A mexik�i halottkultusz a felfedez�sek el�tti id�kre ny�lik vissza, az azt�kok t�bb olyan �nnepnapot is felt�ntettek napt�rukon, amelyen halottaiknak h�doltak. A kopony�k nem csak a hal�lt, hanem az �jj�sz�let�st is szimboliz�lt�k, tal�n innen ered az eur�pai kereszt�ny kult�r�t�l radik�lisan elt�r�, saj�tosan k�nnyed viszonyuk a hal�lhoz �s az ek�r� �p�lt sz�npomp�s n�p�nnep�ly.

Ahelyett, hogy sz�p�tgetn�k, elsum�koln�k, esztetiz�ln�k azt a sajn�latos t�nyt, hogy el�bb-ut�bb mindannyiunknak meg kell halni, a mexik�iak rengeteget foglalkoznak az elm�l�ssal.

A latin-amerikai hagyom�nyok szerint a hal�l az �let r�sze. Ennek megfelel�en nem az elm�l�son keseregnek, hanem �nneplik az �letet, �s az elhunytak �let�nek vid�m r�szleteire eml�keznek.

A mi kult�r�nkban a gyerekeket szeretn�nk t�vol tartani a hal�l �s az elm�l�s gondolat�t�l, a mexik�iak viszont sz�mtalan m�dot tal�ltak ki arra, hogy a gyerekek miel�bb megbar�tkozzanak a hal�llal. �rd�g N�ra is megeml�tette egyik podcastjukban (11:55-t�l), milyen nagy seg�ts�get jelent a sz�l�knek a hal�l gyerekeknek val� elmagyar�z�s�ban, hogy k�sz�lnek olyan rajzfilmek, mint pl. a Coco, amelyek sz�pen �br�zolj�k az elm�l�st.

Szerintem ez is ilyen:

A hitrendszer szerint – mely az azt�kokt�l ered – a halottak az �gynevezett Mictlan-ban, vagyis egy t�lvil�gi v�r�teremben t�ltik az id�t, �s az �vnek ebben a szakasz�ban visszat�rhetnek az otthonaikba. Az �nnepet eredetileg augusztusban tartott�k, de a kereszt�ny konkviszt�dorok �thelyezt�k november elsej�re, egy nappal Mindenszentek ut�nra.

A hal�l �br�zol�sa Mexik�ban egyr�szt bar�ts�gos, m�sr�szt f�lelmetes, mint Catrina, a vigyorg�, j�l �lt�z�tt, kalapos csontv�zfigura �s a kasz�t tart�, csukly�s – b�r gyakran igen sz�nesbe �lt�ztetett – Santa Muerte.

A D�a de los Muertos (Halottak napja) Mexik� legsz�nesebb �s legnagyobb �nnepe. A Kolumbusz el�tti �s a kereszt�ny kult�ra kevered�se, amelynek La Catrin�t�l kezdve a halottak kenyer�n (Pan de Muertos), a cukorkopony�n (calavera) �t a b�rsonyvir�gig (cempas�chil) rengeteg szimb�luma van.

Az otthonok t�bbs�g�ben m�r okt�ber 31-�n elk�sz�tik a gyerekeknek sz�nt aj�nd�kokat, adom�nyokat, akiknek a lelke november 1-j�n �rkezik (D�a de los Inocentes, vagy D�a de los Angelitos), hogy t�pl�lkozzon a sz�leik �ltal k�sz�tett �telek arom�ib�l �s illat�b�l. November 2-�n a feln�ttek lelke t�r haza.

Hogy a csal�dok felk�sz�ljenek a halottak fogad�s�ra, otthon olt�rt emelnek. Ennek keret�t a p�lmalevelekb�l �s cukorn�db�l k�sz�tett �ves kapu adja, a hiedelem szerint ezen kereszt�l �rkeznek vissza a lelkek.

Az olt�rokra m�anyag csontv�zfigur�k, gyerty�k, f�st�l�k, vir�gok (a h�feh�r krizant�m helyett Mexik�ban nagy fej� s�rga vir�gokkal tal�lkozhatunk), a megboldogult f�nyk�pe, csontv�zakat �br�zol� grafik�k ker�lnek. A vir�gok, a viasz, a gyertya az eur�pai, m�g a f�st�l�k, a gyanta, az �tel �s a cempas�chil vir�g az indi�n kult�ra elemei.

Az olt�r tipikus eleme a papel picado, azaz a kilyuggatott sz�nes pap�r is, mely a hal�llal kapcsolatos szimb�lumokat, leggyakrabban Posada Catrin�j�t, vagy egy csontv�zat �br�zol.

Nem hi�nyozhatnak a n�dcukorb�l �s csokol�d�b�l k�sz�lt kultikus t�rgyak, k�z�l�k is a legjellegzetesebbek, a kis cukorkopony�k. Semmib�l sincs azonban n�gy darab, hiszen a helyi babona szerint ez a sz�m a rossz szellemekhez k�thet�.

Az olt�rra mindig ker�l v�z �s a holtak kenyere, mert a l�lek megszomjazik �s meg�hezik mire vissza�r. A csal�dok �ltal�ban az elhunyt kedvenc �tel�t is elk�sz�tik. Az �teleket, italokat egyr�szt a halottak kedvenceib�l v�logatj�k �ssze, de egy�ttal �ldozatk�nt is szolg�lnak a visszat�r� lelkeknek. Ugyanis a boldog �s el�gedett lelkek �vj�k a csal�dot, �s j� szerencs�t hoznak.

T�bb hagyom�nyos �telt kiz�r�lag ilyenkor, a k�tnapos, n�h�ny r�gi�ban eg�sz hetes �nnep idej�n fogyasztanak. K�z�l�k els� helyen eml�tend� a Pan de Muertos, a halottak kenyere.

Az �nnep cs�cspontja a temet�ben �ri az embereket. A s�rokat letakar�tj�k, gyerty�kat gy�jtanak, rengeteg vir�got hordanak a k�vekre.

Az este j� hangulatban, h�vogat�an telik, zen�l�ssel, vacsor�val, besz�lget�sekkel, k�rty�z�ssal m�latj�k az id�t, a helyi zenekarok elj�tssz�k a halottak kedvenc �nekeit, melyeket a csal�d is vel�k egy�tt �nekel, besz�lgetnek, t�rt�neteket mes�lnek, �gy eml�keznek meg hozz�tartoz�ikr�l.

A mexik�i halottak napj�t az UNESCO 2003-ban felvette az emberis�g szellemi �s kultur�lis �r�ks�gei k�z�.

Mexik�ban ugyan r�gi hagyom�nya van a halottak napi eml�kez�snek, de a mexik�v�rosi par�d� �j tal�lm�ny. Az �tlet val�j�ban egy 2015-�s James Bond-film, a 007: Spectre – A fantom visszat�r nyit�jelenet�b�l sz�rmazik, melyben a f�h�s egy ilyen l�tv�nyos �nneps�gen t�nik fel.

A mexik�i korm�ny p�nzt sem sajn�lva �gy gondolta, hogy �letre keltik a hollywoodi mozit, hogy turist�kat vonzzanak a v�rosba.

 

Calavera de az�car (cukorkoponya)

A calavera de az�car egy koponya form�j�, sokszor sz�nes mexik�i �dess�g, amelyet k�l�n�sen halottak napj�nak �nnepl�sekor k�sz�tenek.

Az �si mezoamerikai n�pek sz�m�ra a hal�l csup�n az �let egy szakasz�nak lez�rul�sa, �s az �let �jabb szintre l�p�se volt. Gyakori volt, hogy az elhunytak kopony�it meg�rizt�k, �s a hal�lhoz k�thet� szertart�saikon bemutatt�k �ket.

A spanyol gyarmatos�t�k meg�rkez�se ut�n ezeket a szertart�sokat betiltott�k, mivel ellent�tben �lltak a katolikus felfog�ssal. Sz�mos esetben az indi�nok ellen�ll�sa miatt k�l�n�s megold�sok sz�lettek: a r�gi szok�s helyett egy ahhoz hasonl�, de m�r a h�d�t�knak is megfelel� �jat vezettek be. �gy alakult �t a kopony�k bemutat�s�nak �si szok�sa is „�rtatlan” cukorkopony�k k�sz�t�s�v�.

Eredetileg a kopony�kat a Spanyolorsz�gb�l behozott alfeñique technik�val k�sz�tett�k: ez egyfajta n�dcukorb�l k�sz�l� karamell.

A kopony�nak sz�nesnek kell lennie �s az elt�vozott l�lek nev�t viseli a homlok�n. A nevek felv�tel�nek gyakorlata a XIX. sz�zadban kezd�d�tt, �s az�ta sz�mos m�s d�sz�t�elem is felker�lt r�juk. A vir�gok, amelyek k�r�lveszik a szemet, az �letet szimboliz�lj�k, m�g a homlok p�kh�l� mint�ja a hal�lt jelk�pezi. Ez�rt a cukorkopony�k m�g�tt rejl� jelent�sek gyakran �sszetettek: a hal�l �j kezdetnek vagy �jj�sz�let�snek min�s�l.

A cukorkoponya kifejez�st alkalmazz�k mindazokra a dolgokra, amelyek az eredeti d�sz�t�seit hordozz�k, legyen sz� ak�r tetov�l�sr�l, vagy k�l�nleges sminkr�l.

 

La Catrina, az eleg�ns csontv�zd�ma figur�j�t 100 �vvel ezel�tt alkotta meg Jos� Guadalupe Posada mexik�i r�zmetsz�.

Az inspir�ci� a mexik�i ellenz�ki �js�gokb�l j�tt, amelyekben id�r�l-id�re hal�lfejekkel �s csontv�zakkal illusztr�lt�k a politikusokat �rint� kritik�kat.

Posada el�sz�r a Garbancera n�vvel illette az �ltala alkotott csontv�zat, amivel az indi�n sz�rmaz�sukat tagad� mexik�iakat kritiz�lta, a garbanzos ugyanis csicseribors�t jelent, amit a szeg�nyebb r�tegekb�l sz�rmaz�, sokszor bennsz�l�tt felmen�kkel b�r� r�tegek �rultak.

Posada csontv�z�t k�s�bb azt�n a h�res mexik�i muralista, Diego Rivera (Frida Kahlo f�rje) nevezte el La Catrin�nak, a catr�n sz� jelent�s�t n�ies�tve, ami eredetileg a j�l �lt�z�tt f�rfiakra vonatkozott, akiket hasonl�an eleg�ns n�k k�s�rtek az arisztokr�ci�t �sszehoz� b�lokra �s rendezv�nyekre. A hal�l n�i k�p�nek eredet�hez egy�bk�nt az is hozz�tartozik, hogy a spanyolban a hal�l n�nem� f�n�v (la muerte), �ppen ez�rt �br�zolta m�r Posada is n�i kalapban a csontv�zat.

Rivera egyik legh�resebb, 1947-ben festett, Vas�rnap d�lut�ni �lom az Almeda parkban c�m� mur�lj�n meg is �r�k�tette Catrin�t.

A k�p k�zponti alakja a hal�l, t�le jobbra Posada, balra pedig Frida �s a gyermek Diego l�that�.

La Catrina nem szent, �s nem is foh�szkodnak hozz�. A mosolyg� csontv�z egyszerre jelen�ti meg az elj�vend� hal�lt �s az �let �r�m�t is. Egy figyelmeztet�s, hogy mindenki �lvezze az �letet, am�g lehet, �s a hal�l ut�n sem kell b�nk�dni: j�n a t�lvil�gi l�t.

 

Cempas�chil 

Az �nnep egyik “ikonja” a s�rga cempas�chil vir�g. Jellegzetess�ge, hogy csak az es�s id�szak ut�n vir�gzik �s ak�r egy m�terre is megn�het. Nemcsak a h�zi olt�ron l�that�, hanem Mexik� k�ztereire, utc�ira is el�ltetik a n�v�nyt, amely dekorat�v szerepe mellett gy�gyhat�s�r�l is ismert.

A vir�g az azt�k id�kt�l fogva r�sze a ritu�l�knak, hiszen a Nap isten�nek, Tonatiuh-nak a jelk�pe is. Az �si azt�k m�tosz szerint egy fiatal szerelmesp�r, X�chitl �s Huitzilin gyakran kir�ndultak egy�tt egy k�zeli hegytet�re, ahol vir�gokat �ldoztak Tonatiuh-nak. Amikor azt�n h�bor� t�rt ki, Huitzilin csatlakozott a sereghez, �s elesett. A megt�rt X�chitl m�g egyszer utolj�ra felm�szott a hegytet�re, �s k�ny�rg�tt a Napistenhez, hogy �jra l�thassa Huitzilint. Mivel Tonatiuh megkedvelte a l�nyt, egy meleg napsugarat k�ld�tt fel�, �s egy gy�ny�r�, aranysz�n� vir�gg� v�ltoztatta, ez a cempas�chil, azt�k jelent�se szerint a h�sz szirm� vir�g. A vir�got hamarosan megl�togatta egy gy�ny�r� kolibri, aki nem volt m�s, mint a mad�r form�j�ban �jj�sz�letett Huitzilin.

 

Pan de Muertos (halottak kenyere)

Eredete a gyarmati kor el�tti id�szak ember�ldozatainak idej�re eml�keztet: egy az isteneknek fel�ldozott hercegn� m�g dobog� sz�v�t tett�k egy v�rv�r�s ed�nybe, majd ebb�l a sz�vb�l az �ldozati cerem�nia vezet�je kiharapott egy darabot, �s ezzel az isteneknek aj�nlotta az �ldozatot, �ld�st k�rve n�p�re, meg�lhet�s�kre, sokasod�sukra. A spanyol h�d�t�k megtiltott�k ezeket a r�tusokat, �gy ennek l�nyegesen szel�debb v�ltozat�t vezett�k be a mindennapokba: egy b�z�b�l k�sz�lt kelt kal�csot form�ztak sz�v alak�ra, �s azt v�r�sre festett cukorral bor�tott�k, hogy eml�keztessen a v�rre.

M�s t�rt�n�szek �gy v�lik, hogy Izcoxauhqui, Cuetzaltzin �s Huehuet�otl istens�gek tisztelet�re fel�ldozott emberek v�r�vel kent�k meg a kis�lt t�szt�t.

A Pan de Muerto a halottat szimboliz�lja: hagyom�nyos kerek form�ja a testet, az oldalt lel�g� t�szta a csontokat, a k�z�ps� kerek darab fel�l pedig a kopony�t.

 

Papel picado

A mexik�i �nnepek elmaradhatatlan kell�ke a papel picado n�vre hallgat�, lyuggatott pap�rb�l k�sz�lt z�szl�cska.

Ennek eredete a Kolumbusz el�tti id�kre ny�lik vissza: az azt�kok fa t�rzs�b�l pr�selt pap�rja az �gynevezett papel amate volt, ami a szelet jelk�pezte az �ldozati olt�rokon.

A XIX. sz�zadban a mexik�i Puebla �llam San Salvador Huixcolotla telep�l�s�n a haciend�kon, a peonok sz�m�ra fenntartott boltokban (Peon-rendszer: mind a f�ldj�ket vesztett, a k�z�ss�gi k�tel�kekb�l kiszakad� indi�nok, mind az �ltetv�nyek valamikori – a sz�zadfordul�ra m�r felszabad�tott – rabszolg�i a nagybirtok munk�sai lettek, formailag b�rmunk�sokk�nt (peon), val�j�ban szem�lyes f�gg�s�gben a f�ldes�rt�l, aki megszabta a b�rt, a munkafelt�teleket, az �rakat a boltban, ahol a peon v�s�rolhatott.) megjelent a k�nai pap�r, ebb�l kezdt�k el k�sz�teni ezt a n�pm�v�szeti d�szt�rgyat a helyiek, ami azt�n gyorsan elterjedt Mexik� eg�sz ter�let�n.

1998. szeptember 22-�n a San Salvador Huixcolotla-i papel picad�t Puebla �llam kultur�lis �r�ks�g�v� nyilv�n�tott�k.

 

Piñata

Mindenki sz�m�ra ismer�s -legal�bb filmekb�l- a jelenet, amelyben a bek�t�tt szem� �nnepelt egy madzagon l�g� pap�rmas� figur�t p�f�l egy bottal mindaddig, am�g az sz�t nem esik �s ki nem z�dul romjaib�l a bel� rejtett �dess�g.

A piñat�r�l automatikusan Mexik� ugrik be mindenkinek, holott el�sz�r a k�naiak k�sz�tettek �j�vi �nneps�g�k�n �llat alak� ed�nyt, amelybe �t k�l�nb�z� n�v�ny magvait t�lt�tt�k, �s bebor�tott�k sz�nes pap�rral, majd botokkal felt�rt�k. Marco Polo juttatta el It�li�ba, onnan ered a neve is (pignatta=t�r�keny ed�ny). �k m�r �dess�get, apr� d�szt�rgyakat, �kszereket tettek bele. Innen ker�lt �t Spanyolorsz�gba, ahonnan misszion�riusok k�zvet�t�s�vel k�t�tt ki Mexik�ban.

A misszion�riusok meglep�dtek, amikor kider�lt, hogy a mexik�i �slakosoknak szint�n volt m�r hasonl� hagyom�nya.

A spanyol misszon�riusok az indi�nok megt�r�t�s�hez is felhaszn�lt�k: h�t�g� csillag alak� piñat�val szimboliz�lt�k a h�t f�b�nt, amiken fel�lkerekedve elnyerhette annak p�f�l�je az ed�nyben rejl� jutalmat.

K�s�bb a kar�csonyi �nnepek r�sz�v� v�lt, tov�bb� a sz�let�snapok elmaradhatatlan kell�ke, s�t manaps�g m�r sok m�s �nnep� is. Napjainkra olyan mexik�i hagyom�nny� v�lt, amely az orsz�g exportcikkei k�z� tartozik.

Mik�zben p�f�lik a piñ�t�t a gyerekek, a k�vetkez� dalt �neklik:

Hogy mennyire kapcsol�dik a halottak napj�hoz, azon lehet vitatkozni. De mivel a fenti kis filmben is szerepel, plusz n�lunk �rulnak ilyent�jt tematikus darabokat, �gy belevettem a piñ�t�t is ebbe az �sszefoglal�ba.

 

 

Santa Muerte

Santa Muerte, azaz Szent Hal�l, egy n�pi szent, akit Mexik� szerte (�s az US�-ban is) sokan tisztelnek.

A kereszt�ny hitb�l �s az azt�k mitol�gi�b�l „egybegy�rt” szentet a katolikus egyh�z nem ismeri el, mereven elz�rk�zik a kanoniz�ci�j�t�l, akt�van k�zd a n�pi szent kultusza ellen, �s s�t�nista k�t�d�s�nek nyilv�n�totta azt.

Santa Muerte tulajdonk�ppen azok�, akik a kaotikus mexik�i �llapotok mellett csal�dtak az egyh�zban, vagy olyan f�lelmetes dolgot tettek, amellyel egyetlen paphoz sem akarnak fordulni. Sok k�vet�je jobbnak l�tja, ha a kev�sb� tiszteletre m�lt� k�r�seivel ink�bb �t keresi fel, p�ld�ul azzal, hogy �vja a drogsz�ll�tm�nyokat. Mindazon�ltal � mindenfajta k�r�st teljes�t, nemcsak a b�n�z�ssel kapcsolatosakat.

Im�data elv�laszthatatlanul kezd �sszefon�dni a drogkartellekkel, egy�ttal sz�mos c�lra szolg�l� istens�ge lett a munk�soszt�lynak �s a szeg�ny mexik�iaknak, nemcsak a b�n�z�knek.

Santa Muerte nem ig�nyel ny�lt elk�telez�d�st. Sok k�vet�je gyakorol m�s vall�sokat is, p�ld�ul a katolikus hitet. A t�rsadalom perem�n �l� szeg�nyek vagy m�s kirekesztett csoportok, mint a prostitu�ltak vagy a melegek, sokszor hozz� fordulnak seg�ts�g�rt. Santa Muerte nem v�logat sem a h�v�i k�z�tt, sem a k�v�ns�gok term�szet�t illet�en. B�rmit lehet t�le k�rni, nem fog �t�lkezni, a l�nyeg, hogy ut�na a sz�vess�get megfizess�k, k�l�nben a hiedelem szerint bossz�t �ll.

Az elm�lt �vekben kultusza fut�t�zk�nt terjedt, egyes becsl�sek szerint m�r t�zmilli� h�ve van. Santa Muert�nek ugyanis nem csak Mexik�ban, de a migr�nsoknak k�sz�nhet�en az Egyes�lt �llamokban is nagy sikere van, csodat�tem�nyei sz�jhagyom�ny �tj�n terjednek. A szent k�r� m�r k�sz ipar�g �p�lt: gyerty�k, szobrok, med�lok �s egy�b kegyt�rgyak ezreit �rus�tj�k, a h�v�k saj�t lak�sukban olt�rokat �ll�tanak neki. A Santa Muerte-kultusz sz�mos ritu�l�ja a katolikus szok�sok mint�j�t k�veti. Az emberek r�zsaf�z�reket, gyerty�kat �s im�kat haszn�lnak hit�k gyakorl�sakor.

A Santa Muerte egyik kez�ben tartott kasza az igazs�goszt�st jelk�pezi: az �let egyszer ad, egyszer elvesz. A m�sik kez�ben l�v� f�ldg�mb arra utal, hogy mindenhol jelen van, nem lehet elb�jni el�le.

A nagyobb csontv�zszobrokat par�k�ba, diad�mba, d�szes leplekbe vagy gyakran feh�r menyasszonyi ruh�ba, f�tyolba, s�t, ak�r pap�rp�nzbe �lt�ztetik. Egyes szobrokon m�g tollbo�t, sz�nes m�k�rm�t is l�tni.

Az �h�tott c�lt�l f�gg�en �lt�ztetik, ugyanis minden sz�n m�sban seg�ti az elsz�nt h�v�t: p�ld�ul a piros ruh�s vagy piros gyerty�n szerepl� Santa Muerte a szerelemben, a s�rga a szerencs�ben, a fekete pedig egy j� kis ront�s kim�r�s�ben seg�thet. Ut�bbi f�leg a kartelltagok �s b�n�z�k nagy kedvence, ugyanis �gy v�lik, hogy seg�ts�g�vel hal�lt hozhatnak ellens�geikre.

Az alakj�hoz k�ts�gk�v�l k�t�d� babon�kon, kuruzsl�sokon �s k�tes k�ny�rg�seken k�v�l egyes h�rforr�sok szerint m�g ember�ldozatokat is mutatnak be neki. Eddig k�t gyermek �s egy n� esete az egyetlen bizony�tott ember�ldozat, amely a Szent Hal�lhoz kapcsol�dik. A legt�bben vir�gokkal, cigarett�val, alkohollal, tetov�l�ssal vagy �letm�dbeli v�ltoztat�sokkal h�l�lj�k meg a csodat�telt, sokan azzal, hogy meg�g�rik, j� �tra fognak t�rni.

 

 

 

2019.10.27. 17:54, Marian

Vissza a bloghoz

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s