N�PZENE

Norv�gia n�pzen�je egyike Eur�pa legjellegzetesebb zen�inek.

A leggazdagabban dokument�ltak az �llattart�ssal kapcsolatos m�fajok, az altat�k, a vall�sos n�pdalok, a k�z�pkori ballad�k.

Az �llath�vogat�k/�llatterel�k, azaz a lokkok, ki�lt�sok, �nek �s besz�d �sszekompon�l�sa. Szerepe alapvet�en a kommunik�ci� volt (ak�r nagyobb t�vols�gokban is). Legink�bb n�k adt�k el�.

Jellemz� penget�s hangszer volt Norv�gi�ban a langeleik, a citera egy t�pusa. 1600 k�r�l terjedt el v�roson �s falun egyar�nt, �s a XIX. sz�zad k�zep�ig a h�zi sz�rakoztat�s f� instrumentuma volt.

A heged� csak a langeleikj�t�k hagyom�ny�nak elt�n�s�vel, az 1700-as �vekt�l v�lt a n�pi hangszeres muzsika uralkod� hangszer�v�.

A hagyom�nyos heged� az orsz�g eg�sz ter�let�n haszn�latos volt, m�g a norv�g n�pi heged�, a Hardingfele (Hardanger-heged�) f�k�pp az orsz�g nyugati ter�letein, Hardangert�l Sunnfjordig, valamint kisebb m�rt�kben a k�z�ps� r�gi�kban volt jellemz�. A hagyom�nyos heged�k mindegyike import hangszer, szemben a Hardanger-heged�kkel, ezek egyt�l egyig norv�g hangszerk�sz�t� mesterek munk�i.

8 vagy 9 h�rja van, ebb�l 4 a heged�h�z hasonl�an haszn�latos, a t�bbi pedig egy�ttrezg� h�r, amit von�h�z�ssal nem lehet k�zvetlen�l megsz�laltatni, de amikor a 4 h�ron j�tszanak, a t�bbi h�r is rezeg, ezzel egy „k�rnyezetet” kialak�tva a megsz�lal� hang sz�m�ra.

Ezt haszn�lt�k a Gy�r�k ura: A k�t torony c�m� filmben Rohan t�m�j�nak f� hangszerek�nt is.

Mindk�t t�pus� heged� funkci�ja azonos volt: t�nczene szolg�ltat�sa a k�l�nb�z� p�ros �s p�ratlan l�ktet�s� norv�g n�pi t�ncokhoz. A j�rtat�s, leg�nyes t�ncok jellemz�je, hogy a n�knek kev�s szerep jut, viszont a f�rfiak szinte akrobatikus elemeket visznek mozg�sukba. Nemzeti t�ncuk, az ugr�t�nc a XVII. sz�zadban alakult ki. A legismertebb n�pt�nc a halling. A hagyom�nyok szerint a f�rfiak t�ncolt�k esk�v�k�n �s m�s �nnepi szertart�sokon. A leg�sibb t�nc �szak-Eur�p�ban, mivel barlangrajzok szerint gy�kerei 2500 �vre vezethet�k vissza.

 

KOMOLYZENE

A renesz�nsz �s barokk muzsika ter�let�n Norv�gia nem sok mindent tud felmutatni. Sokat k�sz�nhet viszont az orsz�g a nagy zeneszerz�nek, Edvard Griegnek �s a p�ratlan eur�pai �s amerikai karriert befutott Ole Bullnak. Ez a k�t jelent�s m�v�sz alapozta meg a mai klasszikus zenei k�z�ss�g fejl�d�s�t Norv�gi�ban.

Ole Bull (1810-1880)

Ole Bull a XIX. sz�zad egyik legnagyobb heged�m�v�sze �s zeneszerz�je. M�r els� m�v�szi k�r�tj�val megh�d�totta eg�sz Eur�p�t. Megfordult Magyarorsz�gon is, ahol az 1870-es �vek v�g�n Budapesten, Gy�rben �s Pozsonyban tartott hangversenyeket.

Amerik�ban nagy ter�leteket v�s�rolt, hogy kiv�ndorl� szeg�ny honfit�rsainak otthont teremtsen, �j kis Norv�gi�t szabad f�ld�n, az Egyes�lt �llamok z�szlaj�nak v�delme alatt.

Hazat�rve � alap�totta az els� norv�g Nemzeti Sz�nh�zat, amelyet t�bb �ven �t maga vezetett.

Robert Schumann azt �rta egyszer heged�j�t�k�r�l, hogy Paganini szintj�n volt gyorsas�ga �s tisztas�ga miatt.

Bar�tja volt Liszt Ferenc is, t�bb alkalommal muzsik�ltak egy�tt.

Legismertebb m�ve a Sæterjentens søndag.

Sz�mos gy�ny�r� heged�t gy�jt�tt �ssze, � volt a vil�g egyik legszebb heged�j�nek tulajdonosa is.

 

Edvard Grieg (1843-1907)

Norv�g zeneszerz� �s zongoram�v�sz.

Apai d�dapja a XVIII. sz�zadban Sk�ci�ban sz�letett, �s a Griegek n�gy nemzed�ke – k�zt�k Edvard apja is - t�lt�tte be a brit konzuli c�met Bergenben.

Anyja zen�sz �s k�lt� egy j� nev� bergeni csal�db�l, Edvard hat�ves kor�ban t�le tanult zongor�zni.

Grieg nem szerette az int�zm�nyes �letet, az iskol�ba ker�lve l�zadozott �s t�bb sz�k�si k�s�rlete volt. De 15. sz�let�snapj�n fordulat k�vetkezett. A Grieg csal�dot megl�togatta Ole Bull, „�szak Paganinije”, Norv�gia b�szkes�ge. Edvard j�t�ka nagyon megtetszett Bullnak, er�sk�d�tt, hogy legyen a fi�b�l zen�sz. �gy sz�leit meggy�zve a k�vetkez� okt�berben Lipcs�be ment tanulni.

1862-ben befejezve a lipcsei tanulm�nyokat Grieg hazat�rt. Megismerkedett a skandin�v zeneszerz�kkel, akiknek hat�s�ra �rdekl�dni kezdett az �szaki legend�k ir�nt. Grieg sz�m�ra vil�gos lett k�ldet�se, zen�j�ben kifejez�sre akarta juttatni Norv�gia szellem�t, de m�g sok�ig utazott Eur�p�ban.

Visszat�rve Norv�gi�ba, Christiani�ban telepedett le. Nehezen tal�lt munk�t. 1866. okt�ber 15-�n megszervezett egy t�rt�nelmi esem�nynek sz�m�t� hangversenyt, amelynek m�sor�n csak norv�g zene szerepelt, t�bbek k�z�tt Grieg n�h�ny zongoradarabja �s els� heged�szon�t�ja. A hangverseny nagy sikert aratott, Grieg a "norv�g zene �j csillaga" lett.

1867 janu�rj�ban beind�totta a Norv�g Zeneakad�mi�t �s a Filharm�niai T�rsas�g zenekar�nak vezet�je lett.

Ebben az �vben feles�g�l vette unokatestv�r�t, Nin�t. Otthonuk, a Bergenen k�v�l tal�lhat� Troldhaugen ma nyitva �ll a nagyk�z�ns�g el�tt.

1874-ben Henrik Ibsen level�ben felk�rte Peer Gynt c�m� dr�m�j�nak megzen�s�t�s�re. Grieg nagy kih�v�snak tekintette a m�vet, nehezen sz�nta r� mag�t. V�g�l 1876 janu�rj�ban elk�sz�lt a 22 t�teles partit�ra.

Illusztris bar�ti k�r�nek tagja volt Liszt Ferenc �s Csajkovszkij is. Grieg Goethe, Ibsen, Kipling �s m�s k�lt�k verseit is megzen�s�tette, tov�bb� dalokat is �rt.

Nagy n�pszer�s�g�nek k�sz�nhet�en sokat turn�zott k�lf�ld�n �s a legk�l�nb�z�bb elismer�sekben r�szes�lt.

64 �ves kor�ban, hossz� betegs�g ut�n hunyt el.

 

Operah�z

Norv�gia egyike volt Eur�pa azon kev�s orsz�gainak, amelyeknek nem volt operah�zuk, ebben a k�tes dics�s�gben Andorr�val �s Lichtensteinnel osztozott. Ezt a korszakot z�rta le 2008. �prilis 12-�n az �j osl�i Operah�z megnyit�sa.

Az els� norv�g oper�nak a p�rizsi mint�ra alakult Opera Comique nevezhet�, 1918-t�l saj�t sz�nh�zban, minden �llami t�mogat�s n�lk�l adtak el� oper�kat �s operetteket. Az 1918. novemberi megnyit� el�ad�son jelen volt VII. Haakon kir�ly �s Maud kir�lyn� is.

Az Opera Comique-ban vil�gh�r� m�v�szek is f�ll�ptek (t�bbek k�z�tt Kirsten Flagstad is). A magas sz�nvonal�, v�ltozatos reperto�r m�gsem tudta nyeres�gess� tenni az oper�t, �gy 1921-ben be kellett z�rnia kapuit.

A mai Norv�g Oper�t 1957-ben alap�tott�k, az els� balettel�ad�st 1958-ban Hamarban, az els� operabemutat�t pedig 1959-ben az osl�i N�psz�nh�zban tartott�k.

Az az�ta eltelt �vtizedek alatt t�bbsz�r felmer�lt egy operah�z �p�t�s�nek sz�ks�gess�ge, mert a N�psz�nh�z sem hely�t, sem nagys�g�t, sem pedig m�szaki adotts�gait tekintve nem volt alkalmas operael�ad�sokra.

A parlament v�g�l 1999-ben hozott d�nt�st egy �j, korszer� operah�z fel�p�t�s�r�l.

Az �p�let tervez�s�re t�bbfordul�s nemzetk�zi p�ly�zatot �rtak ki, amelynek - 236 r�sztvev� k�z�l - a norv�g Snøhetta �p�t�sz iroda lett a nyertese. Ez az iroda az ezredfordul�n az Alexandriai K�nyvt�r �p�t�s�re ki�rt p�ly�zat megnyer�s�vel keltett felt�n�st, az az�ta meg�p�lt k�nyvt�rat sokan a sz�zad egyik legjelent�sebb �p�t�szeti teljes�tm�nyek�nt emlegetik.

Az operah�z Osl�ban a Bjørvika-f�lszigeten, az Oslo-fjorddal szemk�zt �p�lt fel.

2004. szeptember 3-�n az alapk� elhelyez�se is k�l�nleges esem�ny volt: zene a betonban. Tizenh�rom k�zismert operanyit�nyt digitaliz�ltak, s ezt t�m�r�tve egy speci�lisan tervezett hangsz�r�val sug�rozt�k a nedves betonba. Az alapk� a hall padl�zat�ba van beillesztve.

Az Opera �p�let�nek f� k�ls� elemei az �veg �s az olasz feh�rm�rv�ny (36 ezer darab feh�r k�elemb�l �ll), valamint egy 6000 n�gyzetm�ter fel�let� alum�nium-bor�t�s, mely homor� �s dombor� fel�letekkel, r�gi sz�v�tt mint�kra utalva m�v�szi megmunk�l�ssal k�sz�lt. Az �p�let k�l�nleges min�s�g�t hangs�lyozza a feh�rm�rv�ny tet� – ahov� ki is lehet s�t�lni – �s a k�rnyez� ter�let szint�n feh�rm�rv�ny bor�t�s�nak m�v�szi megform�l�sa.

M�g k�v�lr�l a vak�t�an feh�r m�rv�ny, az �veg �s az alum�nium modern �tv�zete k�pr�ztatja el a l�togat�kat, addig bel�lr�l a viking �s�k haj�it id�z� n�met �s �szt t�lgyfa burkolatok keltenek meleg atmoszf�r�t, �s ezzel er�s kontrasztokat az �p�letben.

A lapos �k alak� �p�let egy r�sze a v�z alatt helyezkedik el. Ez m�r �nmag�ban is nagy kih�v�st jelentett az �p�tkez�sn�l, mert el�sz�r a kik�t� talaj�t kellett megtiszt�tani a szennyez�d�st�l, kisz�r�tani az alapoz�s ter�let�t, s a sz�raz �s szil�rd alap �rdek�ben 12 ezer n�gyzetm�ternyi alaplapot kellett elhelyezni 16 m�terrel a v�z sz�ne alatt. Az eg�sz alapoz�s 28 kilom�ter c�l�p�t ig�nyelt, ezek k�z�l t�bb csak 60 m�ter m�lys�gben �rt szikl�t.

Miut�n a kik�t�i ter�let a k�z�pkor �ta fontos ipari �s haj�z�si k�zpont volt, figyelemmel kellett lenni az esetleges r�g�szeti leletekre is, ez�rt a kiemelt r�tegeket szigor� vizsg�latnak vetett�k al�.

Az �p�lett�l d�lre egy alul 70 m�ter, f�l�l 10 m�ter sz�les g�tat �p�tettek k�t m�terrel a v�zszint alatt, hogy az �b�lben k�zleked� haj�k m�g v�letlen�l se �tk�zhessenek az operah�zba.

Tov�bbi �p�t�szeti k�l�nlegess�g, hogy a tet� egyfajta k�z�ss�gi helyk�nt, kil�t�k�nt is funkcion�l, ahov� b�rki felmehet, �s csod�latos, a k�zeli v�rosr�szekre ny�l� kil�t�sban lehet r�sze.

Az �j Opera 1100 helyis�get foglal mag�ba, �s hatsz�z – �tven szakm�t k�pvisel� – alkalmazott munkahelye.

A Norv�gi�ban egyed�l�ll� technikai felszerelts�g lehet�v� teszi a legbonyolultabb sz�npadi megold�sokat is, a homlokzat �vegfel�let�be be�p�tett napelemek pedig energiatakar�kos �zemeltet�st biztos�tanak. A hangz�ssal kapcsolatos igen magas k�vetelm�nyeknek is megfelel az �j �p�let.

A nagy sz�nh�zterem k�t mozgathat� sz�npadi toronnyal rendelkezik, �gy a jobb akusztika �rdek�ben cs�kkenteni vagy n�velni lehet a sz�npadi ny�l�st. A zenekari �rok magass�ga �s m�rete is szab�lyozhat� a zenekar l�tsz�ma �s a rendez�i elk�pzel�sek szerint. Az egyik sz�npad tizenhat �n�ll� emel�vel ir�ny�that�, melyek 2-2 m�terrel emelik vagy s�llyesztik a padl�t. Minden padl�elemet ferd�re lehet �ll�tani, teh�t l�trehozhat� h�rom m�teres lejt�s� sz�npad is. Az �l�helyek elrendez�se szint�n v�ltoztathat�, hagyom�nyos vagy amfite�trum-alakban.

M�s operah�zakt�l elt�r�en nincsenek p�holyok �s nincs aranyoz�s sem. V. Harald norv�g kir�ly �s Sonja kir�lyn� a k�z�ns�g soraiban foglalhat helyet az el�ad�sokon. A rangjuknak tett egyetlen engedm�ny, hogy alig �t m�ter t�vols�g v�lasztja el �ket a t�bbiekt�l.

A f� sz�nh�zterem 1358 �l�hellyel, egy kisebb terem 440 hellyel rendelkezik �s van egy 200 f�r�helyes pr�baterem is.

A sz�nh�zterem f�gg�nye k�l�nleges m�alkot�s: Pae White amerikai m�v�sz alkot�sa. Egy f�ny�rz�keny f�li�r�l k�sz�lt f�nyk�pet digit�lis technol�gi�val fonalra vittek �t, �s matt pamutb�l sz�tt�k meg a f�gg�nyt. Sz�nek seg�ts�g�vel a form�k �s t�kr�z�d�sek f�mes ill�zi�t keltenek.

A 38 500 n�gyzetm�teres �p�let 4,5 milli�rd norv�g koron�ra (135 milli�rd forint) taks�lt beruh�z�s�t a tervezettn�l h�rom h�nappal kor�bban �s h�romsz�zmilli�val olcs�bban fejezt�k be.

A j�ghegynek is nevezett osl�i Operah�z 700 �v �ta a legnagyobb kultur�lis �p�let Norv�gi�ban. A k�l�nleges �p�t�szeti megold�sokat 2009-ben Mies van der Rohe d�jjal jutalmazt�k.

A d�j az egyik legrangosabb nemzetk�zi elismer�s a vil�gon, amelyben �p�t�szek megval�sult alkot�suk�rt r�szes�lhetnek. A zs�ri 340 projektb�l v�lasztotta ki az �t finalist�t, majd a v�gs� gy�ztes osl�i Oper�t.

 

K�NNY�ZENE

Jazz

Jan Garbarek

A norv�g jazz legismertebb m�v�sze.

Az 1947-ben sz�letett Jan Garbarek ma az egyik legnevesebb tenorszaxofonos Eur�p�ban. M�s f�v�s hangszeren is j�tszik.

Garbarekt�l t�vol �ll az elektronikus zene �s a jazz-rock, de nem sorolhat� a main stream vagy a kort�rs jazz kateg�ri�j�ba sem. Az � kiss� h�v�s, t�vols�gtart�, de m�gis �rzelmes „norv�g hangja” saj�t, szuver�n zenei vil�g�b�l fakad, s val�ban jellemz� r�. Ugyanakkor a vil�gzenei t�rekv�sek is vonzz�k.

 

Sidsel Endresen

Sidsel Endresen az egyik legnagyobb norv�g �nekesn�nek sz�m�t, egy min�s�gi Bj�rk �s a lappf�ldi �slak�k s�m�nszertart�sainak kort�rs zenei �titatotts�g� hangulata �rad zen�j�b�l.

Szinte mindig csak improviz�l, nem szavakat �nekel, hanem sz�t�red�keket, hangokat. Tan�t k�l�nb�z� konzervat�riumokban �s zeneakad�mi�kon, workshopokat �s mesterkurzusokat vezet.

 

Hilde Louise Asbjørnsen

Sikeres sz�n�szn�, kabar�- �s jazz�nekesn�.

2010-ben megnyerte a Maestro! c�m� karmester-megaszt�rt (egy szimfonikus zenekart kellett vez�nyelnie nyolc amat�rnek a versenysorozatban), jutalmul � dirig�lhatta a t�v�ben a kar�csonyi koncertet.

 

a-ha

Nagy hat�s� norv�g k�nny�zenei egy�ttes, amely 1982-ben alakult Osl�ban.

Az egy�ttes f�k�nt a szintipop �s a new wave m�faj�ban alkotott. Az 1980-as �vek k�zep�n v�ltak h�ress�, �s az 1990-es, 2000-res �vekben nemzetk�zileg is n�pszer�ek tudtak maradni.

Az a-ha legnagyobb sikere a zenekar deb�t�l� albuma, az 1985-ben megjelent Hunting High and Low volt. Ezen az albumon szerepelt az egy�ttes m�ig k�t legnagyobb sl�gere, a Take on Me �s a The Sun Always Shines on TV.

A Take on Me-hez korszakalkot� zenei vide� k�sz�lt, amelyben egy ceruz�val rajzolt anim�ci�s �s egy �l� felv�telt �tv�ztek, ahol a vide� minden k�pkock�j�t k�l�n �trajzolt�k �s �tsz�nezt�k.

A vide� egy csap�sra az egyik legk�nnyebben felismerhet�, �s legtov�bb n�pszer� zenei vide� lett az Egyes�lt �llamokban, ahol az 1986-os harmadik MTV Music Awards d�jkioszt�n a nyolc jel�l�sb�l hatot nyert meg: Legjobb �j el�ad� vide�ja, Legjobb k�s�rleti vide�, Legjobb rendez�s, Legjobb k�l�nleges effektek, a N�z�k kedvence, valamint Az �v legjobb zenei vide�ja. Ez a hat d�j azt jelentette, hogy k�tszer annyit nyertek, mint Michael Jackson Thrillere.

Hamarosan megjelent m�sodik kislemez�k, a The Sun Always Shines on TV. A dal vide�ja ism�t nagy sikert aratott mind a k�z�ns�g, mind a kritikusok k�r�ben, ez �jabb h�rom jel�l�st jelentett a zenekarnak az 1986-os MTV g�l�n. Kett�t meg is nyert, a Legjobb filmez�s �s a Legjobb v�g�s d�j�t.

A Hunting High and Low c�m� sz�mhoz �jabb innovat�v vide� k�sz�lt.

1987-ben a Hal�los r�m�letben c�m� James Bond film f�c�mzen�j�t is �k k�sz�tett�k, amely harmadik, Stay on These Roads c�m� albumukon tal�lhat�.

Az a-ha ezzel nemzetk�zileg elismert zenekar lett.

1994-ben az a-h�t v�lasztott�k ki arra a feladatra, hogy �rja meg a lillehammeri t�li paralimpiai j�t�kok hivatalos dal�t.

Miut�n �t�dik albumuk, a Memorial Beach nem v�ltotta be a hozz� f�z�tt rem�nyeket, �s nem �rt el akkora sikereket, mint az el�z� albumok, a csapat �tmenetileg besz�ntette m�k�d�s�t.

A zenekar megh�v�st kapott az 1998-as Nobel-b�ked�j tisztelet�re rendezett koncertre, mint el�ad�k. A Summer Moved On c�m� szerzem�nyt k�l�n erre az alkalomra �rt�k meg. Ez a fell�p�s jelentette az a-ha visszat�r�s�t a zene vil�g�ba.

Ezut�n a csapat visszat�rt a st�di�ba, �s elk�sz�tette hatodik album�t Minor Earth Major Sky c�mmel, amely 2000-ben jelent meg, �s ism�t nemzetk�zi siker lett, tov�bb� egy �j koncertturn� kezdet�t is jelentette.

Ezt m�g h�rom tov�bbi st�di�album megjelen�se k�vette: 2002-ben a Lifelines, 2005-ben az Analogue, 2009-ben pedig a Foot of the Mountain.

Lifelines c�m� sz�muk videoklipj�t Jesper Hiro rendezte, az A Year Along the Abandoned Road c�m� norv�g r�vidfilm alapj�n, melyet Morten Skallerud rendezett 1991-ben. Az eredeti film hossza 12 perc volt; egy teljes �v elm�l�s�t mutatta be 50 000-szeres gyors�t�sban.

2005. augusztus 27-�n a csapat 120 000 embernek adott koncertet az osl�i Frogner parkban, amely a valaha volt legnagyobb koncert volt Norv�gi�ban.

2009. okt�ber 15-�n a csapat bejelentette, hogy 2010-ben, az Ending on a High Note Tour vil�g k�r�li turn�j�t k�vet�en feloszlik.

Az a-ha h�rom tagja, Morten Harket, Magne Furuholmen �s Paul Waaktaar-Savoy lovagi kit�ntet�st kapott, az els� oszt�ly� Kir�lyi Norv�g Szent Olaf-rendet, a norv�g zen�ben val� k�zrem�k�d�s�k�rt 2012. november 6-�n.

2014. december 4-�n a zenekar hivatalosan bejelentette, hogy 2015-ben r�szt vesz a Rock in Rio nev� rendezv�nyen, ahol mind a csapat, mind pedig a fesztiv�l 30. �vfordul�j�t �nnepelt�k meg. Az egy�ttes Katy Perryvel egy este l�pett fel a nagysz�npadon.

2015-ben bejelentett�k, hogy k�t �vre �jra �ssze�ll az egy�ttes. 2015. szeptember 4-�n pedig kiadt�k 10. st�di�albumukat is, amely a Cast in Steel c�met viseli.

A zenekar vil�gszerte 80 milli�n�l is t�bb albumot adott el. 2010-ben, kevesebb mint egy �v alatt kb. 500 milli� norv�g koron�t keresett. Ezzel a vil�g 40-50 legjobban keres� egy�ttesei k�z� ker�ltek.

Az a-h�t a legsikeresebb norv�g zenei exportcikk�nt tartj�k sz�mon. Az a-ha el�tt nem volt olyan norv�g zenei el�ad�, aki Norv�gi�n k�v�l is sikeres lett volna kereskedelmi szempontb�l is.

 

Black metal

A m�faj ma ismeretes st�lusjegyeit a korai norv�g black metal zenekarok alak�tott�k ki. Az ottani sz�nt�r az 1990-es �vek elej�n v�lt k�zismertt�, az akkori botr�nyok �s er�szakos cselekedetek miatt.

1991. �prilis 8-�n a Mayhem akkori �nekese, m�v�sznev�n Dead 22 �vesen, pszich�s probl�m�i �s �letundora miatt �ngyilkoss�got k�vetett el: felv�gta ereit �s egy vad�szpusk�val fejbe l�tte mag�t. Kopony�j�nak darabjait zen�szt�rsai �sszegy�jt�tt�k �s post�n sz�tk�ldt�k a mozgalom vez�ralakjainak. Amikor a git�ros, Euronymous megtal�lta a holttest�t k�z�s lak�sukban, t�bbsz�r lef�nyk�pezte azt, m�g a rend�rs�g �rtes�t�se el�tt. Ezek k�z�l az egyik k�p lett egy k�s�bbi Mayhem-album bor�t�ja.

1992-ben az Emperor akkori dobosa, Faust meg�lt egy neki felk�n�lkoz� homoszexu�lis f�rfit. Az Emperor tags�g�b�l az ezt k�vet� id�szakban egy f� kiv�tel�vel mindenki b�rt�nb�ntet�s�t t�lt�tte k�l�nb�z� okokb�l.

1993-ban Varg Vikernes, a Burzum egy�ttes l�trehoz�ja 23 k�ssz�r�ssal meggyilkolta Euronymoust, szem�lyes ellent�tek miatt. A gyilkol�s el�tti �vekben t�bb k�z�pkori templomot felgy�jtott, l�zadv�n a kereszt�nys�g norv�giai jelenl�te ellen. 1994-ben �t�lt�k el, 2009-ben szabadult a b�rt�nb�l. Az el�t�l�s �v�ben jelent meg az egyik legbefoly�sosabb Mayhem-album, a De Mysteriis Dom Sathanas, amelynek felv�telein Euronymous git�rozott, gyilkosa, Varg Vikernes basszusgit�rozott (a magyar sz�rmaz�s� Csihar Attila �nekelt).

Az ilyen �s ezekhez hasonl� er�szakos cselekm�nyek elk�vet�s�n k�v�l azonban rengeteg zen�t is szereztek. A dolgok kiss� lecsillapodtak a „dics�” m�lthoz k�pest, a black metal pedig m�g mindig n�pszer� Norv�gi�ban.

 

Eurov�zi�

Norv�gia 1960 �ta vesz r�szt az Eurov�zi�s Dalversenyen, amit eddig 3 alkalommal nyertek meg, legut�bb 2009-ben Alexander Rybaknak k�sz�nhet�en.

Norv�gi�ban kedvelt a hagyom�nyos n�pzene, k�l�n�sen a halling n�pt�nc �s heged�j�t�k, ahogyan azt Alexander Rybak gy�ztes produkci�j�ban is l�thattuk.

�s egy m�sik dal t�le.

A norv�g z�szl� alatt id�n JOWST (JOakim With STeen) l�pett fel, kieg�sz�lve Aleksander Walman �nekessel, daluk c�me pedig a Grab the Moment (Kapd el a pillanatot) volt (10. helyen v�geztek).

 

Tehets�gkutat�k

Kurt Nilsen egy marketing r�m�lom: �gy �nekel, mint egy angyal, de �gy n�z ki, mint egy hobbit. 2003-ban megnyerte a norv�g Pop Idol els� �vad�t, majd 2004-ben a World Idolt is, amelyen a k�l�nb�z� orsz�gok nemzeti gy�ztesei indultak.

 

Egy�b dalok

A k�vetkez� h�rom dalt neh�z lenne a kor�bbi m�fajok k�z� besorolni.

A Ja, vi elsker dette landet (r�viden: Ja, vi elsker) Norv�gia nemzeti himnusza. Sz�veg�t Bjørnstjerne Bjørnson �rta 1859 �s 1868 k�z�tt, zen�j�t unokatestv�re, Rikard Nordraak szerezte 1864-ben. Hivatalosan el�sz�r 1864. m�jus 17-�n adt�k el� az alkotm�ny megalkot�s�nak 50. �vfordul�j�n. Rendszerint csak az els� �s a k�t utols� versszakot �neklik.

Hossz� f�ggetlens�gi harc ut�n felbomlott 1905-ben Sv�dorsz�g �s Norv�gia uni�ja. II. Oszk�r sv�d kir�ly �s az elit megpr�b�lta megsz�llni Norv�gi�t, hogy uralma alatt tartsa, de a Hjalmar Branting �s Zeth H�glund vezet�se alatt �ll� sv�d munk�smozgalom ezt megakad�lyozta, a munk�sok nem voltak hajland�ak h�bor�t kezdeni, �s a norv�gok jogai mellett ki�llva a Ja, vi elsker dette landetet �nekelt�k.

„�gy szeretj�k ezt a f�ldet:

ezer f�szkivel,

bar�zd�ltan, vihar-t�rve

v�z f�l� �vel.

Szeretj�k, s a sz�l�inkre

gondolunk, s h�res �sdalra,

mi t�reinkre

�lmokat h�mez.”

A k�lt� �s nyelv�sz Ivar Aasen a 19. sz�zad k�zep�n �rt egy verset A norv�g ember c�mmel. A megzen�s�tett k�ltem�nyt iskol�kban tan�tj�k, �s a nemzeti �nnepen, m�jus 17-�n szokt�k el�nekelni:

„Domb, hegy k�zt, perem�n �b�lnek

lelt hon�ra a norv�g el�d,

megm�velte, f�l�sta a f�ldet,

ott emelt a fah�zra tet�t.”

A norv�gokat b�szkes�ggel t�lti el a tudat, hogy dacoltak a zord id�j�r�ssal, �s term�kenny� tett�k a kop�r f�ldet. Viszonyukat a term�szethez m�ly tisztelet jellemzi.

Ez pedig az egyik legtradicion�lisabb kar�csonyi dal.

 

SZ�MI ZENE

Mari Boine

A legh�resebb sz�mi �nekes. Gyerekkor�ban tradicion�lis hal�sz-vad�sz sz�mi k�z�ss�gben n�tt fel �s amikor norv�g iskol�ba ker�lt, nem besz�lt norv�gul. R�ad�sul sokkolta, hogy kedvenc gyermekdalait az �rd�g zen�j�nek tekintett�k.

1980-ban az�rt kezdett sz�mi dalokat �rni, mert �gy �rezte, a Norv�gi�ban �l� sz�mik a „t�bb sz�z �ves agymos�s” hat�s�ra megtagadt�k, elfelejtett�k �s meggy�l�lt�k saj�t kult�r�jukat, nyelvi �s vall�si �r�ks�g�ket, mik�zben alkalmazkodni akartak a norv�g t�bbs�gi t�rsadalomhoz. Karrierje kezdet�n szenved�lyes politikai nyilatkozatokat is tett.

A lillehammeri t�li olimpi�n visszautas�totta a szervez�k felk�r�s�t, pedig sz�m�ra a vil�gesem�ny soha el nem �rhet� nyilv�noss�got jelenthetett volna. � azonban k�vetkezetes maradt, mint mondta, nem akar a domin�ns kult�ra jelk�pes etnikai d�sz�t�se lenni.

A vil�gzenei k�ztudatba 1989-ben t�rt be Gula Gula c�m� lemez�vel.

Zen�j�nek alapja a jojka, ehhez jazz-t �s rockot vegy�tve alak�totta ki saj�t, sz�lesebb k�rben is fogyaszthat� zenei st�lus�t. Az els�k k�z�tt teremtett nyilv�noss�got a sz�mik �rz�seit, rem�nyeit meg�nekl� ballad�knak, a farkasokr�l, ismer�s emberekr�l, a term�szetr�l sz�l�, mindig vari�lt form�ban el�adott jojk�knak. H�sz esztendeje j�rja a vil�got gondosan megv�logatott hangszereseivel, mik�zben a sz�mihoz hasonl� strukt�r�j� zen�ket tanulm�nyozza szerte a vil�gon, t�bbek k�z�tt Afrika k�l�nb�z� orsz�gaiban is. A k�nnyen elhangol�d� sz�mi dobokat afrikai dobra cser�lve z�rt helyen �s szabad t�ren egyar�nt mag�val ragadja a k�z�ns�get.

Haz�j�ban sz�mos elismer�sben r�szes�lt m�r. A legnagyobb fesztiv�lok �lland� vend�ge (n�lunk is fell�pett m�r a M�P�-ban), �s dalai meg�rintik a hallgat�s�got a vil�g minden t�j�n.

 

Angelin Tyt�t

Az Angelin Tyt�t nev� zenekar sz�mi n�pzenei alapokon nyugv� vil�gzen�t j�tszik.

2017.09.08. 19:58, Marian

Vissza a bloghoz

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s