Ennek a süteménynek minden elemét máshonnan gyűjtöttem. Csak a vakszerencsének köszönhető, hogy olyanra sikerült, ami semmilyen módosítást nem igényel. Remek mind a tésztája, mind a krémje, és pont ideális lett a tészta-krém arány is. Ha mégis csomót kell keresnem a kákán, azt mondhatom, a tükörglazúrt picivel folyékonyabb állapotában kellett volna a tortára öntenem. Legközelebb így lesz.
Három kakaós lapot sütöttem Stahl Judit ezen receptje alapján, 18 cm-es formában, egyszerre bekevert (sima liszttel és cukorral) háromszoros mennyiségű tésztából, 200-200-200 grammonként.
A töltelék ez az epres-pudingos-vajkrém, amiből a leíráshoz képest fele adagot készítettem. Eper gyanánt fagyasztott szamócát használtam,
az „ízlés szerint” cukor pedig nálam 8 evőkanálnyit jelentett.
Annyiban tértem el a leírástól, hogy a pudingport nem vízzel, hanem a leturmixolt gyümölcs egy részével kevertem ki.
A kész krémből 120-120 grammot kentem a lapokra szintenként (a tetejére is), végül bevontam az oldalát.
A glazúr receptje innen származik. A leírásban szereplő mennyiség pont passzolt az én tortámhoz.
A kész mázat háromfelé osztottam, egyiket megszíneztem fehérrel (muszáj volt, hogy eltűnjön az eredeti sárgás alapszín), a másik kettőt pedig a rózsaszín két különböző árnyalatára.
Összeöntöttem őket egy edénybe, de nem kevertem el annak érdekében, hogy a végleges szín kiöntéskor alakuljon ki, a hatás pedig márványos legyen.
Elég jól sikerült a bevonás, finom is lett, az ünnepelt és az én megelégedettségemre egyaránt.