�s t�nyleg. T�bb mint f�l �ves felk�sz�l�si id�szakom v�g�re �rtem. Nem eml�kszem, voltam-e valaha ilyen alapos, mer�tettem-e b�rmikor is ennyire m�lyre. �gy m�r csak a tapasztal�s maradt.

�s hogy a k�r bez�ruljon, az i-re a pont felker�lj�n, azzal b�cs�zom, amivel ind�tottam: ismerkedj�nk meg az ikonikus norv�g minta eredet�vel �s a viking k�t�ssel.

Selbu r�zsa

A legismertebb minta a Selbu r�zsa, amit norv�g csillagnak is szoktak h�vni, �s Norv�gia n�pm�v�szet�nek jelk�p�v� v�lt. Alakja szab�lyos oktagram.

Selbu k�l�nleges k�t�stechnik�j�r�l h�res: eredetileg fekete �s feh�r birk�k festetlen gyapj�b�l k�t�tt�k a jellegzetes, k�tsz�n� mint�kat.

Az 1800-as �vek derek�t�l m�r k�sz�tettek ilyen ruhadarabokat. El�sz�r esk�v�i aj�nd�kk�nt, a v�leg�ny �s a t�bbi csal�dtag kapott egy-egy k�t�tt darabot a menyasszonyt�l, de hamarosan nagyon n�pszer� lett, �s a k�rny�ken mindenki – n�k, f�rfiak, s�t gyerekek is – ilyet k�t�tt.

A telep�l�s c�mere is 3 Selbu r�zs�b�l �ll.

A viking k�t�s, avagy a nålebinding

A nålebinding (sz� szerinti ford�t�sa t�vel k�t�s, �lt�ses k�t�s) tekinthet� a mai �rtelemben vett k�t�s �s�nek.

A "k�t�s" egy db lapos, felfel� sz�lesed�, lyukas csont t�vel t�rt�nik.

Egyetlen hossz� fonallal, az �lt�sekhez n�mik�pp hasonl� m�don v�gzett kelmek�pz� technika. Az �j hurkot legal�bb 2, esetleg t�bb m�r elk�sz�lt hurkon h�zz�k �t.

Ilyen t�k ker�lnek el� �sat�sokon is b�ven. A mocs�ri hull�kon, illetve a fjordok alatt, els�llyedt viking haj�kb�l pedig "k�t�tt" ruhadarabok. A technik�t val�sz�n�leg az �si Egyiptomban is ismert�k, a vikingek megfejtett�k a m�dj�t, �s egy valamireval� hagyom�ny�rz�nek meg sem kottyan egy keszty� vagy egy zokni elk�sz�t�se.

A technika ink�bb egyfajta csom�z�s, ugyanis az elk�sz�lt munkadarab v�ghat�. Sz�val nem olyan, mint a hagyom�nyos k�t�s, ami azonnal elbonthat�.