Az év utolsó napjait az Őrségben töltöttem és sok érdekes látnivalóval gyarapítottam a kincses ládámat.

Az Őrség egy néprajzi tájegység Nyugat-Magyarország Szlovéniával határos részén, főként Vas megyében kisebb része Szlovéniában található.

Szentgyörgyvölgyön látogatható egy gyönyörű fakazettákkal borított református templom. A templom látogatható belépőjegy nem volt csupán egy becsület kasszába kell fejenként 300 ft-ot bedobni.

A képek önmagukért beszélnek.

Ezután északabbra folytattuk az utunk Velemérre. Az itt található Szentháromság templomot néztük meg.

Nyitva tartás: április 20. – november 1. : 9.00 – 17.00; november1. – március 31. : 11.00 -13.00.

Más időpontban előzetes egyeztetés alapján látogatható. 

Belépődíj: Felnőtt: 300 Ft/fő, Diák: 150 Ft/fő

A belépő mellé a Gondok néni szívesen beszél a templom múltjáról.

Az egyik legrégebbi templom egyike és a Fény templomaként is szokták emlegetni, ugyanis a falon látható eredeti és gyönyörű freskóit az ablakokon beáramló reggeli napfény megvilágítja, de cseles módon mindig csak az aktuális vallási ünnephez kapcsolódó freskó részletet. Az ablakok úgy vannak elhelyezve, hogy a templom egyes részeit soha nem éri fény és így bizonyos freskó részleteket sem ezek a pokolhoz kapcsolódó ábrázolások.

A freskókat Aquila János készítette 1377 körül. A templom a középkorban több falut szolgált ki azért Velemérre építették, mert abban az időben ez a település volt a legnagyobb az akkori 66 főjével. Ma 64 élnek a faluban.

A templomnak hányatott sorsa volt. A török dúlás után a megmaradt lakosság elhagyta a régi falut és lejjebb költözött, a templom református lett a freskóit lemeszelték, majd mikor a templomot rekatolizálták a falu lakossága elhagyta, ugyanis a falu lakói ekkor már reformátusok voltak. A freskókat rég elfeledték, úgy bukkantak rá a 1800-as években, hogy az elhagyott templom teteje beomlott és az eső a meszelést lemosta és kezdtek előbújni a freskók.

Velemér után Őriszentpéterre vitt az utunk itt sajnos csak kívülről nézhettük meg az Árpádkori templomot ugyanis a plébánost odaérkezésünk előtt pár nappal temették el.

Másnap, azaz szilveszter napján Szécsiszigeten voltunk és megnéztük a Szapáry-Andrássy kastélyt.

Téli időszakban csak előzetes bejelentkezéssel látogatható a belépőjegy 360 Ft/fő.

A kastély földszintjén 2 teremben helytörténeti kiállítás van, az emeleten nyári időszakban szállások a pincében közösségi tér, ahol esküvőket, keresztelőket egyéb baráti és falusi összejöveteleket tartanak.

A magtár még nincs felújítva, de a falu most nyert pályázatot erre a célra. Itt is volt idegenvezetés.

Szécsisziget a Kerka folyó által kialakított szigeten fekszik, így a település neve vagy erre utal vagy a terület első uraira a Szigethyekre, akik a kastély helyén várat építettek. Később a várat Zsigmond király a Szécsi családnak adományozta és házasság révén került a Szapáry családhoz, akik 18. században a szép barokk kastéllyá alakították. Szapáryak nem csak a kastélyt építették a faluban, hanem templomot is. Érdekes történet, hogy a szécsiszigeti és letenyei templomot egyszerre kezdték építeni, de terveket valahogy összecserélték így lehet, hogy a sokkal kisebb Szécsiszigetnek sokkal nagyobb temploma van, mint a nagyobb Letenyének.

Később a kastély szintén házasság révén került az Andrássyak kezébe. Mint mindennek ennek a kastélynak is hányatott sorsa volt. Volt szovjet laktanya és szükséglakások is voltak benne, majd még a rendszerváltás előtt a kastély önkormányzati tulajdonba került. Az önkormányzat el akarta adni volt is vevő rá, majd mielőtt az üzlet megkötetett volna egy éjszaka a magtár leégett a leendő vevő pedig szőrén szálás eltűnt. Ma sem tudni szándékos gyújtogatás volt vagy véletlen baleset, azóta az önkormányzaté a kastély és igyekszenek hasznosítani. 2000-ben újították fel a főépületet.

A kastély mellet csodálatos park van, ahol egy bivaly rezervátum van, ez egy gén bank. Most 12 bivaly él idén 2 kisbivaly született.

A faluban még látható egy vízimalom is sajnos ezt is csak kívülről tudtuk megnézni.

Vegyes érzelmekkel telve jöttünk haza. Egyrészt sok szépet és érdekeset láttunk hallottunk, más részt sok kicsi, szinte elhagyatott településen mentünk keresztül. Látható, hogy ezekben a kis falvakban alig élnek emberek, akik itt is élnek nagyrészt idősek. Velemér 64 fős lakossága túlnyomó részt 70 év feletti.

Lehet, hogy fura pont nekem leírni, hiszen én is faluról származom, csak épp Heves megyéből, és én is elhagytam a falumat.

De nálunk fura módon másabb az élet, még mindig több a fiatal, mint itt. Szécsiszigeten például nincs iskola sem vagy Lentibe vagy Lovásziba járnak a gyerekek.

Minden politikai felhang nélkül, úgy gondolom a nyugati határhoz közel sokkal jobban érezhető a munkaerő elszívása, hiszen innen sokkal könnyebb volt átjárni, dolgozni és sokkal előbb elkezdődött ez folyamat mint keleten. Sok az öreg ház, de sok szépen felújított portát is látni, bár ezek szinte mind kiadó szállások. Mindenkit bíztatok, hogy menjen és fedezze fel a maga titkos kincseket. Sajnos nekünk sem volt időnk mindent megnézni Lendvára például nem maradt időnk.