Furcs�n m�k�dik az eml�kezet. Nagyany�m �sszet�p�r�d�tt, magatehetetlen �regasszonyk�nt �gett bele a tudatomba, pedig ez az �llapota csak �let�nek utols� 7 �v�t �lelte fel a 95-b�l.

Tudatosan kutatva az eml�keimben j�nnek el� vid�mabb, kellemesebb �lm�nyek a m�ltb�l. Ezek k�z�l a legfontosabbak: gyerekkorom k�z�s s�t�sei. A m�r�sek a r�gim�di m�rleg�vel, amire s�lyokat kellett pakolni, a g�peket n�lk�l�z�, f�rads�gos kever�sek �s habver�sek. Mindezt egy olyan f�zetke receptjeivel, amelynek lapjai els�rgultak, eredete pedig a m�lt hom�ly�ba v�sz.

Amikor meghalt, r�gt�n tudtam, hogy ezt mindenk�pp meg szeretn�m tartani, trad�ci�t teremtve ezzel ut�daink sz�m�ra.

Sz�vszor�t� volt kipakolni a h�ztart�s�t, kidobni olyan idej�tm�lt, elavult eszk�z�ket, amelyek m�giscsak egy kor technikai fejletts�g�t reprezent�lt�k, mint a dar�l�i, a rug�s habver�je, a k�zi k�sz�t�s� csigat�szta p�nd�rget�je, illetve a m�r eml�tett m�rleg.

Szerettem volna meg�rizni valamit k�z�l�k, ami �sszek�t vele, amit � is haszn�lt, de kis helyet foglal. A derelyev�g�t v�lasztottam.

Mindk�t eml�kt�rgyon tiszt�n l�tszik, hogy r�juk f�rt a r�ncfelvarr�s. A derelyev�g� f�m r�sz�t kiszidoloztam, a fa nyelet megsik�ltam.

A receptes f�zetke volt rosszabb �llapotban, alig lehetett hozz��rni, annyira m�llottak a lapjai. Hajni sietett seg�ts�gemre, aki belamin�lta �s m�g �ssze is f�zte �gy, hogy a k�nyvecske elej�re ker�ltek nagyany�m kedvenc receptjei, amiket az "EZ" sz�csk�val jel�lt meg.

Most, hogy forgathat� form�t �lt�tt a f�zet, elkezdhettem tanulm�nyozni. Tartalm�b�l kider�lt, hogy egy V�ncza kiadv�nnyal van dolgom, de a lapok nincsenek sz�mozva, �vsz�m sincs benne sehol. Miut�n a gy�rat 1925-ben alap�tott�k, A mi s�tem�nyes k�nyv�nket pedig 1928-ban adta ki el�sz�r V�ncza J�zsef (ennek hirdet�se megtal�lhat� a mi�nk lapjain), �gy ennek a p�ld�nynak a keletkez�se is valamikor ekkorra dat�lhat�. A nagymam�m ekkort�jt gyerek volt m�g, �gy feltehet�en az anyuk�j�� lehetett, t�le maradhatott r�.

Elhat�roztam, hogy megs�t�m az eml�k�re az �t kedvenc receptj�t. Az eg�sz k�nyv feldolgoz�s�ra nem v�llalkozom, egyr�szt azt megtette m�r el�ttem m�s (respect), m�sr�szt nekem el�g macer�s olyan le�r�sokb�l dolgozni, amelyekben nincs megadva se a tepsi m�rete, se a s�t�si h�fok �s id�.

A n�i szesz�llyel kezdtem a sort.

Mindenf�le le�r�s azt emeli ki a V�ncza-receptek �ltal�nos jellemz�jek�nt, hogy hagyom�nyos, b�rmely h�ztart�sban megtal�lhat� alapanyagokkal oper�l. Ehhez k�pest vicces (vagy siralmas?), hogy a mi korunkban, v�rosi ember sz�m�ra m�r szinte luxuscikknek sz�m�t olyan hozz�val�, mint az igazi, b�kebeli baracklekv�r. Ebb�l m�g rosszabb a gy�ri felhozatal, mint a szilv�b�l, mert a Nagymama term�kek k�z�l p�ld�ul a szilva az egyik legjobb, de s�rgabarackb�l m�g sosem ettem olyat, ami ak�r csak megk�zel�tette volna az �n nagymam�m�t. Persze ehhez a projekthez is a Stel�zsib�l szereztem be min�s�gi lekv�rt.

Az eredeti receptet feleztem (ehhez kb. f�l �veg lekv�r fogyott), de a t�szta sz�raz lett a le�rt mennyis�gekkel, ez�rt tov�bbi tejet adtam hozz� addig, am�g kenhet� nem lett az �llaga.

18�24 cm-es tepsiben el�s�t�ttem 170 ^oC-on 15 percig,

megkentem a lekv�rral �s a kem�nyre vert (tudom, hogy a recept csak kutyulgatja, de �n �gy szeretem) feh�rj�vel,

10 percig s�t�ttem egy�tt tov�bb, v�g�l feltettem a s�t� legmagasabb polc�ra �jabb 10 percre, hogy a hab teteje r�zsasz�n-ropog�sra s�lj�n.

J�l siker�lt, visszarep�tett a gyerekkoromba.

�s persze a nagymam�mra gondoltam k�zben, akinek az eml�k�t ezeken a t�rgyakon, �zeken kereszt�l fogom �rizni, �s rem�lhet�en m�g sokan ut�nam. �s akkor meg tudom val�s�tani azt, amit Miguel a Coc�ban ezzel a dallal.