Érdekes katyvasz ez az "ünnep". Vegyülnek benne kelta és római hagyományok, pogány és keresztény szokások.

A Halloween szó a mindenszentek előestéjét jelenti (az All Hallows' Eve rövidített alakja). Október 31. egyesek számára a sötét és hideg évszak kezdetét jelentette, mások szerint október utolsó napján a legvékonyabb a választóvonal a holtak és az élők világa között, ugyanis ekkor próbálnak meg az eltávozott lelkek visszatérni.

Többek között tűz gyújtásával próbálták elűzni az ártó szellemeket. A töklámpás is ezt a célt szolgálta: távol tartani a gonosz szellemeket (csakúgy, mint a rémisztő jelmezes felvonulás), a jóknak pedig utat mutatni, hogy hazatalálhassanak. Halloween legfontosabb jelképe (Jack-o'-lantern) a monda szerint eredetileg a léhasága, és az ördög átverése miatt, halála után sem a mennyben, sem a pokolban nem kívánatos, ezáltal száműzetésre ítélt Jack örök bolyongását hivatott megkönnyíteni.

Ezen a ponton kell kitérnem Salamon tökére. Ha valaki eddig a bibliai Salamon zsidó királyra, és az ő –hát hogy is fejezzem ki magam- akármilyen okból fénylő tökéletességére asszociált, akkor egyrészt nincs egyedül, másrészt viszont téved. Történt ugyanis, hogy Salamon, Árpád-házi királyunk trónviszályba keveredett unokatestvérével, (a későbbi I., azaz Szent) Lászlóval, aki ezért őt a visegrádi vár tornyába záratta, amit éjjel az őröknek töklámpásokkal kellett kivilágítaniuk, hogy Salamont éjszaka is szemmel tudják tartani.

Halloween további jellegzetes figurája a fekete macska, mint a rossz szellemek egy gyakori megjelenési formája, illetve a boszorkányok kísérője csakúgy, mint a pók és a denevér.

A Halloweenhez kapcsolódó szokásokat ír bevándorlók honosították meg Amerikában, ahonnan aztán elterjedtek szerte a világon. A főleg Amerikában, és főként a gyerekek körében népszerű jelmezes "trick or treat" kéregetés is az őshazából származó népszokásokra vezethető vissza.

Megemlíthető még az almahalászat szokása, amely során szájjal kell kihalászni almákat egy lavór vízből.

És mi miért ünnepeltük meg egyáltalán? A közös élmény miatt, ami rengeteg kreativitásra ad lehetőséget. Készítettünk mókás dekorációt,

jelmezeket, sminkeket,

fogyasztottunk tematikus ételeket

és italokat,

faragtunk tököt.

Számunkra semmiféle spirituális felhanggal nem bír, nem idéztünk szellemet, nem mutattunk be emberáldozatot, nem imádtuk a sátánt. Kérdem én, akkor ezzel kinek ártunk? Nekem amúgy sem az apropó számít, hanem az, hogy együtt legyünk szeretteinkkel, örüljünk egymásnak, jót együnk és jót igyunk, és nagyon sokat röhögjünk, feldobva ezzel egy sötét, hűvös, esős, barátságtalan, nyomasztó őszi estét.

Akinek averziója van ezzel az egésszel kapcsolatban, fogja fel úgy, hogy Salamon lámpására emlékezik. De talán még jobb, ha úgy viszonyulunk hozzá, mintha kirándulást tennénk más népek kultúrájába.

Van azért olyan, ami nekem jobban bejön. Talán arról is fogok tudni értekezni egy másik alkalommal.