Nem vagyok egy nagy r�di�hallgat� (ha esetleg m�gis, j� es�llyel akkor sem a Kossuthot v�lasztom), de hogy egy�ltal�n nem is hallottam/olvastam err�l a projektr�l, az felfoghatatlan sz�momra. �gyhogy most visszarep�ltem a m�ltba, hogy p�toljam a lemarad�st, felz�rk�zzak.

Tulajdonk�ppen Veiszer Alind�nak k�sz�nhetem az eg�szet, m�g ha alapvet�en nem is b�rom (ezt m�r kifejtettem kor�bban, b�r el kell ismernem, hogy az ut�bbi id�ben sokat v�ltozott-el�ny�re).

� besz�lgetett Tasn�di Istv�nnal teljesen m�s aprop�b�l, mik�zben sz�ba ker�lt ez az ifj�s�gi hangj�t�k, amit t�bbek k�z�tt � �rt.

A tin�dzsereket megc�lz� sorozat 2012-ben indult �s h�rom �vadot �lt meg. Hatalmas hallgatotts�gra tett szert, k�nyvben is kiadt�k, van olyan gimn�zium, ahol beker�lt a k�telez� olvasm�nyok k�z�.

T�rsasj�t�k is kaphat� bel�le,

sz�npadra is �tdolgozt�k (jelenleg itt j�tssz�k, �szt�l pedig itt is).

Az els� �vadban megismerj�k a 13 �v k�r�li szerepl�ket, bar�taikat, sz�leiket, lak�k�rnyezet�ket, oszt�lyt�rsaikat, tan�raikat. Erre gyakorlatilag r�megy az �sszes r�sz, csak az utols� p�r ad�sban p�r�gnek fel az id�utaz�ssal kapcsolatos esem�nyek.

A m�sodik �vad viszont belecsap a lecs�ba: f�szerepl�nk egy id�g�p seg�ts�g�vel v�ratlanul a m�ltban tal�lja mag�t, ahol sz�mtalan h�res emberrel tal�lkozik, rengeteg kalandba keveredik.

A z�r� �vadban bar�tai a megment�s�re sietnek, t�bbsz�ri b�n�z�s eredm�nyek�nt egy r�sz�k az �korban, a t�bbiek a j�v�ben, 2058-ban k�tnek ki. Itt az eg�sz m�r arra megy ki, hogy mindenkit visszatereljenek a jelenbe, ami az�rt nem megy �ppen sim�n, rengeteg akad�lyt kell lek�zdeni�k h�seinknek, hogy vissza�lljon a vil�g rendje.

Nagyon sz�rakoztat�, informat�v �s vicces, b�r az els� �vad kicsit vontatott. Nekem a m�sodik a kedvencem, az 1791-es vil�g, Mozarttal, Benedicttel, �s az �sszes t�bbi bizarr figur�val. A harmadikra kicsit nehezebben hangol�dtam r�, egy ideig csak kapkodtam a fejem a rengeteg helysz�n miatt. Az is nehez�tette a meg�rt�st, hogy lecser�lt�k az egyik kulcsfigur�t, azonk�v�l vagy t�bb gyereket is, vagy csak egyszer�en mut�lni kezdtek.

De mi�rt is tartom kiemelked�nek ezt az eg�szet? Mert t�lmutat a szimpla sz�rakoztat�son, ann�l sokkal t�bbr�l sz�l. Mindenf�le elfogad�s�r�l (mozg�skorl�tozott, bev�ndorl�, �reg ember), megismerteti a gyerekeket veretes, archaikus kifejez�sekkel, amik -az angol tan�rn�m elmond�sa szerint, aki iskol�ban is tan�t- ma m�r semmit nem mondanak nekik (p�ld�ul: priznic, kisztihand, gyolcs, kassz�rn�, r�kli, lornyon, striga). A Var�zsfuvol�val, sz�mtalan t�rt�nelmi esem�nnyel (k�zt�k olyanokkal is, mint KISZ t�bor, NDK, pr�gai tavasz), rengeteg sz�n�sszel, sajnos van k�zt�k olyan, aki m�r most sem �l. A feln�ttek pedig megtudhatj�k, mi foglalkoztatja manaps�g a tiniket, bar�tkozhatnak a zen�kkel, amiket hallgatnak, a k�ty�ikkel, a szlengjeikkel. Ut�bbit nem els�sorban az�rt tartom fontosnak, hogy fiatalos, j� fej feln�ttek legy�nk, hanem hogy k�vetni tudjuk a nyelv v�ltoz�sait, meg tudjuk �rteni a gyerekeket, k�pesek legy�nk vel�k kommunik�lni.

Sz�mtalan tudom�nyos dologgal megismertet: k�zt�k a mimikrivel, a hadronnal, Schr�dinger macsk�j�val.

Ut�bbi kapcs�n elolvastam �s megn�ztem Teller Ede t�bb el�ad�s�t, ez�rt b�tran kijelenthetem, hogy feln�tteknek is szolg�l sz�mos �jdons�ggal.

El�re is mutat: a f�reglyuk mobil/f�reglyuk kiterjeszt�s p�ld�ul, amivel teret �s id�t �thidalva tudnak kapcsolatot tartani egym�ssal a szerepl�k, zseni�lis �tlet.

De olyan p�ld�t is tudok hozni a t�j�koztat�sra, mint a dalekok emleget�se, ami ugye a Doctor Who-ra ir�ny�tja r� a figyelmet, aki/ami a brit kult�ra szerves r�sz�t k�pezi.

Nagyon j�k a karakterek, fantasztikusak a sz�n�szek. Kov�cs Patr�cia hisztis d�v�ja, Tasn�di Bence l�ha Benedictje, Keresztes Tam�s g�th�s Mozartja, Elek Feri poj�ca N�r�ja pomp�s epiz�dok. Kiv�l� a t�rzsg�rda (Fullajt�r Andrea ellenszenves B�n�ja, P�terfy Bori Rogy�k Marija) �s a gyerekek is, de a legzseni�lisabb L�z�r Kati konyh�s n�nije, aki mindenkit levesz a l�b�r�l az �korban a hun bukt�j�val (ahogy � k�r�l, nem k�r�l �gy senki), �s Pog�ny Judit, az x+1. f�rj�nek kin�zett Felem�sszem�t szerelm�vel �ld�z� gazdag, ausztr�liai-magyar t�nti szerep�ben, aki Poppe�nak sz�ps�g�pol�si tan�csokat osztogat. Iszonyat viccesek, lubickolnak a szerep�kben, pusztultam a r�h�g�st�l.

A zene mellett sem tudok elmenni sz� n�lk�l. T�vish�zi Ambrust meg�nnepeltem m�r Liza kapcs�n, de H� M�rtonnal itt ismerkedtem csak meg.

Bem�szott a f�lembe k�z�s f�c�mdaluk,

b�rtam az �jragondolt Var�zsfuvola zen�j�t is, 

de �letem egyik kedvenc, egyik legrendhagy�bb, legalterebb szerelmes dal�v� avanzs�lt a R�sz-eg�sz (vagy R�szeg �sz?).

Mindent �sszevetve �n borzaszt�an �lveztem ezt az eg�szet. Azt�n hogy ez az �n infantilizmusomra, vagy arra bizony�t�k-e, hogy ez egy igaz�n �rt�kes alkot�s, azt d�ntse el mindenki maga.