokszor a trollok balj�s jelenl�t�vel magyar�zz�k az esetet. Ezt t�kr�zi ez a f�lig-meddig vicces sz�l�s is: Det går troll i det h�r, azaz „ebben biztos egy troll keze van”.

A XIX. sz�zad m�sodik fel�t�l megjelen� t�nd�rmes�kben szerepl� trollok jellemvon�sai k�l�nb�ztek a n�pi legend�k l�nyei�it�l. A skandin�v t�nd�rmes�k trolljai a n�pi hagyom�nyok trolljainak rossz tulajdons�gaib�l �sszegy�rva sz�lettek meg. Ezek a trollok ugyanis k�zel sem olyan emberiek, �s sokkal r�miszt�bbek. Van k�z�tt�k hatalmas, de akad t�rpe m�ret� is. �ltal�ban el�g ostob�k (kiv�ve a troll n�k, akik ravaszak), viszont hatalmas erej�k van, karjuk hossz�, orruk nagy �s test�k minden r�sz�t sz�r bor�tja. Ezekben a t�nd�rmes�kben a trollok a napf�ny hat�s�ra �ltal�ban k�v� dermednek, ami feltehet�en arra a jelens�gre vezethet� vissza, amikor egy k�-, vagy szikladarab az er�zi� hat�s�ra valamilyen emberi, esetleg �llati archoz hasonl� mint�t vesz fel (trollokr�l m�g itt).

�s most n�zz�nk n�h�ny, a trolloknak tulajdon�tott, illetve r�luk elnevezett l�tv�nyoss�got Norv�gi�b�l.

Trollfjord

A Lofoten-szigetekn�l tal�lhat� a Trollfjord, leny�g�z� sz�ps�g� vid�ken, a Raftsund rendk�v�l keskeny mell�k�g�ban, ahol a nagyobb kir�ndul�haj�knak alig van hely�k megfordulni.

 

Trollok �tja (Trollstigen)

D�lnyugat-Norv�gi�ban, hatalmas hegyek k�z�tt tal�lhat� ez a l�legzetel�ll�t� hegyi �t, amely 6 km hossz�, 50 m-r�l 850 m-es magass�gba vezet f�l 11 hajt�kanyarral, a Stigfossen v�zes�sen �t�vel� h�ddal. Ezen a helyen az emelked�k megk�zel�tik a 10 %-ot.

R�gen, miel�tt elk�sz�lt volna a k�ves�t, m�r akkor is fontos �tvonal volt Sunnmøre �s Romsdal k�z�tt. Ezekben az id�kben csak egy keskeny �s meredek �sv�ny volt, amin az emberek gyalog �s l�h�ton, nagy vesz�lyek k�zt mehettek kereszt�l.

A k�vesutat 8 �v �p�tkez�s ut�n, 1936-ban nyitott�k meg. A hossz� �p�t�si id� annak tudhat� be, hogy a hossz� norv�g t�lben k�ptelens�g volt b�rmilyen �rdemi munk�t v�gezni az �ton. Emiatt manaps�g is le van z�rva okt�ber v�ge �s m�jus eleje k�z�tt.

Eredetileg a Trollstigen a Trollok l�tr�j�t jelenti, de a helyi akcentus miatt (Trollstien) rajta maradt a Trollok �tja elnevez�s.

Norv�gi�ban itt tal�lhat� az egyetlen olyan hivatalos k�zleked�si t�bla, amire troll van festve.

Az �t fel�n�l tal�lhat� a Stigfossen h�d, ami a Stigfossen v�zes�s f�l�tt vezet �t. Tavasszal, amikor olvad a h�, a v�zes�s a h�dra is r�esik, bebor�tva az itt halad� j�rm�veket.

A buszvezet�knek k�l�n izgalmat jelent ez az �t, mert a keskeny kanyarokban a nagy j�rm�vekkel csak a legjobbak tudnak befordulni. Sokszor el�fordul, hogy a tapasztalatlanabb vezet�k beszorulnak egy-egy kanyarban.

Az �tvonal fels� r�sz�n tal�lhat� egy kil�t� is azoknak a l�togat�knak, akik nem f�lnek a m�lys�gt�l. Innen be lehet l�tni az eg�sz Isterdalen v�lgyet �s a Trollstigen �tvonal�t.

A vesz�lyes kanyarok �s a m�lys�gek ellen�re nagyon kev�s baleset t�rt�nik, mert senki nem tud gyorsan hajtani.

 

Troll fal (Trollveggen)

A Roms-v�lgyh�z a Trollok �tj�n lehet eljutni a h�res Troll falhoz.

A vadreg�nyes hely Eur�pa legnehezebben lek�zdhet� sziklafala. Megm�sz�sa nagy kih�v�st jelent m�g a legprofibb sziklam�sz�knak is. A fal a vakmer� b�zisugr�k �s kalandorok egyik c�lpontja. A Troll falra felm�sz�kat a hely csodasz�p l�tv�nnyal aj�nd�kozza meg.

Maga a hegy1800 m�ter magas, amelyb�l 1000 m�tert tesz ki a f�gg�leges Troll fal.

 

Troll nyelv (Trolltunga)

Norv�gia legszebb term�szeti kincsei a hajdani j�gkorszak gleccsereinek k�sz�nhet�ek. �vezredek alatt �ri�si, t�bb sz�z m�ter m�ly, szinte f�gg�leges fal� �rkokat v�jtak a szikl�ba. Egy ilyen hajdani gleccser medr�ben alakult ki a Ringedalsvatnet-t�, amelynek legh�resebb l�tv�nyoss�ga a Troll nyelve.

A Trolltunga egy hatalmas szikla Norv�gia d�l-nyugati sark�ban, mintegy 230 kilom�terre nyugatra Osl�t�l.

A szikla a v�zfelsz�n felett 700 m�teres magass�gban tal�lhat�, �s 20 m�ter hosszan ny�lik ki v�zszintesen a t�ba vezet� sz�k v�lgyek egyike f�l�.

A k�l�nleges k�pz�dm�ny nagy kedvence a turist�knak, annak ellen�re is, hogy el�r�s�hez oda-vissza kb. 8-10 �r�s utat kell megtenni�k 900 m�teres szintk�l�nbs�g teljes�t�s�vel.

Nagyban megy rajta a brav�rkod�s, ami vesz�lyes volta miatt tragikus v�get is �rhet.

 

Troll p�nisz (Trollpikken)

A Trollpikken egy fallosz alak�, 3 m�ter hossz�, meredek sziklaform�ci� volt D�lnyugat-Norv�gi�ban, Egersundn�l, amelyet sz�nd�kosan megrong�ltak nemr�g, de k�zadakoz�sb�l m�r helyre is �ll�tott�k.

 

V�g�l k�t �rdekes troll szoborral b�cs�zom ett�l a t�m�t�l.

A Selbu troll �pp bev�s�rl�sb�l j�n �s rekl�mozza a boltot, amelynek szatyr�t a kez�ben tartja.

 

A vil�g legnagyobb trollja (�lve 14 m�ter magas) pedig a Hunderfossen Familieparkban tal�lhat�. 

 

2017.07.18. 17:54, Marian

Vissza a bloghoz

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s