Bjørnstjerne Bjørnson (1832-1910)

A nem sokkal el�bb m�g vil�gszerte ismeretlen norv�g irodalom szinte egyszerre k�t nagy hat�s� �s a vil�girodalomban hamar jelent�kenny� v�l� �r�-k�lt�t adott az eur�pai kult�r�nak: Ibsent �s Bjørnsont. Csaknem egyid�sek voltak, p�rhuzamos sikereik ellen�re egym�sra gyanakodva n�z� vet�lyt�rsak.

Bjørnson a norv�g kisbirtokos, kisparaszts�g falusi vil�g�b�l j�tt. Apja falusi luther�nus pap, aki ugyanolyan szeg�nysorban �lt, mint templomba j�r� h�vei. A m�r vil�gh�res �s emellett a szocializmushoz egyre jobban k�zeled� Bjørnson mindhal�lig im�dkoz�, bibli�t olvas�, vall�sos ember volt, noha kereszt�ny buzgalm�t igyekezett �sszeb�k�teni a pozitivista filoz�fi�val �s Darwin term�szettudom�ny�val.

Osl�ban sikeres �js�g�r� lesz. �lete folyam�n ugyanolyan h�res, harcos kedv�, halad� publicista, mint reg�ny- �s dr�ma�r�.

Bergenben el�bb sz�npadi szerz�, majd a v�ros� sz�nh�z dramaturgja. � v�ltja Ibsent ebben a funkci�ban. Az �szaki romantika f�nykora ez.

K�lt�i hangja �s t�mavil�ga reg�nyeiben �s dr�m�iban is kifejezetten a n�p, a paraszts�g, a szeg�ny vil�g fel� fordul. Politikailag hamarosan m�r szocialista h�rben �ll.  Mai �rtelemben sokkal ink�bb ut�pista, mint igazi szocialista. Eg�sz �let�ben azonban harcosa a szeg�nyek �rdek�nek �s a nemzetek f�ggetlens�g�nek.

Ibsen szinte emigr�l a hazai viszonyok el�l. Bjørnson azonban – b�r sokat utazik k�lf�ld�n – a hazai irodalmi �let �s irodalmi k�v�h�zak k�zponti alakja lesz. K�lt�szet�nek n�pszer�s�g�t az bizony�tja legjobban, hogy � �rja a m�ig is �nekelt norv�g nemzeti himnusz sz�veg�t.

Terjedelemben �js�g�r�i munk�ss�ga nagyobb sz�pirodalmi m�vein�l. K�ts�gtelen, hogy ak�rmilyen hat�sos dr�ma�r�, elmarad a nagy vet�lyt�rst�l, Ibsent�l. Mint reg�ny�r� azonban nemcsak a norv�g, hanem a sokkal terjedelmesebb skandin�v irodalomban is � a f� alak. A magyarra r�g leford�tott k�t reg�nye, az Arne �s f�leg a Solbakken Synnøve az eg�sz eur�pai n�pi ig�ny� pr�za egyik f� mintak�pe. M�ricz Zsigmond is – saj�t bevall�sa szerint – sokat k�sz�nhet hat�suknak.

Bjørnson irodalmi tekint�lye �vr�l �vre vil�gszerte n�vekedett. Id�s kor�ban, 1903-ban a Nobel-d�jat is megkapta („Nagyszer� �s sokoldal� munk�ss�g��rt, melyet az ihlet frissess�ge �s a szellem ritka tisztas�ga jellemez.”).

Saj�tos m�don b�k�lt �ssze a k�t ellenf�l. Ibsen fia, Hjalmar, aki a vil�gv�ndor csal�dban �lve szinte oszt�lyr�l oszt�lyra m�s orsz�gban j�rta iskol�it, igen sok nyelvet tudott. Feln�ve hazament, �s a norv�g f�ggetlens�gi t�rekv�sek egyik vez�re lett. A teljes f�ggetlens�g visszanyertekor � lett a k�l�gyminiszter. K�zben � �s Bj�rnson le�nya egym�sba szeretett, s apjuk megk�rdez�se n�lk�l �sszeh�zasodtak. �s amikor els� gyermek�k megsz�letett, a keresztel�re megh�vt�k a k�t nagyap�t. Akkor ott, asztaln�l, bor mellett �sszeb�k�ltek.

Ez az �jsz�l�tt k�s�bb n�lunk volt norv�g nagyk�vet, aki igen j�l besz�lt magyarul is.

 

Solbakken Synnøve �s Arne c�m� elbesz�l�seiben sok az egy�ni eml�k. Maga mondogatta, hogy ismert olyan gy�ng�d �s nemes parasztl�nyokat, k�rnyezet�k olyan vir�gait, mint Synnøve �s �li, s hogy m�g sorsukat �rta, a sorok k�z�l r�mosolygott az arcuk.

Eml�k az is, hogy Thorbjørnt apja nem sz�vesen keresztelteti e n�vre, csak nem mer a szok�ssal szak�tani, mert a csal�d minden m�sodik nemzed�k�ben ezen nevet visel� fi�knak nincs szerencs�je. Az �r�t sem akarta apja Bjørnnek keresztelni �ppen ilyen okb�l, ez�rt tette a Bjørn (medve) mell� a csillagot (stjern).

Elbesz�l�seiben benne van eg�sz Norv�gia, a n�p �s a t�jak is, el�nk t�rja az eg�sz norv�g �let k�p�t.

Az Arne egy megind�t�an sz�p t�rt�net a l�ha muzsikus m�v�szlelk�, j�raval� fia, �s az apa kor�bbi szerelm�nek l�nya k�z�tt sz�v�d�, tart�zkod� szerelemr�l, ami nem kimondott szavakon, hanem a fi� �ltal �rt sz�ps�ges verseken �s dalokon kereszt�l jut kifejez�sre.

Arne a n�p dalos kedv�nek megtestes�t�je, egy �l� n�tafa. A lelk�b�l fakad� versek el�rulj�k v�gy�d�s�t a hegyeken t�lra, s egyben a norv�g l�leknek kiv�lt egy id�ben er�s �s �ltal�nos v�gy�t, az Amerik�ba v�ndorl�s veszedelm�t. Az anyja ir�nti szeretet �s egy sz�p szemp�r azonban megk�ti, s megtan�tja r�, hogy a csalogat� v�gyn�l t�bbet �r a nyugodt �let �s a cs�ndes boldogs�g.

 

Alexander Lange Kielland (1849-1906)

Alexander Kiellandot neh�z volt levad�szni. Ha r�keres�nk nev�b�l csak a Kiellandra, akkor feldobja a keres� a sz�l�szeti fog�t, mint ehhez a n�vhez k�thet� tal�lm�nyt. Ugyan a feltal�l� val�ban Kielland, norv�g is, csak h�t �ppen Christian, teh�t nem az �ltalunk keresett �r�.

Ha pedig Alexander Kiellandra sz�r�nk, akkor egy r�la elnevezett, az �szaki-tengerbe telep�tett mesters�ges sziget (platform, amely a szomsz�dos olajf�r� tornyok szem�lyzet�nek sz�ll�s�ul szolg�lt) trag�di�j�val szembes�lhet�nk (212 ember tart�zkodott rajta, amikor a katasztr�fa t�rt�nt 1980. m�rcius 27-�n. Az �szaki tengernek ezt a ter�let�t gyakran jellemzi viharos id�j�r�s, az adott napon igen er�s vihar keletkezett. Zuhogott az es�, 30 m�teres volt a l�t�t�vols�g. Hat-nyolc m�teres hull�mok emelkedtek, a leveg� h�m�rs�klete 3 fok volt. D�lut�n 6 �ra 20 perckor, azaz a s�t�ted�s be�llta ut�n az olajplatform hirtelen elvesztette �t l�ba k�z�l az egyiket, �s percek alatt jelent�sen megd�lt. A vil�g�t�s kialudt, a tenger el�nt�tte a szerkezetet, �s 7 �ra alatt a platform els�llyedt. 123 szem�ly vesztette �let�t.).

Az �r� Kielland gazdag keresked� csal�dban sz�letett. Jogi diplom�t szerzett Osl�ban �s a t�rsadalmi k�rd�sek ir�nt hamar fog�konny� v�lt. �rt reg�nyt, dr�m�t �s essz�ket is, f�k�nt francia mesterek hat�sa alatt �rta eleg�ns �s szellemes elbesz�l�seit.

T�rsadalomkritik�ja, mar� szat�r�ja az elavult oktat�si rendszer, az �zleti �let, a vall�si k�pmutat�s ellen ir�nyult. St�lus�t szellemes p�rbesz�dek, realista k�rnyezetrajz, f�l�nyes ir�nia teszik �lvezetess�. Levelez�se is m�v�szi �rt�k�.

1892-ben polg�rmester, k�s�bb korm�nyz� lett. Az �r�sra alig jutott ideje. Am�gy is f�rasztotta, hiszen gyakran volt l�gszomja – feltehet�en t�ls�lya miatt. De a 12 �r�ssal elt�lt�tt akt�v �v is elegend� volt ahhoz, hogy ma a XIX. sz�zad n�gy nagy norv�g irodalm�ra (Ibsen, Bjørnson, Kielland, Lie) k�z�tt tarts�k sz�mon.

Csal�dnev�vel gyakran tal�lkozhatunk a norv�g kult�ra tanulm�nyoz�sa sor�n: n�v�re t�jk�pfest� lett, de neves �r�k, �p�t�szek �s jelent�s hivatalt bet�lt� szem�lyek is voltak rokons�g�ban.

Nem csak a Kielland szem�ly�r�l sz�l� inform�ci�k begy�jt�se �tk�z�tt neh�zs�gbe, de k�nyvet szerezni sem volt sokkal k�nnyebb t�le, miut�n kort�rsnak mondhat� kiad�sa nincs. Ez�rt egy 1889-es antikv�r p�ld�nyt v�lasztottam, Worse kapit�ny c�m� m�v�b�l. M�r k�lsej�ben is elb�v�l� volt a d�szes kis k�tet, nem besz�lve a sz�p, r�gies (de cseppet sem neh�zkes) nyelvezetr�l, telve mindenf�le, a nyelvb�l m�r r�g kikopott kifejez�ssel �s �r�sm�ddal.

Igazi korlenyomat, hisz az akkor 40 �ves �r�t, rem�nyteljes �g�retnek aposztrof�lja az �letrajz �r�ja.

A t�rt�net a korai 1800-as �vek Norv�gi�j�nak felekezeti mozgalmair�l sz�l. Tulajdonk�ppen annak p�ld�zata, hogy tehet t�nkre szerelmet, karriert, csal�di kapcsolatokat a bigott vall�soss�g.

 

Johan Turi: A lappok �lete

A finnorsz�gi Johan Turi (1854-1936) A sz�mi n�p mes�i c�mmel 1910-ben megjelent k�nyv�vel a sv�d hatalom �ltal a sz�mikr�l kialak�tott, �s a k�lvil�g fel� k�zvet�tett kedvez�tlen k�pet k�v�nta megv�ltoztatni.

A sz�mik sz�m�ra a m�v�szet eg�szen m�s jelent�ssel b�r, mint Eur�pa t�bbi n�p�nek. Alkot�saikban sz�ps�g �s funkcionalit�s egybeforr, neh�z k�l�nbs�get tenni haszn�lati t�rgy �s m�v�szi alkot�s k�z�tt. Johan Turi �tt�r�nek tekinthet� a sz�mi k�pz�m�v�szetben k�nyv�hez k�sz�tett illusztr�ci�ival.

A k�tet r�szletesen le�rja a sz�mik bitang neh�z �let�t, v�ndorl�saikat, mindennapjaikat, hitvil�gukat. Megtan�t medv�re �s minden egy�b �llatra vad�szni, mes�l a n�pi gy�gym�dokr�l. A b�ka p�ld�ul az �gb�l hull al�, akinek a kez�t lehugyozza, vagy meg meri fogni, azt ez�ltal gy�gy�t� er�vel ruh�zza fel. A b�ka orvoss�g, ha sz�jon keletkezett ki�t�sre szor�tjuk, sz�r�tva pedig sz�jpen�szt vagy gyomorbajt orvosolhatunk vele. Ha valaki kig�nyolja a b�k�kat, mag�ra vessen, mert �ltaluk fog elpusztulni.

Nagyon �rdekes kis k�nyv.

Ha valaki reg�nyes form�ban szeretne megismerkedni a sz�mikkal, az Oliver Truc S�m�ndob c�m� k�nyv�t olvassa el. Nagyon sok ismeretet ad �t szinte �szrev�tlen�l, mert csak h�z mag�val az izgalmas krimi sz�l a hideg, s�t�t �szaki vil�gba.

 

Knut Hamsun (1859-1952)

Eredeti neve Knut Pedersen.

A norv�giai Gudbrandsdalen vid�k�n sz�letett f�ld n�lk�li parasztcsal�dban. Mivel v�ndorszab�k�nt dolgoz� apja nem tal�lt el�g munk�t, amikor Knut 3 �ves volt, a csal�d a sarkk�r�n t�lra k�lt�z�tt, �gy a nordlandi Hamarøyben n�tt fel szeg�nys�gben. Fiatal gyermekkor�t�l dolgozott cip�szinask�nt, keresked�inask�nt, de k�s�bb �t�p�t� munk�s, k�m�ves �s seg�dtan�t� is volt. Kamaszkor�ban cikkei jelentek meg n�h�ny vid�ki �js�gban, ekkor vette fel a Hamsun nevet a t�l mindennapi Pedersen helyett.

N�h�ny �vet Amerik�ban t�lt�tt: utazott, kifut�fi�k�nt �s villamoskalauzk�nt dolgozott, tov�bb� anarchista n�zeteket terjesztett. Hamar megtanulta az angol nyelvet, ezut�n angol nyelv� �js�gokban is megjelentek cikkei, n�ha novell�i a szeg�ny emberek �let�r�l.

Visszat�rt Eur�p�ba, Koppenh�g�ba, hogy meg�rja hosszabb ideje tervezett reg�ny�t a szeg�nys�gr�l, �hez�sr�l, ek�zben bolti seg�dk�nt biztos�totta meg�lhet�s�t. Az irodalmi �tt�r�st �hs�g (1890) �s k�l�n�sen P�n (1894) c�m� reg�nyei hozt�k meg, el�bbit a norv�g irodalom els� val�di modern reg�nyek�nt tartj�k sz�mon.

Hamsun m�v�szet�t meghat�rozza a civiliz�ci�val szembeni m�ly ellen�rz�s �s az a hit, hogy az emberi beteljesed�s a f�ldh�z k�t�dik. Ez a primitivizmus (�s a vele j�r� bizalmatlans�g minden modern dologgal szemben) leger�sebben �ldott anyaf�ld (1917) c�m� reg�ny�ben jut kifejez�sre. Korai m�vei �ltal�ban egy kitasz�tott csavarg� k�r� �p�lnek, aki agressz�van szemben �ll a civiliz�ci�val. K�z�ps� alkot�i korszak�ban az agresszivit�s �tadja hely�t a fiatals�g elveszt�se, a kor roml�sa f�l�tt �rzett melankolikus lemond�snak.

K�s�bbi m�vei kev�sb� egy�ni karakterekre koncentr�ltak, mint ink�bb sz�lesebb t�mad�sokra a civiliz�ci� ellen.

1920-ban megkapta az irodalmi Nobel-d�jat („Monument�lis m�v��rt, az �ldott anyaf�ld c�m� reg�ny��rt.”).

Csod�l�i k�z� tartozott t�bbek k�z�tt Thomas Mann, Hermann Hesse, Franz Kafka, H. G. Wells �s Isaac Bashevis Singer.

Hamsun N�metorsz�g �s a n�met kult�ra nagy tisztel�je volt, �s ellenezte mind a brit imperializmust, mind a szovjet kommunizmust. Az Egyes�lt Kir�lys�gban a XIX. sz�zadi gyarmatos�t�t �s Norv�gia tengeri szerep�nek fenyeget�j�t l�tta. Az 1930-as �vek k�zep�t�l kezdve sz�ban �s �r�sban is a nemzetiszocializmus mell� �llt.

A britek ir�nti ellenszenve �s N�metorsz�g ir�nti csod�lata egy�tt�rz�v� tette a 80 �ves �r�t Norv�gia 1940-es n�ci megsz�ll�s�val kapcsolatban, a n�meteket a norv�g f�ggetlens�g v�delmez�j�nek l�tta a brit fenyeget�ssel szemben. L�tv�nyosan t�mogatta Quislinget, a kollabor�ns norv�g korm�ny vezet�j�t, Nobel-d�j�t elk�ldte Joseph Goebbelsnek, majd 1943-ban az addigra m�r nagyr�szt siket �r� Berchtesgadenben szem�lyesen tal�lkozott Adolf Hitlerrel. A dikt�torr�l annak buk�sa ut�n nekrol�got �rt az Aftenposten c�m� lapba, „az emberis�g harcos�nak” nevezve a Hitlert.

A h�bor� ut�n k�t �llami pszichi�ter „tart�san korl�tozott szellemi k�pess�geket” diagnosztiz�lt n�la; id�legesen pszichi�triai megfigyel�s al� ker�lt. A norv�g hat�s�gok 1947-ben b�r�s�g el� �ll�tott�k. Vagyonelkobz�sra �t�lt�k, �s �lete h�tral�v� r�sz�t szeg�nys�gben �lte le. 1949-ben jelent meg Ben�tt �sv�nyeken c�m� utols� k�nyve, amelyben megpr�b�lt magyar�zatot adni a megsz�ll�s alatti szerep�re. A k�nyv meg�r�sa arra utal, hogy szellemileg 90 �vesen is friss maradt, szemben a pszichi�triai diagn�zissal.

Norv�gi�ban a II. vil�gh�bor� id�szak�nak egyik legel�t�ltebb k�zszerepl�je lett Quisling ut�n. Miut�n Goebbels t�zezres p�ld�nysz�mban nyomatta ki k�nyveit, �s osztotta sz�t r�szben a Norv�gi�ban bevetett n�met katon�knak, t�bb ezer norv�g k�ldte vissza m�veit Hamsun tany�j�ra, n�h�nyan pedig el is �gett�k azokat. Hal�la ut�n hossz� id�nek kellett eltelnie ahhoz, hogy az ut�kor �rt�kel�se �regkori politikai szerepv�llal�sa ellen�re visszahelyezze m�veit a klasszikusok sor�ba.

2002-ben utc�t akartak r�la elnevezni Osl�ban, de heves k�z�leti vita ut�n a javaslatot leszavazt�k. Hasonl� vit�k folytak az �r� hal�loz�si hely�n, Grimstadban, ahol kider�lt, hogy az �tnevez�sre javasolt utca k�t lak�j�nak csal�dtagjai is n�ci koncentr�ci�s t�borokban pusztultak el; v�g�l egy m�sik teret neveztek �t. Norv�gi�ban �sszesen h�t telep�l�sen viseli utca az �r� nev�t.

H�t �vvel k�s�bb, 2009-ben a norv�g jegybank eml�k�rm�t bocs�tott ki az �r� sz�let�s�nek 150. �vfordul�j�ra. Szonja norv�g kir�lyn� visszafogott kis ki�ll�t�st nyitott meg Hamsun eml�k�re a nemzeti k�nyvt�rban. Az �nneps�gek azonban messze elmaradtak a h�rom �vvel kor�bban Henrik Ibsen eml�k�re rendezett nagyszab�s� esem�nyekt�l.

Negyven �vbe ker�lt az is, hogy felmer�lhessen Hamsun – az �r�, nem a politikus – eml�km�zeum�nak fel�p�t�se. A Hamsun K�zpont n�vre keresztelt m�zeumot v�g�l 2009 augusztus�ban avatt�k fel gyermekkora sz�nhely�n, Hamarøyben. Az �p�letet Steven Holl amerikai �p�t�sz tervezte.

Zsid� szervezetek folyamatosan t�madt�k Norv�gi�t, Hamsunt �s a m�zeum l�trehoz�s�nak terv�t azzal �rvelve, hogy az a n�cizmus egyik leglelkesebb t�mogat�j�t dics��ti, �s Hamsun irodalmi kiv�l�s�ga nem takarhatja el felel�tlen �s el�t�lend� viselked�s�t.

A norv�g korm�ny v�lasz�ban tagadta a v�dakat �s azzal �rvelt, hogy lehet �nnepelni az �r�t an�lk�l, hogy elfogadn�nk politikai n�zeteit

M�vei t�bb filmnek szolg�ltak alapul, mint b�rmely m�s norv�g szerz�� Henrik Ibsent lesz�m�tva. M�r az 1920-as �vekben, Nobel-d�ja ut�n is k�sz�ltek n�mafilmes adapt�ci�k, melyeket sz�mos tov�bbi film k�vetett.

 

�hs�g

Hamsun in medias res belev�g a t�rt�netbe. Nem tudunk meg semmit a f�h�s, a n�lk�l�z� fiatal �js�g�r� el��let�r�l, arr�l, hogy ker�lt ilyen m�ltatlan helyzetbe.

K�lcs�ntakar�val, egy nyomor�s�gos kis padl�sszob�ban lakik, ahov� lopva oson fel, mert h�ziasszony�nak tartozik a lakb�rrel. Amikor �gni kezd a talpa alatt a talaj, suttyomban, fizet�s n�lk�l t�vozik, �s nyak�ba veszi Osl�t, v�gigj�rja ismer�seit, h�tha valamelyik befogadja, de v�g�l az erd�ben k�nytelen �jszak�zni.

Napok �ta nem evett, emiatt l�zas v�zi�k gy�trik, jellem�t�l teljesen idegen agresszi� ker�ti hatalm�ba, elveszti realit�s�rz�ket, az �r�let hat�r�n egyens�lyoz.

Ebben a m�dosult tudat�llapotban zseni�lis cikket �r, amivel a szerkeszt�n�l kilincsel, de napokba telik, am�g v�laszra m�ltatj�k. V�gre ez az �r�sa megjelenik, a p�nzb�l j�l bezab�l, amit�l megint csak rosszul lesz. A j� vil�g hamar v�get �r, kezd�dik minden el�lr�l. Cs�szik, csak cs�szik egyre lejjebb, lassacsk�n megv�lik minden n�lk�l�zhet� ruhadarabj�t�l, asztalosokt�l csent faforg�csot szopogat, hogy enyh�tse �hs�g�t.

M�g �rzi m�lt�s�g�t, amikor az elvesztett kapukulcsa miatt a rend�rs�gi fogd�ban k�nytelen �jszak�zni, nem hajland� hajl�ktalannak vallani mag�t, pedig �gy elesik egy eb�djegyt�l �s �hezhet tov�bb.

Nincsenek nagy lelkiz�sek, dr�m�z�sok, �nsajn�ltat�sok. T�nyszer�s�g van, �nmaga �s helyzete k�v�l�ll�k�nt val� megfigyel�se.

 

�ldott anyaf�ld

Az �ldott anyaf�ldet nagyon szerettem. Ahogy az ember megh�d�tja a vadont, de nem uralma al� hajtja, hanem szimbi�zisban �l a term�szettel, ahogy kit�gul a l�t�k�re az egyszer�, vid�ki, vil�gt�l elz�rt embernek m�r az�ltal is, hogy v�rosi b�rt�nbe ker�l, ahogy k�veti egym�st, v�ltozik, form�l�dik a csal�d t�bb gener�ci�ja. Mindehhez h�tt�r�l szolg�l a vadreg�nyes norv�g t�j. Sajn�ltam, amikor v�ge lett, olvastam volna m�g tov�bb.

 

Sigrid Undset (1882-1949)

A d�niai Kalundborgban sz�letett, de Kristiani�ban (ma Oslo) n�tt fel.

Apja tekint�lyes, nagy tud�s� egyetemi professzor volt, a r�g�szet, n�prajz �s a k�z�pkori skandin�v nyelv�szet tud�sa. Az izgatottan �rdekl�d� �s iskol�iban kit�n� tanul� l�ny az apai tudom�nyt szerette volna folytatni, s m�r kamasz kor�ban j� st�lus� mes�l�nek bizonyult. De m�g k�z�piskol�it sem fejezhette be, amikor a nagyszer� apa, a p�ldak�p meghalt.

A h�tramaradottakra szeg�nys�g k�sz�nt�tt. Meg kellett �lni, Sigridnek valamif�le �ll�st kellett tal�lnia. T�z �vig v�gzett titk�rn�i munk�t, a tanul�st azonban nem hagyta abba. Munka ut�n �jszak�ig olvasott, k�pezte mag�t tov�bb norv�g t�rt�nelemb�l �s r�gis�gtanb�l. Ha alkalma volt, lev�lt�rakba is elj�rt, tudta olvasni az okleveleket (ezt m�g apj�t�l tanulta), �rtett latinul, k�nnyen elsaj�t�totta a modern nyelveket is. �s egyre c�ltudatosabban �rt.

A skandin�v orsz�gokban a k�z�pkori eml�keket nagym�rt�kben elfedt�k a sag�k, a mond�kkal �sszekapcsol�d� h�st�rt�netek. Csak a renesz�nsz �s a reform�ci� kor�t�l kezdve ismert�k a tov�bbi esem�nyeket. Igaz�n csak a XX. sz�zad szakszer� kutat�sa t�rta fel Norv�gia k�z�pkori �vsz�zadainak t�rt�net�t. Ebben a kutat�sban nagy r�sze volt Sigrid Undsetnek is, amikor t�rt�nelmi reg�nyeihez a forr�sanyagot kutatta.

A hivatali munka k�zben pedig �les szemmel l�tta meg a t�rsadalmi vissz�ss�gokat. Amit leghamarabb �szrevett, az a n�k al�rendelt helyzete �s a gyermekek ir�nti felel�ss�g gyakori hi�nya volt. Tal�n kezdetben � maga sem volt tudat�ban annak, hogy els� reg�nyeivel a n�i egyenjog�s�g �s a csal�di �let erk�lcsi tisztas�g�nak harcosa lett. Olvas�i �s kritikusai azonban felfigyeltek erre a t�nyre. 1911-ben 23 �ves volt, amikor megjelent Jenny c�m� reg�nye, majd hamarosan a Szeg�ny sorsok c�m� novell�sk�tete. Ezek olyan sikert arattak, hogy hamarosan abbahagyhatta a k�nyszer� irodai munk�t.

Korai sikerei ut�n az olvas�k�z�ns�g �s ennek folyt�n j� n�h�ny k�nyvkiad� ig�nyelte a kritikai �l� t�rsadalmi reg�nyeket. K�nytelen volt �szrevenni, hogy a n�i egyenjog�s�g fontos harcos�nak tartj�k. T�mavil�ga teh�t j� ideig a n�i sorsok �br�zol�sa, a n�i �s f�rfi jellemek szeml�letes rajza volt. Kider�lt, hogy a jellem�br�zol�snak is mestere. Legf�bb ig�nye azonban a hazai k�z�pkor felid�z�se volt, �s ami ehhez n�lk�l�zhetetlen: ennek a kornak t�rt�nelmi �s r�gis�gtani felkutat�sa. Norv�gi�ban m�r ismert, n�pszer� �r� volt, amikor 38 �ves kor�ban - 1920-ban - megjelenhetett f� m�v�nek, a h�romr�szes Kristin Lavransdatternek els� k�tete, hogy ut�na n�h�ny �v alatt meg�rja a m�sodik �s harmadik r�szt is.

K�vetkezett a k�tr�szes Olav Audunssøn c�m� reg�ny a XIII. sz�zadi Norv�gia mag�n�let�r�l, csal�di viszonyair�l, hitvil�g�r�l. Az �r� �gy elm�lyedt a k�z�pkori vall�soss�g miszticizmus�ban �s k�lt�is�g�ben, hogy nem kis meglepet�st - itt-ott felh�borod�st - keltve �tt�rt a katolikus vall�sra (bel�pett a domonkos harmadrendbe). A lutheri reform�ci� a XVI. sz�zadt�l kezdve �titatta a skandin�v n�pek tudat�t-hitvil�g�t. A XX. sz�zadban katoliz�lni, ez k�l�nck�d�snek is, eretneks�gnek is, a fenn�ll� t�rsadalmi renddel val� szembeszeg�l�snek is hatott. De Sigrid Undset m�r Norv�gia b�szkes�ge volt: kultur�lis �s kult�rpolitikai int�zm�ny. M�g ezt is eln�zt�k neki.

T�rsadalmi reg�nyeivel hazai h�rnevet szerzett, ezzel a reg�nnyel �s a k�vetkez� t�rt�nelmi reg�nyekkel el�rte a vil�gh�rt, �s 1928-ban - 46 �ves kor�ban - megkapta a Nobel-d�jat („Mindenekel�tt a k�z�pkori �szaki vil�g nagy erej�, elm�ly�lt fest�i �br�zol�s��rt.”).

Undset m�veit betiltott�k az 1930-as �vek N�metorsz�g�ban, mert ellenezte a n�ci N�metorsz�got �s a n�met megsz�ll�st, Norv�gi�t is el kellett hagynia. Az Egyes�lt �llamokban tal�lt mened�ket, de onnan is t�mogatta a norv�g ellen�ll�st.

A h�bor� v�gezt�vel azonnal sietett haza. Otthon, Lillehammerben t�lt�tte a hal�l�ig m�g h�tral�v� n�gy esztend�t. Ekkor m�r keveset �rt, betegeskedett.

Hal�la ut�n - n�lunk 2014-ben - jelent meg Sienai Szent Katalin c�m� k�nyve, amelyr�l ismertet� olvashat� itt.

Legismertebb m�v�b�l, a Kristin Lavransdatterb�l egy 1934-ben kiadott p�ld�nyt siker�lt levad�sznom. R�n�z�sre �gy 3-400 oldal, gondoltam: rendben, � lesz az irodalmi z�r�akkord. Telt-m�lt az id�, de csak nem haladtam vele, pedig rengeteget olvastam.

Azt�n beugrott m�g k�t - kor�bban nem tervezett - k�nyv, ezzel eljutottam arra a pontra, hogy be kellett osztanom, h�ny oldalt kell elolvasnom naponta ahhoz, hogy mindegyikkel id�ben v�gezzek. Azt persze el�z�leg is �rz�keltem Undset k�nyv�n, hogy f�tyol v�konys�g�ak a lapjai, de ekkor tudatosodott bennem, hogy nem 3-400 oldalas, hanem h�romszor annyi (3 k�tet van egybef�zve), �sszesen 1047.

�gy megsokszoroz�dott a napi penzum, de nem esett nehezemre teljes�teni, mert nagyon olvasm�nyos m�.

Kicsit neh�z ezeket a neveket k�vetni, mert nem a mi logik�nk szerint k�pzik �ket, azaz a gyerek nem az apa vezet�k-, hanem a kereszt nev�t viszi tov�bb kieg�sz�tve a "ki fia-borja" k�pz�vel (fi� n�vhez "son", l�nyhoz "datter" toldal�kkal l�tj�k el, �gy teh�t a k�l�nb�z� nem� testv�rek vezet�kneve nem ugyanaz). N�zz�k konkr�tan: Kristin apja Lavrans Bj�rgulfson (Lavrans ugye Bj�rgulf NemtudjukkiSON fia). Lavrans l�nya Kristin, �gy az � vezet�kneve: Lavransdatter.

Ez addig nem is probl�ma, am�g az apa t�rt�nete fel�l k�zel�t�nk a gyerekhez, de amikor berobban egy eddig ismeretlen csal�d a sztoriba, ahol van egy gyerek, de nincs olyan vezet�knev� f�rfi vagy n� (a n�k maradnak l�nynev�k�n asszonyk�nt is), ami egyezne b�rki�vel, akkor kell m�r kicsit gondolkodni a kikivelvanr�l.

A cselekm�ny az 1300-as �vekben j�tsz�dik Norv�gia d�li r�sz�n. A h�romk�tetes m�ben a c�mszerepl� �let�t k�vethetj�k nyomon kisl�nykor�t�l eg�szen a hal�l�ig.

A Koszor� Kristin gyermek- �s fiatalkor�t, apj�hoz, a nagygazda Lavranshoz val� bens�s�ges viszony�t mutatja be. Kristint oda�g�rik Simonnak, a szomsz�dos f�ldbirtokos fi�nak, �m � beleszeret egy nemesemberbe, a j�k�p�, de meglehet�sen l�ha �s �llhatatlan Erlendbe. Szembesz�llva a csal�dj�val �s az egyh�zzal feles�g�l megy a f�rfihoz.

Az Asszonyban kettej�k k�z�s �let�t ismerhetj�k meg. Kristin h�t fi�t sz�l, de szeretett Erlendj�vel val� kapcsolat�nak s�lyos pr�b�kat kell ki�llnia, s Isten el�tt is vezekelnie kell b�nei�rt.

A Kereszt Kristin �s Erlend konfliktusokkal teli viszony�nak lez�r�sa, s Kristin visszatal�l�sa Istenhez.

A reg�ny bemutatja a k�z�pkori �szak-Eur�pa �let�t, a kor szok�sait, erk�lcs�t, politik�j�t, a n�k helyzet�t. Tudom�nyosan is hiteles ismeretterjeszt� m�, de ugyanakkor egy �rdekes, kalandos �s szerelmeses t�rt�net is.

 

Thorbjørn Egner (1912-1990)

�r�, dr�ma�r�, dalsz�veg�r�, zen�sz, ford�t� �s illusztr�tor volt, legink�bb gyerekeknek �rt k�nyveir�l, sz�ndarabjair�l �s musicaljeir�l ismert.

Legismertebb m�ve K�riuszr�l �s Baktuszr�l, a k�t fogny�v� man�csk�r�l sz�l. 

A Jenci fog�ban l�v� lyukakban �ldeg�lnek, az �ltala megr�gott �des falatokat eszegetik �s cs�k�nyukkal �jabb v�jatokon munk�lkodnak. M�gnem egy nap Jencit a fogf�j�s fogmos�sra �s a fogorvos felkeres�s�re nem sarkallja... A man�k cukik (Egner rajzai nagyon aranyosak), az ember �hatatlanul megkedveli �ket. Ez�rt szerintem neh�z lehet ezzel a mes�vel a gyerekeket fogaik karbantart�s�ra (ez�ltal a man�k kiny�r�s�ra) �szt�n�zni.

A h�rom rabl� b�b�jos mese a b�k�s, idilli Kardam�m v�rosr�l �s lak�ir�l, ahol mindenki szeret muzsik�lni, �s amelynek nyugalm�t h�rom vicces rabl�: Kaszper, Jeszper �s J�nat�n fenyegeti. Persze minden j�l v�gz�dik �s a rosszcsontok integr�l�dnak a kardam�mi t�rsadalomba.

Gyerekkoromban l�ttam egy magyar mesej�t�kot a tv-ben (csupa siheder szt�rral, �gymint: Luk�ts Andor, D�rner Gy�rgy, Vajda L�szl�, Pog�ny Judit, Cs�k�nyi Eszter), amelyben Kaszper, Jeszper �s J�nat�n szerepelt. Most, ennyi �vvel k�s�bb �llt �ssze, hogy ez Egner mes�j�nek feldolgoz�sa volt.

A k�nyvet saj�t, b�jos rajzaival illusztr�lta,

s�t az abban szerepl� dalok j� r�sz�nek zen�j�t is maga szerezte.

2017.09.27. 08:10, Marian

Vissza a bloghoz

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s