Meglep�dtem, hogy milyen kev�s anyagot tal�ltam egyik kedvenc m�v�szeti �gammal kapcsolatban. �gy marad n�h�ny kev�sb� ismert fest�, �s persze a nagyok munk�ss�g�nak bemutat�sa. A teljess�g ig�nye n�lk�l.

 

Johan Christian Dahl (1788-1857)

A norv�g t�jk�pfest�szet megalap�t�ja.

Az els� nemzetk�zi s�ly� norv�g fest� volt, a nemzeti romantikus st�lus �tt�r�je �s kor�nak egyik legnagyobb t�jk�pfest�je.

 

Lars Hertervig (1830-1902)

Szeg�ny csal�db�l sz�rmaz� fest�, ment�lis �s p�nz�gyi probl�m�kkal k�zd�tt, �lete a szeg�nyh�zban �rt v�get.

M�v�szi �tt�r�se posztumusz t�rt�nt az 1914-es christianiai ki�ll�t�s�n, amelyet hal�la ut�n 12 �vvel rendeztek.

Jon Fosse 1995-�s Melank�lia c�m� reg�ny�vel h�dolt eml�k�nek.

 

Hans Dahl (1849-1937)

A norv�g fjordok fest�je. K�pein felt�nnek Norv�gia nyugati r�sz�nek naps�t�tte t�jai, mosolyg�, n�pviseletbe �lt�z�tt lakosai.

 

Edvard Munch (1863-1944)

A modern norv�g fest�szet legh�resebb k�pvisel�je. Hatalmas �letm�ve a sz�zadv�g t�rekv�seinek iskolap�ld�ja. Megtal�lhat�k benne a naturalizmus, az impresszionizmus, a posztimpresszionizmus, a szecesszi� jegyei, n�h�ny jelent�s alkot�sa pedig m�r az expresszionizmus el�fut�r�v� avatt�k.

Legh�resebb k�pe a Sikoly, melyet a vil�g legismertebb m�alkot�sai k�z�tt tartanak sz�mon. M�vei a tolvajok k�r�ben is igen n�pszer�ek.

Apja, Christian Munch orvos volt. �desanyja, Laura Cathrine Munch tuberkul�zisban halt meg, amikor Edvard 5 �ves volt.

Ez �desapj�t nagyon m�lyen �rintette, innent�l visszavonultan, mag�nyosan �lt, az �r�letet s�rol� vall�sos �s szorong�sos rohamokt�l szenvedett. Edvard 14 �ves volt, amikor n�v�re, huszon�ves, amikor apja �s �ccse is meghalt, egyik h�ga pedig meg�r�lt. Maga Munch is labilis alkat, nikotinf�gg� volt, alkoholprobl�m�kkal k�zd�tt, t�bbf�le pszich�s betegs�gt�l szenvedett.

�desanyja hal�la ut�n a csal�d ir�ny�t�s�t a nagyn�nje vette k�zbe, aki maga is fest� volt. 1879-ben Munch m�szaki iskol�ba ker�lt, m�rn�knek k�sz�lt, de gyenge eg�szs�ge miatt nem tudta befejezni tanulm�nyait. 1881-ben beiratkozott a christianiai Kir�lyi M�v�szeti Iskol�ba. 1882-ben hat m�sik fiatal fest�vel kib�relt egy m�termet �s r�szt vett egy csoportos ki�ll�t�son. 1885-ben P�rizsba l�togatott, tanulm�nyozta a Louvre festm�nyeit, megismerte Manet munk�it. A beteg l�ny c�m�, els� jelent�sebb munk�j�t (amit szeretett n�v�re haldokl�s�ra visszaeml�kezve festett) megdics�rte Christian Krohg, aki 1882-ben tan�totta Edvardot.

Pubert�s (1886) c�m� k�pe saj�t kor�ban kiv�telesen botr�nyos festm�nynek sz�m�tott, hiszen a t�rsadalmi „j� �zl�st” k�pvisel� polg�ri k�z�ns�g nem volt hozz�szokva olyan �br�zol�sokhoz, amelyek fiatal l�nyokat l�ttatnak meztelen�l, r�mutatva az �letkori saj�toss�gaikb�l fakad� kiszolg�ltatotts�gra, sz�gyen- �s szorong�s�lm�nyre, melyek ezeket az id�ket eg�szen �thatj�k az � �let�kben. E k�p�vel a fest� egy jelent�s tabut d�nt�tt le, s ezek ut�n m�r szabad �tja volt a serd�l�kor k�nyes k�rd�seinek �br�zol�s�hoz. K�p�r�l a n� nemi �bred�s�nek d�bbenete �rad.

Tal�lkozott a Christianiai Boh�mokkal, akiket Hans Jaeger �r� vezetett �s a szabad szerelmet hirdett�k. Els� szerelmi kapcsolata is innen d�tumozhat� Milly Thaulow-val, egyik bar�tja feles�g�vel.

1889-ben ny�lt meg Munch els� �n�ll� ki�ll�t�sa Norv�gi�ban. Okt�berben �llami �szt�nd�jjal beiratkozott P�rizsban L�on Bonnat-hoz. K�zben meghalt az �desapja. 1890-ben hazautazott, majd ism�t meg�j�totta �szt�nd�j�t. M�sodik �tj�n azonban reum�s l�zat kapott �s h�napokat k�rh�zban kellett t�ltenie. 1892-ben otthon megtartotta m�sodik �n�ll� ki�ll�t�s�t, amely a helyi kritikusok k�r�ben felh�borod�st keltett, viszont figyelemre m�lt�nak tal�lta Adelsten Normann, a Berlini M�v�szek Sz�vets�g�nek igazgat�ja. Megh�vta a ki�ll�t�s anyag�t Berlinbe. Az azonban ott is botr�nyt kavart, mivel a szervezet tags�g�nak �zl�s�hez a k�panyag t�l radik�lis volt. A ki�ll�t�st egy h�t m�lva bez�ratt�k. Munch kihaszn�lta a nyilv�noss�got. Kib�relt egy lak�st a Friedrichstrass�n �s a norv�g z�szl�val vonta be a bej�rat feletti r�szt. Letelepedett Berlinben �s k�zben k�rbeutazta N�metorsz�got �s Skandin�vi�t. Elszeg�nyedett �s az utc�ra ker�lt, miut�n kitett�k b�relt lak�s�b�l. Ezut�n siker�lt t�mogat�kat szereznie. �j bar�ti k�rt tal�lt. A berlini csoport k�zpontj�ban a lengyel �r�, Stanislas Przybyszewski �s feles�ge, Dagny Juel �llt. Dagnyba, a fiatal zeneszakos di�kl�nyba ekkor egyszerre volt szerelmes a f�rje, a sz�ndarab�r� Strindberg, a m�v�szetkritikus Julius Meier-Graefe �s Munch. M�sik viharos szerelmi �gye 1893-ban egy gazdag christianiai borkeresked� le�ny�val, Tulla Larsennel esett meg. Szak�tott a h�lggyel, �s m�sik faluba k�lt�z�tt. Egy �jjel bar�tai �tmentek hozz�, hogy k�z�lj�k vele, a le�ny haldoklik, �s m�g utolj�ra l�tni k�v�nja. Munch �tsietett hozz�, meg�rkez�sekor a l�ny az �gyban fek�dt, gyerty�kkal az oldal�n. Amikor megl�tta Edvardot, felpattant az �gyb�l �s k�z�lte, hogy csak sz�nj�t�k volt. Egy revolver is el�ker�lt, amivel megfenyegette Munchot, hogy j�jj�n vissza hozz�. Dulakodni kezdtek, a pisztoly els�lt �s a l�v�s bal keze k�z�ps� ujj�nak utols� perc�t leszak�totta.

1893-ban k�sz�lt legismertebb m�ve, a Sikoly, a kozmikus erej� f�lelem megjelen�t�se. A v�rv�r�s �g alatt egy f�jdalmas arc� alak l�that�, a h�tt�rben szerepl� t�j az Oslo-fjord Ekeberg hegy�r�l n�zve Osl�ban.

Munch a t�m�t t�bbf�le technik�val is feldolgozta.

A fenti p�ld�ny a Norv�g Nemzeti Gal�ri�ban l�that�. 1994-ben ellopt�k �s t�bb h�nappal k�s�bb szerezt�k csak vissza. 2004-ben a Sikoly egy m�sik verzi�j�t lopt�k el a Munch M�zeumb�l, ezt csak 2006-ban tal�lt�k meg.

Az 1893 �s 1910 k�z�tt n�gy p�ld�nyban k�sz�lt Sikoly az expresszionizmus egyik f� m�ve. Az egyik k�pet 120 milli� doll�r�rt (33,3 milli�rd forint) �rverezt�k el 2012-ben.

Berlinben kezdett dolgozni Az �let fr�ze c�m�, az �letr�l, a szerelemr�l �s a hal�lr�l sz�l� festm�nysorozat�nak mot�vumain. Ennek darabjai A hang, A cs�k �s a Madonna c�m� k�pek is a n� �s a f�rfi bonyolult, olykor ambivalens kapcsolat�nak saj�tos �br�zol�sai. Munch j�l ismerte a szerelem gy�trelm�t, harmonikus kapcsolatban nem nagyon volt r�sze.

Madonna c�m� m�v�nek egy m�sik v�ltozata a katolikus ikonogr�fia kedves eml�k� n�i alakja helyett egy „bukott n�t” �br�zol, k�gy�z� ond�sejtekkel k�r�lv�ve.

1894-t�l litogr�fi�kat is k�sz�tett, k�s�rleti terepnek tartotta a grafik�t.

1897 k�rny�k�n egy szimbolista k�rh�z csatlakozott. Teljes�tm�nye csod�latram�lt� volt ebben az id�ben. 1892-1909 k�z�tt 106 alkalommal volt ki�ll�t�sa Skandin�vi�ban, Eur�p�ban �s Amerik�ban is.

K�peinek visszat�r� mot�vuma a hal�l, az elm�l�s. Ezeken a m�vein gyerekkori �lm�nyeit dolgozta fel (A hal�los �gyn�l, Hal�l a betegszob�ban).

Az anya hal�la (1900) egy �desanya hal�l�r�l, s a gy�szr�l sz�l, illetve arr�l, mik�pp nehezedik ez a kor�n �rkez� teher a kisl�nyra. Kezeit fej�hez emelve demonstr�lja, hogy nem akar tudom�st venni a t�rt�n�sekr�l.

A christianiai Nemzeti Gal�ria 1899-ben megv�s�rolta k�t k�p�t. 1908-ban a Norv�g Kir�lyi Szent Olav Rend lovagj�v� �t�tt�k. Ekkorra m�r Munch eg�szs�ge nagyon leromlott az alkohol �s a rengeteg munka hat�s�ra. 1908-ban ideg�sszeroppan�st kapott Koppenh�g�ban. Bevonult egy pszichi�triai klinik�ra, ahol 8 h�nap alatt leszokott az alkoholr�l.

1909-ben v�gleg letelepedett Norv�gi�ban. Christiania mellett birtokot v�s�rolt �s ott �lt hossz� �lete v�g�ig. Term�kenys�ge megmaradt, gyakran haszn�lt �j mot�vumokat.

Gy�gyul�sa ut�n az osl�i egyetem aul�j�nak kifest�s�t kezdte meg, f� mot�vuma az allegorikus k�pekkel k�r�lvett Nap lett.

1902-ben v�s�rolt Kodak g�p�vel k�sz�lt felv�teleinek leggyakoribb t�m�ja a m�v�sz maga. A hossz� z�rid� haszn�lat�nak k�sz�nhet�en Munch alakja szinte �tl�tsz�v� v�lik, a nagy k�s�rletez� kedvr�l �rulkod� k�peken a m�v�sz szellemk�nt bolyong alkot�sai k�z�tt.

Az 1930-as �vekben l�t�sa a jobb szem�ben jelentkezett v�rz�s k�vetkezt�ben ideiglenesen zavaross� v�lt. A rendelleness�get Munch v�rbeli modern alkot�k�nt vizsg�lta �s �p�tette be m�v�szi gyakorlat�ba. A szem�ben keletkezett v�rr�g okozta vakfolt – amelyben t�bbek k�zt egy mad�r alakj�t v�lte felfedezni – k�l�n�s form�kat, asszoci�ci�kat hozott m�v�szet�be. Ekkor k�sz�lt rajzaiban, akvarelljeiben a folt k�zponti mot�vumm� v�lik, amely olykor elfedi, elhom�lyos�tja a val�s�got, m�skor viszont k�l�nleges v�zi�k kiindul�pontjak�nt szolg�l.

1937-ben sz�mos Munch k�pet elt�vol�tottak a n�met m�zeumokb�l a "degener�lt m�v�szet" elleni n�ci kamp�ny jegy�ben, �s Norv�gia n�met megsz�ll�sa idej�n megszak�tott minden kapcsolatot a n�metekkel. 1943. december 19-�n Ekelyben l�v� h�za ablakai bet�rtek, amikor a k�zeli n�met fegyverrakt�rt felrobbantott�k. Munch fagyos id�ben idegesen fel �s al� j�rk�lt kertj�ben, megf�zott �s ezt nem tudta kiheverni. H�rghurutban halt meg 80 �ves kor�ban 1944. janu�r 23-�n.

Edvard Munch az expresszionizmus egyik els� k�pvisel�je volt. M�v�szet�t szorong�s, elv�gy�d�s, pesszimizmus �s borzaloml�t�s jellemzi. N�metorsz�gi tart�zkod�sa alatt egy�rtelm�en vezet� egy�nis�ge lett a szecesszi�s mozgalomnak. 1907 ut�n m�v�szete gy�keresen megv�ltozott, lecsillapodott. Stiliz�ltabb lett �s megjelentek festm�nyein az impresszionista jegyek. M�v�szet�nek formaelve, szimbolik�ja nagy hat�ssal volt a kor szecesszi�s fest�ire.

 

Gustav Vigeland (1869-1943)

Egy kis tengerparti v�rosban, D�l-Norv�gi�ban, Mandalban sz�letett Norv�gia legh�resebb szobr�szm�v�sze.

Kisfi�k�nt sz�lei Osl�ba k�ldt�k, ahol megtanulta a fafarag�s mesters�g�t. �desapja korai hal�la miatt azonban haza kellett t�rnie, hogy seg�tse csal�dj�t.

1888-ban t�rt vissza Osl�ba �s elhat�rozta, hogy szobr�sz lesz. Ekkor Bryunjulf Bergslien szobr�sz t�mogatta �s tan�totta.  K�vetkez� �vben �ll�totta ki els� munk�j�t H�g�r �s Izmael c�mmel.

Az 1891-1896 k�z�tti id�t k�lf�ldi utaz�sokkal t�lt�tte, t�bbek k�z�tt Koppenh�ga, P�rizs, Berlin �s Firenze volt az �ti c�lja. A francia f�v�rosban megismerkedett Rodin munk�ival, Olaszorsz�gban tanulm�nyozta az �kori �s renesz�nsz m�veket. Ezekben az �vekben alkot�saiban m�r megjelennek f� t�m�i: a hal�l �s az �let, valamint a f�rfi �s n� k�z�tti kapcsolat �br�zol�sa. Els� egy�ni ki�ll�t�s�ra Norv�gi�ban igen j� kritik�t kapott.

1902-ben meg�rkezett els� megrendel�se, a Nidaros sz�kesegyh�z helyre�ll�t�sa Trondheimben.

Ezut�n visszat�rt Osl�ba �s ott dolgozott. 1921-ben a v�ros kisaj�t�totta m�term�t, mert k�nyvt�rat akartak �p�teni a hely�re. Vigeland kapott egy m�sik h�zat helyette, cser�ben meg�g�rte, hogy Osl�ra hagyom�nyozza az ezut�n k�sz�tett alkot�sait, bele�rtve a szobrokat, rajzokat, metszeteket �s modelleket is. Vigeland 1924-ben k�lt�z�tt be a Frogner park mellet l�v� �j st�di�ba. A k�vetkez� h�sz �vben hal�l�ig e parkban k�sz�tette k�zt�ri szobrait.

A 30 hekt�ron elter�l�, egyed�l�ll� szoborpark Gustav Vigeland �letm�ve, �vente t�bb mint 1 milli�an l�togatj�k. 

T�bb mint 200 szobor tal�lhat� itt bronzb�l, gr�nitb�l �s kov�csoltvasb�l. A parkban mintegy 150 szoborcsoport, �s t�bb mint 600 figura l�that�, mind �letnagys�g�. M�r a kapu �nmag�ban is egy hatalmas, impoz�ns alkot�s.

A leghosszabb t�rt�nete a sz�k�k�tnak van. Vigelandot m�r a sz�zadel�t�l kezdve foglalkoztatta egy monument�lis bronz sz�k�k�t elk�sz�t�s�nek gondolata. A jelenlegi k�t 1906-ban ki�ll�tott gipsz el�dj�t igen nagy lelkesed�ssel fogadta a k�z�ns�g. El�sz�r a Parlament, majd a Kir�lyi Palota el�tt akart�k fel�ll�tani, de a projekt a vil�gh�bor� kit�r�se miatt elh�z�dott. Vigeland ek�zben nagy gr�nitcsoportokkal eg�sz�tette ki az eredeti elk�pzel�s�t. A projekt megval�s�t�sa v�g�l 1924-ben vette kezdet�t, amikor a Frogner ter�let�t �tadt�k neki.

A sz�k�kutat k�r�l�lel� 20 bronz facsoport a szoborcsoportokkal, az ember �let�nek f�zisait k�veti v�gig a b�lcs�t�l a s�rig. A medence k�ls� perem�n sorakoz� �sszesen 60 domborm� is az emberis�g �r�k k�rforg�s�t jelen�ti meg. A sz�k�k�t 1947-re nyerte el v�gleges form�j�t.

A sz�k�kutat a f�kapuval 100 m�ter hossz�, 15 m�ter sz�les h�d k�ti �ssze, amelynek k�t oldal�n 58, mozdulatlan �s dinamikus bronz alkot�s tal�lhat�, f�k�pp a f�rfi �s n�, gyermek �s feln�tt kapcsolat�nak megjelen�t�s�re.

A f�kaput�l a h�don �t, majd a sz�k�kutat �rintve, l�pcs�soron juthatunk fel a f� attrakci�hoz a Monolit plat�ra, amelyet 8 kov�csoltvas kapun kereszt�l k�zel�thet�nk meg. Tetej�n maga a Monolit tal�lhat�, amit a teljes m� cs�csalkot�s�nak tartanak. Az oszlopot k�r�lvev� l�pcs�s emelv�nyen 36 szoborcsoport kapott helyet, amelyek a sz�k�k�thoz hasonl�an itt is az �let k�rforg�s�nak �zenet�t hordozz�k.

A monolit munk�latai 1924-ben kezd�dtek. Vigeland p�r 1919-es v�zlat alapj�n 10 h�napon �t k�sz�tette az agyagmodellt, amelyet k�s�bb gipszb�l ki�nt�tt. 1927-ben egy hatalmas gr�nitt�mb�t vittek a parkba. Vigeland gipsz alkot�s�t a t�mb mell� helyezt�k, hogy seg�ts�k a 3 szobr�sz munk�j�t, akik 14 �ven �t dolgoztak a farag�son.

A monolit 14,12 m�ter magas, 121 �g fel� t�rekv� emberi alakot �br�zol, amellyel Vigeland a spiritu�lis �s isteni fel� val� emberi t�rekv�st jelen�ti meg. Az emberi egys�get �br�zolja, ahogy az alakok egym�st �lelve a megv�lt�s fel� t�rekszenek.

Rengeteg tov�bbi l�tnival� akad m�g, van p�ld�ul egy nap�ra, vagy eml�thetn�m az �letkereket is.

M�terme ma m�zeum, itt l�that� Vigeland 1600 szobra, 12 ezer rajza �s mintegy 400 fametszete. 

A Nobel-b�ked�j med�lj�t is � tervezte.

Olyan, mintha Norv�gia minden plasztikai tehets�ge ebben az egyetlen emberben t�m�r�lt volna �ssze. A meztelen emberi testet �zig-v�rig ismerte. Gig�szi er�vel, ideges szenzibilit�ssal �br�zolta az embert �r�m�ben �s b�nat�ban, szerelmi m�mor�ban �s f�jdalm�ban.

 

2017.08.28. 18:39, Marian

Vissza a bloghoz

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s