Jon Fosse (1959- )

Az osl�i kir�lyi palota parkj�nak keleti cs�csk�ben, egy sziklabarlang tetej�n �ll egy d�sztelen, s�rg�ra festett fah�z. A pomp�hoz szokott szeml�l� tal�n azt gondolhatn�, hogy a kert�sz, vagy az int�z� lakhelye, de a tereb�lyes f�k �s a hatalmas orgonabokrok m�g�tt megb�v� �p�let nem m�s, mint maga a Barlang, norv�gul Grotten, amit a norv�g �llam a mindenkori nemzet m�v�sz�nek aj�nl fel lakhely�l, amely 200 �ve k�lt�k, zeneszerz�k, fest�k otthona. Ebben a purit�n, egalit�rius orsz�gban valahogy mindig siker�l b�k�sen kijel�lni azt a m�v�szt, aki a kir�ly szomsz�ds�g�ban, a sziklatet�n magasod� m�v�szlakban �lhet �s alkothat �lete v�g�ig. Tisztelettel, nagyrabecs�l�ssel besz�lnek r�la az emberek. 2011 �ta Jon Fosse a h�zacska lak�ja. �r�, dr�ma�r�, a kort�rs norv�g irodalom egyik legjelent�sebb alakja, sokan a mai Ibsenk�nt emlegetik. Dr�m�it, reg�nyeit t�bb mint 40 nyelvre leford�tott�k.

Legfontosabb pr�zai m�ve a k�tk�tetes Melank�lia. A reg�ny ihlet�je Lars Hertervig norv�g fest�, aki 1830 �s 1902 k�z�tt �lt. Kev�s �letrajzi adat maradt fenn r�la, �let�r�l, lelki viszontags�gair�l f�leg a k�peib�l szerezhet�nk tudom�st. Annyit tudunk, hogy 1852-ben r�vid ideig a D�sseldorfi M�v�szeti Akad�mi�n tanult (mint akkoriban a legt�bb norv�g fest�), azut�n elmegy�gyint�zetben kezelt�k, �s v�g�l szeg�nyotthonban halt meg. K�peit m�r �let�ben j�m�d� polg�rok v�s�rolt�k magas �ron.

Fosse nem t�rekedett �letrajzot �rni Hertervigr�l, a k�nyv �r�sakor a fest� �s k�zte felt�telezett lelki rokons�g vezette. A nagysiker� reg�nyb�l az�ta t�bb sz�npadi adapt�ci� �s opera is k�sz�lt (ut�bbit 2008-ban mutatt�k be P�rizsban).

�n egy m�sik k�nyvet, a Tril�gi�t olvastam t�le, ami k�t szerelmes, Asle �s Alida sors�nak dr�mai �sszefoglal�sa. Az els� r�szben, az �lmatlans�gban a fiatalok egy, a t�rt�nelem k�d�be vesz� norv�g v�rosban pr�b�lnak sz�ll�st tal�lni. A m�g szinte gyermek Alida terhes, ez�rt sehol sem akarj�k �ket befogadni.

A t�rt�net h�tborzongat� fordulatot vesz: nem tudhatjuk, csak sejtj�k, hogy Asle hidegv�r� gyilkos. Asle d�nt�s�nek k�vetkezm�nyeivel a m�sodik r�szben, az Olav �lm�ban szembes�l�nk, m�g az Esti dal c�m� harmadik r�sz Alida �s gyermekei elbesz�l�s�n kereszt�l ny�jt visszatekint�st a fiatalok sors�ra.

Fel�p�t�se nagyon �rdekes: egybef�gg�, �r�sjelek n�lk�li gondolatfolyam.

 

Fosse sz�ndarabjai k�z�l jelenleg az Alv�s c�m�t lehet megtekinteni a Magyar Sz�nh�zban.

 

Jo Nesbø (1960- )

Nesbø 1960. m�rcius 29-�n sz�letett Osl�ban, de gyerekkor�t Mold�ban t�lt�tte. Tehets�ges futballist�nak sz�m�tott, 19 �ves kor�ig a Molde csapat�ban csat�rk�nt focizott a norv�g els� oszt�lyban. K�s�bb egy t�rds�r�l�s v�get vetett �g�retes sportkarrierj�nek, �gy nem ker�lt �lmai csapat�ba, a Tottenham Hotspurba. Miut�n a foci miatt az iskol�val nem sokat t�r�d�tt, tov�bbtanul�s helyett katonai szolg�latra jelentkezett �szakra, ahol h�rom �vet t�lt�tt.

K�s�bb k�zgazd�sz diplom�t szerzett, majd dolgozott szabad�sz� �js�g�r�k�nt �s p�nz�gyi elemz�k�nt is. F�rfik�nt nehez�re esik elismerni, de nagyon rossz aut�vezet�. B�r egy darabig taxisof�rk�d�tt is, az utasai szerint � volt a vil�g legrosszabb taxisa.

1992-ben zenekart alap�tott Di Derre n�ven, melyben dalszerz�k�nt is r�szt vesz. 

Nesbø �s �ccse, Knut �nekelnek �s git�roznak, Espen Stenhammer dobol �s Magnus Larsen basszusgit�rozik. Dallamos pop �s rock sz�mokat j�tszanak norv�g nyelven.

A kilencvenes �vek v�g�n a Di Derre men� band�nak sz�m�tott haz�j�ban, k�t lemez�k jelent meg. A zenekar azonban Norv�gi�n k�v�l m�g a frontember vil�gh�rneve ellen�re sem v�lt ismertt�.

Nesbø telente Thaif�ld�n h�zza meg mag�t, ahol szabadon �ldozhat szenved�ly�nek, a sziklam�sz�snak. Feles�ge nincs, de sz�letett egy l�nya, aki most 17 esztend�s.

Reg�ny�r�k�nt f�k�nt krimijeir�l ismert. Ezek er�ss�ge – a duplacsavaros cselekm�ny mellett –, hogy t�rsadalmi probl�m�k �s �sszetett karakterek k�r� �p�ti t�rt�neteit.

A t�rsadalomb�r�lat is egyfajta skandin�v trad�ci�, mondja Nesbo, akinek reg�nyeiben gyakran felt�nnek margin�lis figur�k: drogosok, hajl�ktalanok, vagy valamilyen m�don kirekesztett �s a rendszerrel szembefordul� alakok. Szinte az �sszes krimij�ben tal�lhatunk pszichopata szerepl�t is.

Nesbø rengeteg kutat�st v�gez �r�s el�tt. Els� k�nyve meg�r�sa ut�n bar�tkozott �ssze inform�toraival a rend�rs�gn�l. Azt �ll�tja, a reg�nyekben felt�ntetett adatok, t�nyek kilencven�t sz�zal�ka biztosan val�s. Nesbø k�nyveinek nyelvezete egyszer�, fordulatai v�ratlanok, mili�je filmszer�.

Legismertebb szerepl�je, az isz�kos, mel�k Harry Hole nyomoz� els� t�rt�net�t m�g �lt�ny�s-nyakkend�s p�nz�gyi szakemberk�nt �rta, mik�zben a hivatali �r�k ut�n rockzenei p�lyafut�s�t is egyengette. A sorozat az�ta a 11. k�tetn�l tart (remek kis cikk olvashat� a Harryhoz k�thet� osl�i helysz�nekr�l itt).

A V�r�sbegyben p�ld�ul a norv�gok m�sodik vil�gh�bor�s szerep�r�l �rt. Ehhez felhaszn�lta apja szem�lyes �lm�nyeit, azokat a t�rt�neteket, amiket a keleti frontr�l mes�lt, a t�bb ezer norv�gr�l, akik a n�metek oldal�n Szt�lin ellen harcoltak.

Apja a n�metek oldal�n harcolt, m�g anyja csal�dja az ellen�ll�si mozgalomban vett r�szt. Apja 19 �ves volt ekkor, mindez m�g azel�tt t�rt�nt, hogy megismerte volna az anyj�t. A nagyon is elt�r� h�bor�s h�tter�k ellen�re apja mindig is nagy n�pszer�s�gnek �rvendett anyja csal�dja k�r�ben (ez a le�r�s annyira felkeltette az �rdekl�d�sem, hogy val�sz�n� elolvasom m�g majd ezt a k�nyv�t ut�lag).

Nesbø szerint mindegyik �r�sa a k�v�l�ll�kr�l sz�l, f�ggetlen�l att�l, hogy krimir�l vagy gyerekk�tetr�l van sz�. Ut�bbiak (Doktor Proktor mindenf�le kalandjai) egy m�sik vonatkoz�si pontot teremtettek, sokan a szint�n norv�g (sz�rmaz�s�) Roald Dahl egyik lehets�ges ut�dak�nt emlegetik a szerz�t.

�tlagosan k�t �vig dolgozik egy reg�nyen. Az els� �vben az anyaggy�jt�ssel foglalkozik, �s sz�p lassan fel�p�ti a t�rt�netet: el�sz�r csak p�r oldal v�zlatot �r, majd k�r� �p�ti az eg�sz sztorit.

�r�shoz kedvenc helyei a repterek.

Leg�jabb, a 11. Harry Hole reg�nye a The Thirst (Szomj�s�g) v�rhat�an �sszel jelenik meg magyarul. Az al�bbi filmecsk�ben err�l a k�nyv�r�l mes�l.

K�nyvei ut��let�vel (megfilmes�t�s�vel) nem sokat foglalkozik. K�l�n�ll� egys�gk�nt kezeli a kett�t. Azt vallja, az � szerepe a k�nyv meg�r�s�val v�get �rt, a t�bbi m�r a filmesek dolga, �gy dolgozz�k azt fel, ahogy nekik tetszik.

 

Doktor Proktor

Milyen gyerekk�nyvet v�rhatunk egy krimi�r�t�l? Ha nem is v�reset, de mindenk�pp bizarrt. �s j� vastagot. De m�gis k�nnyed�n �s gyorsan olvashat�t. Ami morbid, vicces, alaposan meglovagolja a gyerekek egyik kedvenc t�m�j�t, a pukiz�st, de mindezt tudom�nyos k�nt�sbe �lt�ztetve, amivel belop a gyerekek agy�ba rengeteg hasznos ismeretet is.

T�bbek k�z�tt Osl�r�l �s nevezetess�geir�l, ahol a cselekm�ny j�tsz�dik, tov�bb� legnagyobb nemzeti �nnep�kr�l, m�jus 17-�r�l �s az aznap foly� rendezv�nyekr�l.

De esik sz� az anakonda �letk�r�lm�nyeir�l �pp�gy, mint a patk�nyok�r�l. A szerepl�k pedig a bar�tn� n�lk�l maradt Lise, az �jonnan a szomsz�dba k�lt�z�tt m�k�s, p�tt�m, v�r�s kis fick�, Bulle, akik remek kalandokba keverednek a szembeszomsz�d �r�lt tud�ssal, doktor Proktorral, aki feltal�lta a pukiport, illetve annak hardcore v�ltozat�t a fingonauta port, amely ir�nt m�g a NASA is �rdekl�dik.

Im�dom, hogy van a k�nyv v�g�n "hogy kell kiejteni" sz�szedet, mert innen tudtam meg p�ld�ul, hogy Jo Nesbø, az Ju Neszb�.

M�g az els� k�tet kisiskol�soknak aj�nlott, addig a m�sodik m�r �gy 4-5.-eseknek. Itt m�r cs�csra j�ratja Nesbo a kalandot: bar�taink utaznak t�rben �s id�ben az id�f�rd�k�dban az id�szappan seg�ts�g�vel, k�zben rengeteg t�rt�nelmi helysz�nt �s szem�lyt megismernek. Bulle helyettes�ti Waterloon�l Napoleont, Lise �tletet ad Eiffelnek a torony megtervez�s�hez, �s mindketten �sszecimbiznek Jean D'arc-kal.

Ebben a r�szben m�r fel�tik fej�ket feln�ttesebb t�m�k is, �gymint szerelem, meg f�lt�kenys�g p�ld�ul. Ut�bbi a doktor volt asszisztens�t�l sz�rmazik, aki egy er�sen sminkelt, g�rkorcsoly�ban v�gz�d�, fal�b� n�szem�ly. De nem csak ez bizarr egyed�l, befigyel egy kis guillotine-nal val� lefejez�s, m�gly�n meg�get�s is. Gyerekk�nyv - Nesbø m�dra.

T�bb Proktor k�nyvb�l k�sz�lt m�r filmfeldolgoz�s is.

 

A fi�

Megszerettem "a" fi�t. Ez nyilv�nval�an nem norm�lis, �gy tuti Nesbø keze van a dologban. Mert a fi� egy nark�s b�rt�nt�ltel�k. Aki mag�ra v�llal gyilkoss�gokat, cser�be biztos�tj�k sz�m�ra a folyamatos drogell�t�st. De a fi� m�giscsak m�s, mint a hasonsz�r� figur�k. Mert a maga m�dj�n seg�t m�sokon �s iszonyatos lelkier�r�l �s intelligenci�r�l tesz tan�bizonys�got, amikor h�r�t veszi, hogy apja m�gsem volt korrupt �s nem �ngyilkoss�g volt a hal�la, mint ahogy azt kor�bban hitte, �s ami miatt egy pillanat alatt �sszeomlott kor�bbi kiegyens�lyozott �s b�k�s �lete. Sonny megl�p a szigor�an �rz�tt b�rt�nb�l �s v�res bossz�hadj�ratra indul. �s mi drukkolunk neki, mik�zben azt mantr�zzuk magunkban: jajj Sonny, ne csin�ld.

�rdekes m�don nem a t�m�ny borzalom �rz�s�vel csukjuk be a k�nyvet v�g�l (amit egy szuszra tolunk le, hi�ba 400 oldal, mert izgalmas �s lebilincsel�), hanem azzal a megnyugtat� tudattal, hogy Sonny r�vbe �rt.

 

H�ember

A H�ember elolvas�sa mellett h�rom �rvem sz�lt. Szerettem volna megismerni egyet a Harry Hole sorozatb�l. Azt �rt�k t�bb helyen, ez a k�nyve tocsog a legt�bb v�rben, OK, menj�nk el a falig. R�ad�sul �sszel j�n ki a filmfeldolgoz�sa "kedvenc" egyarc�nkkal a f�szerepben.

Sajnos ez a k�nyv nekem egy�ltal�n nem tetszett. Kb. a harmad�n�l egy�rtelm�en l�tni lehetett, ki a f�lrekufircol� csal�dany�kat lefejez�, feldarabol� gyilkos, m�g ha a motiv�ci�ja nem is volt vil�gos.

A sokszor er�ltetettnek hat� f�lrevezet�snek bel�gatott t�vutakra nem l�ptem r�, mert mindig �reztem, hogy valami nem stimmel. Nem volt izgalmas, nem volt r�m�szt� (van az a mennyis�g� emberi torz�, amire m�r csak legyint az ember). Az utols� 50 oldalt is ki lehetett tal�lni el�re, m�rmint a f� csap�sir�nyt legal�bbis. Egyszer�en zongor�zni lehet a k�l�nbs�get a H�ember �s a t�bbi k�nyv k�z�tt.

Ami viszont vitathatatlan er�nye, hogy �gy ismertet meg Osl�val �s Bergennel, hogy az m�g egy �tik�nyvnek is dics�s�g�re v�lna.

Ismeretterjeszt is, mert bedobja a k�ztudatba Amundsen neve mell� Fridtjof Nansent is, akir�l szerintem kevesen hallottak kor�bban.

Sokat nem nyertem azzal, hogy elolvastam, de k�l�n�sebben nem is vesz�tettem, mert 2 nap alatt letoltam a 416 oldalt. Olvasm�nyosnak olvasm�nyos, azt nem lehet t�le elvitatni.

 

Erlend Loe (1969- )

Erlend Loe Norv�gia legn�pszer�bb kort�rs �r�ja. Irodalom- �s filmtudom�nyt tanult az Osl�i Egyetemen, elv�gezte a D�n Filmm�v�szeti Akad�mi�t is. Dolgozott pszichi�triai int�zetben, forgatott r�vidfilmeket �s videoklipeket, s sz�n�szk�nt is kipr�b�lta mag�t. A nemzetk�zi irodalmi �tt�r�st az 1996-ban megjelent Naiv.Szuper! hozta meg sz�m�ra.

 

Naiv.Szuper!

Van az �gy, hogy �rtelmetlenn� v�lnak, vagy elt�nnek az ember kor�bbi c�ljai. Hogy minim�lis felel�ss�gek �s k�telezetts�gek is m�zs�s s�llyal nyomj�k az ember v�ll�t. Ilyenkor h�tra l�p�nk �s szabira megy�nk a kor�bbi �let�nkb�l illetve rutinjainkb�l.

Lehet ez csak annyi, hogy nem kapcsoljuk be a t�v�t hetekig, vagy munka ut�n egy h�tig nem int�z�nk semmi hivatalos �gyet, csak a passzi�inknak �l�nk, vagy egy h�tv�g�t �talszunk �s csak enni �s wc-re kel�nk ki az �gyb�l.

Mindenki m�shogy dolgozza fel azt a megr�zk�dtat�st, ami benn�nket �r, amikor szembes�l�nk az id� m�l�s�val, az emberi l�t v�gess�g�vel, illetve ebb�l k�vetkez� �rtelmetlens�g�vel.

A Naiv.Szuper! f�h�se egy 25 �ves egyetemista, akire hirtelen r�szakadnak az �let �s az univerzum nyomaszt� probl�m�i �s kics�szik a l�ba al�l a talaj, �rtelmetlennek �rzi az �let�t. Otthagyja az iskol�t, bek�lt�zik b�tyja �res lak�s�ba, minimaliz�lja a k�lvil�gb�l �rkez� ingereket �s csak olyan egyszer� (ak�r gyerekes) tev�kenys�geket v�gez, amelyek megnyugtatj�k �s �r�m�t okoznak.

�s k�zben pr�b�l igazod�si pontokat, v�laszokat keresni nyomaszt� k�rd�seire.

 

Szil�gyi Erzs�bet: Eml�kk�pek Norv�gi�b�l

Szil�gyi Erzs�bet, marosv�s�rhelyi �nektan�r �s �nekm�v�sz 1936-ban egy t�rsas�tra k�sz�lt P�rizsba, hogy megl�togassa kedves �nektan�rn�j�t. Az �t az ottani politikai helyzet miatt meghi�sult, de Erzs�bet nem akarta elvesz�teni a befizetett p�nzt, ez�rt elment egy norv�giai haj��tra.

A kor �j n�t�pus�t testes�tette meg: egyed�l�ll� volt, szakm�j�ban sikeres, �n�ll�s�g�ra b�szke. K�l�n�s gondoss�ggal �ll�totta �ssze a megfelel� ruhat�rat („Elk�sz�lt egy remekbe szabott sz�rke flanel utaz�koszt�m is �s egy pazarsz�p, feh�r b� h�t� k�peny, ami a haj�n kit�n� szolg�latot tett Norv�gia p�r�s, h�v�s ege alatt.”) �s �r�m�t lelte abban is, hogy egyed�l utazik.

Az �ton napl�t vezetett, amit az �tvenes �vek elej�n t�bbsz�r �t�rt abb�l a c�lb�l, hogy a haj��ton megismert bar�tj�nak aj�nd�kba adja. Ennek a bar�tnak a hagyat�k�b�l ker�lt el� a k�tet.

Igazi korlenyomat. Nem csak a l�tnival�kat ismerj�k meg a k�nyvb�l, hanem azt is, hogy m�k�d�tt a turistaipar akkoriban, hogy gondolkodott egy f�ggetlen n�.

A napl� alapj�n 2011-ben dokumentumfilmet forgattak Utak az �jf�li nap alatt c�mmel.

 

Thor Heyerdahl: Aku-aku

Heyerdahlt�l sz�nd�kosan nem a Kon-Tiki exped�ci�t le�r� k�nyv�t v�lasztottam, mert azt a t�m�t m�r alaposan k�rbej�rtam, hanem a H�sv�t-szigeteken elt�lt�tt egy �v�nek bemutat�s�t.

Izgalmas �s fojtogat�, ahogy sz�k barlangokban k�sznak m�sznak �s a sziget �slakosainak nyom�t kutatj�k, mert ezekbe a f�ld alatti �regekbe h�z�dott vissza a lakoss�g, amikor feh�r ember l�pett a szigetre, miut�n megtanult�k, hogy az bizony nem sok j�t jelent.

Var�zslatos, ahogy a t�bb emeletnyi magas, �ll�, fekv� szobrokon �s azok k�sz�t�s�nek hely�n b�kl�sznak.

Megpr�b�lj�k v�gigk�vetni az als� hangon is 2-10 tonna s�ly� kolosszusok 10 m�rf�ldes �tj�t a b�ny�t�l rendeltet�si hely�kig egy olyan szigeten, ahol fa alig n�. Mindezt az attrakci�t egy olyan n�p hajtotta v�gre, amelyik nem ismerte a f�met.

Eredetileg a szobrok ugyancsak tonn�s s�ly�, v�r�s k�b�l faragott fejd�szt (pukao) viseltek. Ez volt a f�rfi bennsz�l�ttek szok�sos hajviselete a H�sv�t-szigeten annak felfedez�se idej�n. Mindezt kor�bbi besz�mol�kb�l tudjuk, mert Heyerdahl�k idej�ben m�r egy sem volt a szobrok fej�n. A puka�hoz felhaszn�lt v�r�s k�vet, a test megform�l�s�hoz sz�ks�ges alapanyag lel�hely�hez k�pest a sziget ellenkez� v�g�ben tal�lhat� kr�terben b�ny�szt�k, azt�n ezt is el kellett c�g�lni a tengerpartra �s felrakni a szobrok fej�re.

Heyerdahlt a sziget lakosai señor Kon-Tikinek sz�l�tott�k, mert hallottak exped�ci�j�r�l. S�t, annak sikere addig nem l�tott utaz�si l�zat ind�tott el k�r�kben, mindenf�le rozoga t�kolm�nyt eszk�b�ltak maguknak �s nekiv�gtak a tengernek, hogy �t�lhess�k �k is �sap�ik kalandjait.

Az szigetlak�k ugyan kereszt�ny hitre t�rtek, de t�bbek k�zt csal�di barlangjaik r�v�n �rzik m�g r�gi babon�ikat, tiszteletben tartj�k �seik tabujait, hisznek a szellemek l�tez�s�ben. Ez a kett�ss�g sokszor vicces, m�skor hajmereszt� szitu�ci�kba sodorja az exped�ci� tagjait.

Rengeteg tov�bbi felfedez�st �s m�k�s t�rt�netet oszt meg vel�nk a szerz�, �s persze kider�l az is, mit fed a c�mben szerepl� aku-aku.

 

Jørgen Lorenzen (1956- )

Jørgen Lorenzen 1956-ban sz�letett Norv�gi�ban. Irodalomt�rt�n�sz, diplomamunk�j�ban a Hamsun, Strindberg �s Garborg m�veiben fellelhet� f�rfi- �s apaszerepeket vizsg�lta. E k�tete meg�r�sa el�tt sz�mtalan levelet, napl�t, nevel�sr�l sz�l� szakirodalmat, k�l�nf�le sz�pirodalmi m�vet b�ng�szett �t. A v�geredm�ny, Az apaszerep t�rt�nete Norv�gi�ban c�m� k�tet m�g a szakembereket is meglepte. E t�m�ban ez az els� jelent�s szakmunka Norv�gi�ban.

 

Az apaszerep t�rt�nete Norv�gi�ban 1850-2012

Az �r� h�rom szakaszra bontotta a fenti peri�dust, mivel k�t t�r�s vagy v�ltoz�s m�dos�totta az ap�k csal�don bel�li jelent�s�g�t, helyzet�t.

Az els� korszak 1850 �s 1927 k�z� esik, �s a norv�g t�rt�nelem azon szakasz�t k�pviseli, amikor az ap�k m�g t�bbnyire otthon voltak. K�z�l�k sokan seg�dkeztek gyermekeik megsz�let�s�n�l, �s �k viselt�k a legf�bb felel�ss�get a gyermekek�rt �s a csal�d�rt, �v�k volt a legf�bb hatalom is. A h�ztart�sok �ltal�ban a mez�gazdas�gon alapultak. Ennek megfelel�en a h�zast�rsak munkak�z�ss�get alkottak, amely a munkamegoszt�s megadott rendszer�nek keretei k�z�tt m�k�d�tt. A csal�dr�l sz�l� irodalom az apa otthon bet�lt�tt szerep�nek fontoss�g�t t�masztotta al�.

Az 1900-as �vek elej�n fokozatosan gyeng�lt az apa csal�dbeli poz�ci�ja. A XX. sz�zadban a v�rosiasod�sra, int�zm�nyes�t�sre �s professzionaliz�ci�ra �p�l� modernebb t�rsadalom kialakul�s�val p�rhuzamosan szinte szisztematikusan „el�zt�k” otthonr�l az ap�kat. Ez a t�rsadalom �lesen elv�lasztotta a nyilv�nos/k�z�leti (f�rfi-) �s a priv�t (n�i-) ter�letet. A h�ziasszony eszm�ny�t�se �s idealiz�l�sa ebben az �vsz�zadban azt eredm�nyezte, hogy az apa �gysz�lv�n teljesen elvesz�tette s�ly�t a csal�dban. A nemi szerepekr�l val� gondolkod�s, mely szerint a h�zast�rsak a h�zass�gban �s a csal�dban egym�st�l elt�r� szerepeket bet�ltve kell hogy kieg�sz�ts�k egym�st, valamint az anya �s a h�ziasszony fokoz�d� idealiz�l�sa egy�tt oda vezettek, hogy az apa otthoni szerepe a csal�dban szinte teljesen �rtelm�t vesztette.

Az 1927-es h�zass�gi reform ezt a modellt sok szempontb�l int�zm�nyes�tette, ez�rt lett ez a m�sodik szakasz kezd�pontja. 1927-t�l az 1960-as �vek v�g�ig politikai �s ideol�giai szempontb�l olyan csal�dmodell kialak�t�sa �s reproduk�l�sa folyt, melyben az apa a csal�d eltart�ja, az anya pedig otthon gondoskodik a csal�dj�r�l, otthona a munkahelye. Ezt a nemek szerinti munkamegoszt�st egyre t�bb kritika �rte a 60-as �vekben, �s az 1970-es els� n�jogi szervezked�sekkel gyakorlatilag le is j�rt az ideje.

1970-nel kezd�dik a harmadik korszak, mivel a n�k l�zad�sa az ap�k sz�m�ra is �j lehet�s�geket hozott. M�g kor�bban kiz�rt�k �ket a sz�l�szob�b�l, ekkor teljes lend�lettel visszat�r�ben voltak, �s fokozatosan n�vekedni kezdett fontoss�guk a csal�dban. A csal�dfenntart�i ide�l jelent�s�ge cs�kkent, az�ta m�r nem el�g, hogy a f�rfi p�nzzel l�ssa el a csal�dj�t, a pelenkacser�kben �s a gyerekek nevel�s�ben is r�szt kell vennie ahhoz, hogy j� ap�nak sz�m�tson.

M�g a XIX. sz�zad m�sodik fel�t�l az any�t f�k�nt a gyermekeihez f�z�d� bens�s�ges kapcsolata, csal�danya, vagy mondhatjuk �gy is, hogy „csal�dban-anya” mivolta hat�rozta meg, az apa k�l�nb�z� m�rt�kben volt „csal�d�rt-apa” (a csal�d eltart�ja szerep�t t�lti be) �s „csal�dban-apa” (a gyerekekr�l gondoskod� szem�lyk�nt is jelen van, r�szt vesz a csal�d �let�ben). Az 1927-1970-es id�szakban az ap�t nem tekintett�k „csal�dban-ap�nak”. Korl�tozt�k �s eljelent�ktelen�tett�k a csal�ddal val� intim, bens�s�ges kapcsolat�t. A h�ziasszonyok korszak�ban ez az any�k fels�gter�lete volt. Az ap�k az 1927-et megel�z� �s az 1970-et k�vet� id�szakban is t�nylegesen jelen voltak, vannak a csal�dban. A XIX. sz�zadban is kifejezetten bens�s�ges viszonyban �lltak gyermekeikkel.

Az �szak-eur�pai orsz�gokban az otthoni sz�l�sek sz�ma az eg�sz XIX. sz�zadban magas, �s csak j�val a sz�zadfordul� ut�n v�lik �ltal�noss� a sz�l�otthonban sz�l�s. Az els� vil�gh�bor�ig a n�k 90%-a otthon sz�lt. A k�t vil�gh�bor� k�z�tt kezdett ez a sz�m cs�kkenni, de a v�gleges int�zm�nyes�l�sr�l csak a II. vil�gh�bor� ut�nt�l besz�lhet�nk. Az ap�k r�szv�tele a sz�l�sn�l m�g a h�szas �s harmincas �vekben is �ltal�nos volt. Az ap�k sokszor akt�v szerepet is v�llaltak, az 1800-as �vekben p�ld�ul �ltal�nos szok�s volt, hogy a n�k a f�rj�k �l�ben �lve sz�ltek.

 

Id�ig jutottam egyel�re. De tov�bbi k�nyvek sorakoznak m�g a restancialist�mon, amelyekr�l a k�s�bbiekben fogok refer�lni.

2017.09.30. 10:19, Marian

Vissza a bloghoz

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s